Palackozott víz kontra csapvíz 3.

A műanyagellenes környezetvédelmi érvek sorában érdemes említést tenni a műanyag szemétszigetek (plastic trash island) globális jelenségéről, illetve arról, mekkora veszélyt is jelent az óceánok élővilága számára az odakerülő műanyaghulladék. ENSZ adatok szerint a világon keletkező műanyagszemét 80%-a (világszinten 6 millió tonna/év) jut a folyók révén az óceánokba, a világ óceánjainak felszínén pedig négyzetkilométerenként 18 ezer darab műanyag tárgy lebeg. A napfény, a tenger hullámzása és az abrázió révén idővel apróra töredező – nem mellesleg mérgező – műanyagtörmeléket a tengeri élőlények megeszik, amely szenvedésüket, nem ritkán halálukat okozza. A jelenség 267 különböző állatfajt érint, köztük teknősöket, oroszlánfókákat, halakat, rákokat és tengeri madarakat is. Évente körülbelül 100 ezer tengeri emlős és 1 millió tengeri madár hal tragikus halált az óceánok elszemetesítése miatt. (Érdemes megtekinteni a témában készült rövid kisfilmet!) Ez a méreganyag pedig a táplálékláncon keresztül végül az emberi szervezetbe is eljut. (Íme, egy újabb, bár igen szomorú érv a vegetáriánus táplálkozás mellett.)
 
 
Egészségügyi szempontok
 
Mielőtt a PET palackok, illetve általánosságban véve a műanyagok egészségünkre gyakorolt hatásáról szó esne, érdemes kitérni arra, mit is rejt az „ásványvizes” palack, mit veszünk akkor, amikor csapvíz helyett valami egészségesebbet szeretnénk inni.
 
Annie Leonard kisfilmjéből már korábban kiderült, hogy az üdítőitalgyártók által előszeretettel alkalmazott mesterséges igénykeltés egyik stratégiai eszköze, a félrevezetés, a palackozott vizek vásárlásának igencsak hatékony ösztönzője. A fogyasztók megtévesztésének, elcsábításának egyik tipikus példájaként a környezetvédő arra hívja fel a figyelmet, hogy az USA-ban palackozott víz ¾-e (!!!) valójában a csapból származik. Ne higgyünk tehát a termékek kristálytiszta forrásokat, alpesi hegyeket ábrázoló címkéinek!
 
 
Palackozott víz ≠ ásványvíz
 
Valójában bármilyen egészséges ivóvizet lehet palackozni: ásványvizet, forrásvizet, gyógyvizet, sőt csapvizet is. A csapvíz palackozásának oka – legalábbis ennek kellene lennie – az, hogy olyan helyen is biztosítani lehessen az egészséges ivóvizet, ahol erre nincs lehetőség.
 
És ha már szóba került az „ásványvíz” fogalma, mindenképpen érdemes említést tenni az ásványvízpiacot felszabadító 65/2004. (IV. 27.) rendeletről. Az említett jogszabály életbe lépését megelőzően csak azt a természetes eredetű vizet lehetett ásványvíznek nevezni, amely legalább 1000 mg/liter oldott anyagot tartalmazott, vagy az összsótartalma ugyan kevesebb volt ennél – de minimum 500 mg/liter –, viszont a benne lévő valamely ásványi anyag meghatározott mennyisége miatt különleges víznek számított. Az új rendelet ezt a határértéket eltörölte, és helyette mindössze annyit ír elő, hogy a víz egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkező legyen. Nem véletlen egyébként, hogy a magyar ásványvízipar nemzetközi sikerpályájának kezdete éppen erre az időszakra tehető – gondoljunk csak a Szentkirályi Ásványvíz első (2004-es) párizsi Aqua-Eauscar díjára –, illetve sok új pillepalackos „ásványvíz” is ekkortájt jelent meg a piacon. 



A túl magas, illetve túl alacsony ásványi anyag tartalmú vizek rendszeres fogyasztásának káros egészségügyi következményei:
 
Bár az ásványi anyagok – makroelemek és nyomelemek – testünk tömegének mindössze néhány %-át alkotják, hatalmas jelentőséggel bírnak szervezetünk megfelelő működésében és a különféle betegségek megelőzésében. Ugyanakkor nem mindegy mekkora mennyiséget fogyasztunk belőlük.

Ha a sótartalom nem éri el a 100 mg/litert, a szervezetből kimosódnak a máshonnan felvett ásványi anyagok. Viszont a túlzásba vitt ásványi anyag bevitel is egészségügyi problémát okozhat. Az utóbbi évek megnövekedett ásványvíz fogyasztása állítólag egyértelműen kapcsolatba hozható például a vérkeringési zavarok számának növekedésével (meszes erek, magas vérnyomás, szívinfarktus, agyvérzés), vagy az epe- és vesekő megbetegedések egyre gyakoribbá válásával. Tehát ha rendszeresen nagyobb mennyiségben fogyasztunk ásványvizet, mindenképpen érdemes ellenőrizni annak makro-, illetve mikroelem összetételét. (A hazai csapvizek ásványi anyag-tartalma egyébként 300-500 mg/liter közötti.) A napi bevitel online kalkulátor segítségével is ellenőrizhető. Hiányállapotok és túladagolás tekintetében itt tájékozódhatsz!
 
