Jóga és az erőszakmentesség első lépése
A jógikus elvek közül az egyik legalapvetőbb az erőszakmentesség elve (ahimsza). Ezen elv szerint az embernek úgy kell élnie életét, hogy a lehető legkevesebbet ártson másoknak és a környezetnek. A mások alatt viszont a védikus filozófiát követve nem csak embertársainkat kell érteni, hiszen minden élő dolgot egy személyiségként kell elfogadnunk, ahogy azt láthatjuk háziállatainkon is. Minden élőlénynek saját személyisége van. Más dolgokat és másképp szeret, mint a többiek, legyen szó kutyáról, macskáról, lovakról vagy bármilyen élőlényről.

Az ember környezetére gyakorolt hatásait leginkább saját késztetései és szükségletei határozzák meg. Szükségleteink és késztetéseink közül a legalapvetőbbek a testünk fenntartásához köthetőek, mint az evés, ivás, alvás, valamint a szaporodás vagy fajfenntartás.

Mai világunkban természetesnek tűnik, hogy például a szaporodási késztetésünket nem elégíthetjük ki erőszakosan. Az emberek egyet értenek azzal, hogy az erőszakosan létesített nemi kapcsolat nem elfogadható magatartás. Ugyanez az elv azonban a táplálkozási szokásokban még nem mutatkozik meg olyan széles körben, de a folyamat elindult, és egyre többen térnek át az ahimsza elv mentén élt életre.

A jógikus elvek szerint az ember számára testi és lelki egészsége és fejlődése szempontjából is ajánlatos lemondani a húsevésről. Ennek a lépésnek a fontosságához már a világot működésben tartó törvények komplex rendszerének megértése szükséges, vagy egy kis őszinte együttérzés.

Világunk egyik alap törvénye a hatás-ellenhatás törvénye, védikus szóval karma. Ezt az általános iskolai fizika órákról mindenki ismeri, ám ez a törvény az élet minden területére igaz. Például egy pofon két részből áll: az, amikor valakit arcon vágunk, csak a pofon egyik fele. A másik fele a pofonnak az, amit az elszenvedő érez. Mivel pedig a világban minden a harmóniára és egyensúlyra törekszik, ezért ha valamikor elindítunk a világban egy pofont, az egy másik időpontban másvalaki által fog visszatérni hozzánk, így válik teljessé az a pusztító energia és szándék, amit elindítottunk. Ha ismerjük a karma törvényét, akkor nem fogunk értetlenül állni a minket váratlanul érő pofonok előtt, amit az élet ad nekünk. Ám ha a karma törvényét kiterjesztjük táplálkozásunkra, és észrevesszük, hogy azok az egyéni személyiséggel rendelkező, érző élőlények mennyit szenvednek életükben és halálukban miattunk, akiknek a életét erőszakosan kioltják, hogy mi megegyük őket, akkor nem sok magyarázatot szükséges hozzá fűzni, hogy miért is fontos testi-lelki egészségünk és fejlődésünk szempontjából lemondani a húsevésről! Egyszerűen mondva az embernek nem az a dolga, hogy szenvedést és halált hozzon más élőlények számára, hanem az, hogy békés és boldog világot teremtsen, ami méltó saját belső, őszintén szívből jövő vágyaihoz. Hiszen ki az, aki nem szeretne egy szenvedésektől mentes és békés világban élni boldogan, és ki az, aki a mai szenvedésekkel és erőszakkal teli világot érzi természetesnek? Amikor az ember a jóga folyamatát gyakorolja, és elkezdi megérteni önmagát, akkor kinyíló tudata, tisztuló szíve nem engedi, hogy továbbra is hódoljon a rossz megszokásoknak és a kényelmes érveléseknek, ezért fel kell hagynia az érző lények lemészárlását támogató húsevéssel. A táplálkozásban a védikus elvek szerint meghatározott határvonal nem az ember alatt, és az állatok fölött van meghúzva, hanem a helyváltoztatásra alkalmas élőlények, és a helyhez kötött élőlények, vagyis növények között. Természetesen vannak további elvek és szabályok, de első lépésként a húsevés terhétől kell megszabadulnunk és az állatokat megszabadítanunk. 

Kapcsolódó blogok

Hogyan varázsol a jóga környezetvédőket a hétköznapi emberekből?
Egyéb blogok

A csillagjóga következő részében új energiák megjelenését köszönthetjük.
Asztrológusként úgy tapasztaltam, hogy akkor keresnek fel az emberek a kérdéseikkel, amikor olyan élethelyzetben vannak, amely problémát, feszültséget, sőt olykor megoldhatatlannak látszó nehézséget hozott a számukra.
Csillag–jóga sorozatunkban egy régi hagyományt szeretnénk feleleveníteni, s átültetni azt a mai korunk pezsgő hétköznapjainak ritmusára.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy
BHF Tanfolyamok