A műanyagok egészségügyi kockázatairól 2.

Ftalátok, dioxinok és egyebek - A palackozott víz kontra csapvíz c. sorozat újabb része

A műanyagok – köztük a PET palackok – környezeti és egészségügyi hatásait taglaló sorozatunk utolsó, „elrettentő” felvonásához érkeztünk mielőtt számba vennénk a megoldásokat és a lehetőségeket.

Ezúttal a ftalátokról, a dioxinokról és az „egyéb” kategóriáról lesz szó, mert szerintem jó tisztában lenni azzal, mi minden rejtőzik a minket körülvevő szintetikus világban.
 
 
Ftalátok – a lágyító adalékanyagok
 
A ftalátok olyan mesterségesen előállított vegyi anyagok, amelyeket műanyagokhoz, azok közül is elsősorban PVC-khez adagolnak, hogy javítsák azok tulajdonságait, vagyis puhává és rugalmassá varázsolják őket. A ftalátok a biszfenol A-hoz (BPA-hoz) hasonlóan szintén nem képeznek erős kötéseket a műanyag molekulákkal és ez az oka annak, hogy enyhe sav, lúg, hő (30 fok fölött), illetve napsütés hatására kioldódnak a termékekből, veszélyeztetve ezzel az egészségünket.
 
Mely termékek tartalmazzák a lágyítószert? Valójában lépten-nyomon találkozhatunk ftalátokat tartalmazó termékekkel. Életünk akár egy vegyi anyagokkal – köztük ftalátokkal – teleszórt aknamező, csak győzzük kerülgetni a veszélyzónákat.

A lágyító adalékanyagokat megtalálni többek között babatermékekben és gyerekjátékokban (a babáktól a labdán át az esti fürdőzéshez használt műanyag kisállatokig), sport- és szabadidőtermékekben, ruhákban, műszaki cikkekben és autóalkatrészekben, festékekben, padló- és műanyagburkolatokban, élelmiszer- és műanyag csomagolásokban is. De használja az egészségügy is a belőlük készült termékeket: az oxigénmaszkokat, a katétereket, a vértasakokat, az egyszer használatos egészségügyi kesztyűket és a gyógyszer-adalékanyagokat. Ha benézel a fürdőszobádba, nagyon sok olyan kereskedelmi forgalomban kapható konvencionális tisztálkodószer és kozmetikum van, amely ftalátokat tartalmaz: testápolók, dezodorok, hajápoló készítmények (zselék, lakkok), szappanok és körömlakkok is gazdagítják a listát. És igen, az ásványvizes palackok is tartalmazzák a kemikáliát.
 
A ftalátok a biszfenol-A-hoz hasonló egészségügyi kockázatokat rejtenek magukban. Így az ösztrogénhez hasonló szerkezetük miatt megzavarhatják hormonrendszerünk működését, szaporodási és fejlődési rendellenességeket okozhatnak, ronthatják a nemzőképességet és koraszüléshez vezethetnek. Károsítják az immun- és idegrendszert, illetve rákot okozhatnak. Növelik – főleg gyerekeknél – az asztma és bizonyos allergiák kialakulásának veszélyét. Egyes források szerint kimutatták a ftalátok máj- és vesekárosító hatását is. Ritkán bőrirritációt és –érzékenységet is okoznak. Ezenkívül felelőssé tehetők a pajzsmirigy működésének megzavarásáért és a gyerekkori elhízásért is.

A ftalátok felhalmozódnak a környezetünkben – a talajban, a levegőben, az élővizekben, az üledékekben, de még a háziporban is megtalálni – és ott vannak valamennyiünk szervezetében is.
 
Ami az ártalmasságukat, illetve a betiltásukat illeti, az egészségünk védelmére szakosodott intézmények hozzáállása a kérdéshez eléggé vegyes. Amíg például a WWF szerepelteti a ftalátokat 103 mérgező anyagot tartalmazó listáján, az Európai Unió csak gyerekjátékokban és gyerekek számára készülő egyéb termékekben tiltotta be a legveszélyesebbnek tartott vegyületek használatát. Úgy tűnik ezúttal is ránk van bízva, hogy kinek és mit higgyünk el, mit vásároljunk meg.  
 
Honnan ismerhető fel, hogy egy termék tartalmaz ftalátokat? A 3-as újrahasznosíthatósági kóddal ellátott műanyag cikkek – ezek az ún. puhább PVC-ből gyártott termékek – és az 1-es kóddal jelölt polietilén tereftalát áruk – pl. a vizes palackok – szintén tartalmazzák a vegyi anyagot. Amit mindenképpen érdemes megjegyezni az az, hogy a 2-es jelzésű műanyagok (polietilének) azok, amelyek nem tartalmaznak ftalátokat, sőt BPA-t sem. Kozmetikai szerek esetében mindenképpen érdemes elolvasni a termékeken szereplő összetevők listáját, mivel azok direkt alkotórészei a termékeknek, így ha például dibutil- (DBP), dietil-t (DEP), dimetil- (DMP) vagy dioktil-ftalát (DNOP) szerepel a címkén, mindenképpen ajánlatos fontolóra venni a vásárlást. A nyár közeledtével hasznos információ lehet: a napvédőszereket előszeretettel készítik ezen anyagok felhasználásával.
 
A PVC egyébként az egyik legrosszabb választást jelenti. Nemcsak a lágyító adalékanyagok miatt, de a termékek esetleges égetésekor – ha nem kerülnek például szelektív gyűjtésre – rákkeltő dioxin szabadul fel belőlük.
 
 
Amit a dioxinokról tudni érdemes

A dioxinok egy vegyületcsoportba tartozó, hasonló szerkezetű, színtelen, szagtalan, zsíroldékony vegyi anyagok. Egészségi ártalmasságukat tekintve a legtoxikusabb vegyületek közé sorolják őket.

Bár a természetben is megtalálhatóak – fő kibocsátói a vulkánkitörések és az erdőtüzek–, mesterséges módon mi emberek is hozzájárulunk környezetünk dioxinnal való terheléséhez: szemétlerakókban lebomló illetve égetőkben eltüzelt hulladékok révén szennyezzük vele környezetünket. A talajba jutó dioxint a növények felszívják, így az bekerül a táplálékláncba és mérgezi az annak csúcsán álló embert is. Ma már bizonyított tény, hogy a dioxinoknak való hosszú távú kitettségünk széleskörű egészségkárosító hatással jár.

A dioxinok extrém mennyiségben történő kijuttatása kapcsán felmerülő súlyos egészségkárosító tevékenységek egyik legtipikusabb példája az, ami a vietnámi háború idején következett be. Az amerikai hadsereg egy – a különböző források szerint – 50-80 millió tonna narancssárga hatóanyag (agent orange) nevű magas dioxin tartalmú gyomirtószert szórt ki a délkelet-ázsiai ország területére. A vietnámi kormány becslése szerint az anyag 400 000 ember halálát és mintegy fél millió torzszülött – értelmi fogyatékos, sérves, sokujjú és nyúlszájú – gyermek születését okozta. A táplálékláncba bekerülve a szer egyébként súlyos bőrbetegségek, tüdő-, gége- és prosztata rák okozója. A háború okozta szennyezés hosszantartó – kutatók szerint a szer négy generáción át marad az ember szervezetében – társadalmi következményei: az életüket árvaházakban leélni kénytelen és örökletes betegségeket hordozó gyermekek, illetve az őket nevelő szülők küzdelmekkel teli, sokszor kilátástalannak tűnő helyzete. Akit érdekel a téma, ajánlom a „Szeméttel elárasztva” („Trashed”) című amerikai dokumentumfilmet megtekintésre.

Bár az előbbi példa extrém esetet mutat be, és a dioxinok csak nagy mennyisében vezetnek akut mérgezéshez, a kemikáliák már kis mennyiségben és hosszan tartó kitettség esetén is egészségi kockázatot rejtenek magukban. Idegrendszeri, szaporodási és fejlődési zavart okoznak, befolyásolják a tanulási képességet, növelik a későbbi életkorban előforduló daganatos megbetegedések valószínűségét, továbbá az immunrendszer gyengülését eredményezik és káros hatással vannak az endokrin (hormonális) rendszerre is. Dioxinok esetében is elmondható egybként, hogy nincs olyan ember a világon, akinek a szervezetében ne lenne kimutatható a szer.

 Az ember által előidézett dioxin szennyezés 90%-a élelmiszerekkel, az összes bevitel 80%-a állati eredetű táplálékkal (hússal, tojással, hallal, tejjel) jut be a szervezetünkben. (Íme, egy újabb érv a vegetarianizmus mellett, amellyel jelentősen csökkenthető a kitettségünk!)

A kérdés megint csak az, ha ennyire veszélyesek és a legtöbb szervezet is elismeri a dioxinok egészséügyi kockázatait, akkor miért nem tiltják be a használatukat? Azért nem lehet, mert szándékosan sehol nem gyártják ezeket a vegyületeket, hanem bizonyos kémiai folyamatok melléktermékeként (ipari tevékenység, hulladékégetés) keletkeznek. Tehát háttérszennyezésként mindenütt előfordulhatnak kisebb-nagyobb koncentrációban. Most már érthető, hogy sok kormány törekvésével szemben a zöldek miért ellenzik és tartják a legrosszabb megoldásnak az újabb szemétégetők nyitását. Érdemes tehát csökkenteni hulladéktermelésünket, illetve ha már keletkezik, szelektíven gyűjteni és újrahasznosítani a szemetet.
 

A leggyakrabban előforduló műanyagok, az azonosításukra szolgáló újrahasznosítási (recycling) kódok és a használatukból adódóan felmerülő egészségügyi kockázatok
 

Műanyag típusok Újrahasznosítási kód Veszélyességi fok*
Polietilén (PE)
· kis sűrűségű polietilén (PELD/LDPE),
· nagy sűrűségű polietilén (PEHD/HDPE)
 

 


 
 Alacsony
 
Polipropilén (PP)  


 
Alacsony
 
Polivinilklorid (PVC)  



 

 
 
 Veszélyes! Kerülendő!
 
 
Polisztirol (PS)  


 

Veszélyes! Kerülendő!

 
 
Poliuretán (PU)  -  

Veszélyes! Kerülendő!

 
 
Polietilén tereftalát
PET(E)
 



 

 
 Mérsékelt
 
Polikarbonát (PC)
(O/OTHER)

 




 
 
 Veszélyes! Kerülendő!
 
 
Epoxidok (epoxi-gyanták alapanyagai)

 
-

 
Veszélyes! Kerülendő!
 

*Forrás: http://bodyunburdened.com/decoding-plastic-recycling-code/

 
24 500 féle vegyi anyag található a palackos vízben???
 
A biszfenol-A, a ftalátok és a dioxinok mellett még rengeteg egyéb a környezetre és az egészségünkre is káros anyagot találni a műanyagokban. Egy mostanában készült német kutatás eredménye szerint 24 500 kemikália található egyetlen üveg palackos vízben.

Így azok például maleátokat és fumarátokat, vagyis hormonálisan aktív – az endokrin rendszert megzavaró – vegyi anyagokat és az egészségre ártalmas acetaldehidet (ethnanolt) is tartalmazhatnak.  A PET palackok gyártásához rákkeltő antimon-trioxidot is használnak katalizátorként. Az antimon az arzénhoz hasonló toxicitással bíró, rákkeltő kémiai elem.

Az aggodalomra leginkább okot adó tényező szerintem mégis az, hogy valójában nem tudni pontosan miből is készülnek a pillepalackok, mivel még a palack- és üdítőitalgyártók sem ismerik a műanyagok pontos kémiai összetételét. Ezek a cégek ugyanis a műanyagot előállító vállalatoktól kapják a csomagolóanyagot, és gyakran nincsenek  tisztában azzal, mit rejt az általuk megvásárol palack, mivel az üzleti titoknak minősül.  
 
A problémakör iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom Werner Boote osztrák filmrendező „Földünk, a műanyag bolygó” („Plastic Planet”) című, a szintetikus matériával kapcsolatos problémák teljes skáláját átfogó, hiteles és leleplező dokumentumfilmjét. A megtekintéshez katt ide!
 
A sorozat utolsó részében – a kissé szomorú témát feloldva – igyekszem majd pozitívabb vizekre evezni, és néhány tippet adni arra vonatkozóan, mely szokásainkat és hogyan kellene átalakítani ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a műanyagok iránti kötődésünket, így az ahhoz kapcsolódó kemikáliák egy részétől – ha nem is teljes mértékben, mert az ugye szinte lehetetlen, de – képesek legyünk megszabadulni.
 

Írta: Hári Bea
 

Források:
Wikipédia – Ftalátok
édenkert.hu – Mi az a dioxin, és mi bajunk lehet tőle?
THE INTERNATIONAL – Trashed: Can We Stop Global Waste Before It Stops Us?
HUFF POST – Trashed Examines Global Waste
FOX NEWS – More than 24,500 chemicals found in bottled water
Wikipédia – Agent Orange
First Run Features – Plastic Planet

Kép forrása: http://www.crea-gl.com/albums/m__photos_pollutions/photos/78318552-plastic_planet_invasion_jouets_en_plastique.html


Kapcsolódó blogok

Zöld esküvőkről szóló sorozatunk befejező részében újabb tippekkel kívánunk szolgálni a környezettudatos jegyespárok számára. Madarász Zsuzsi előadása nyomán.
Zöld esküvőkről szóló sorozatunk 2. részében újabb tippekkel kívánunk szolgálni a környezettudatos, szociálisan érzékeny és a praktikumot is szem előtt tartó jegyespárok számára
Mire számíthatunk, ha egy „zöld esküvőre” látogatunk el, esetleg mi magunk szeretnénk öko módra házasodni? Madarász Zsuzsi előadása nyomán.
Egyéb blogok

A csillagjóga következő részében új energiák megjelenését köszönthetjük.
Asztrológusként úgy tapasztaltam, hogy akkor keresnek fel az emberek a kérdéseikkel, amikor olyan élethelyzetben vannak, amely problémát, feszültséget, sőt olykor megoldhatatlannak látszó nehézséget hozott a számukra.
Csillag–jóga sorozatunkban egy régi hagyományt szeretnénk feleleveníteni, s átültetni azt a mai korunk pezsgő hétköznapjainak ritmusára.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy
BHF Tanfolyamok