 
Vízminőség
 
A vízminőség rendszeres ellenőrzését hazánkban is jogszabály írja elő, sőt „egészségügyi szempontból a palackozott vizekre és a csapvízre is ugyanazok az előírások érvényesek” (dr. Kádár Mihály, ÁNTSZ Országos Környezet-egészségügyi Intézet Vízmikrobiológiai Osztály).

A csapvízpártiak egyik lényeges érve, hogy az ásványvizek minőségére és összetételére vonatkozó előírások és ellenőrzések mindössze a kitermelés és palackozás idejére vonatkoznak – ásványvíz esetében az eredet helyén kell palackozni és zárni a terméket – és nem tudni, mi lesz a palackban lévő vízzel, amíg az a fogyasztó kosarába kerül, illetve meg nem issza. (Erre a műanyagok egészségre gyakorolt hatásáról szóló részben külön is kitérünk majd.) Ugyanakkor a csapvíz esetében a szolgáltatónak a vízkivétel helyénél (a kifolyó csapnál) kell garantálnia a megfelelő minőséget.

Az érme másik oldalát tekintve ugyanakkor nem mondhatjuk el azt, hogy hazánkban nincsenek vízminőségi problémák. Az arzén- és a bórszennyezés mellett – amely főleg az alföldi településeket érinti – gondot jelent a nitritszennyeződés és a csapvíz fertőtlenítéséhez használt klór is. A problémák ugyanakkor több esetben is orvosolhatóak lennének, például nitritszennyezésnél a vízvezeték-hálózat megfelelő karbantartásával, felújításával.

Fogyasztói részről két tippet is érdemes megfogadni:

1. Megnyitás után jó, ha kiengedjük a csapot, így elkerülhetjük, hogy kellemetlen szagú és ízű pangó víz kerüljön a poharunkba.
2. Erősen klóros víz esetében pedig érdemes pár percig állni hagyni, kiszellőztetni a pohárban lévő folyadékot.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint is Magyarországon a csapvíz döntő része biztonságos és nem igaz az, hogy a palackozott vizek általánosan jobbak lennének a csapvíznél.

Persze találni eltérő véleményeket is, például a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács honlapján, amit szintén érdemes elolvasni és megfontolni, de én amondó vagyok, ha bármilyen témában információt próbálunk gyűjteni, érdemes független, civil szervezetek adataira támaszkodni.
 
Az előbb említett szennyeződések mellett újabb keletű problémát jelentenek – hazánkban mindössze néhány éve vizsgálják – a természetes vizekbe kerülő és a jelenleg működő szennyvízkezelési technológiák által kiszűrhetetlen, kis koncentrációjú gyógyszermaradványok (fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, antibiotikumok és hormonkészítmények). Ezek nemcsak saját egészségünkre jelentenek veszélyt, de az élővizekbe kerülve hatással lehetnek azok élővilágára, a táplálékláncra, illetve befolyásolhatják az ökológiai egyensúlyt is.

A probléma többféle módon is orvosolható lenne, olvashatjuk a Zöld Válasz Egyesület cikkében: vagy a gyógyszergyártókat kellene rávenni arra, hogy biológiailag lebontható hatóanyagokat tartalmazó gyógyszereket fejlesszenek ki, vagy pedig – kémiai és mikrobiológiai módszereket kifejlesztve – a szennyvíztisztítás hatásfokát kellene javítani. Ezenkívül fontolóra lehetne venni a szennyvíz szelektív gyűjtését is.

A kutatók szerint a szennyezettség még sehol sem olyan mértékű, hogy ne lehetne nyugodt lelkiismerettel meginni a csapvizet. Most azt kell elérni, hogy mindez a jövőben se jelentsen egészségügyi veszélyt. 
 
Mindenesetre, amíg nem sikerül teljes biztonsággal orvosolni a problémát, az elővigyázatosabbak, azok, akiknél az egészség prioritást élvez, érdemes lehet elgondolkodni egy otthoni vízszűrő beszerzésén. Bár a szakemberek szerint a vezetékes víz többnyire szűrés nélkül is fogyasztható, a vizüket tavakból és szennyvizet elvezető folyókból nyerő településeken élők számára megfontolandó egy ilyen készülék alkalmazása.


Írta: Hári Beáta

Képek forrása: www.kidsfoodfestival.com, www.reachingutopia.com

 


Kapcsolódó blogok

Zöld esküvőkről szóló sorozatunk befejező részében újabb tippekkel kívánunk szolgálni a környezettudatos jegyespárok számára. Madarász Zsuzsi előadása nyomán.
Zöld esküvőkről szóló sorozatunk 2. részében újabb tippekkel kívánunk szolgálni a környezettudatos, szociálisan érzékeny és a praktikumot is szem előtt tartó jegyespárok számára
Mire számíthatunk, ha egy „zöld esküvőre” látogatunk el, esetleg mi magunk szeretnénk öko módra házasodni? Madarász Zsuzsi előadása nyomán.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy