Az ökogyilkos csokoládé

Íme, néhány szomorú tény a csokoládégyártás társadalmi és ökológiai következményeiről: 

1. A csokoládé alapanyagául szolgáló kakaóbab a trópusi egyenlítői öv monokultúrás növénye, amelyet a világ gazdaságilag elmaradott, fejlődő államaiban állítanak elő. Amikor kakaót, illetve csokit vásárolunk, valószínűleg nem jut eszünkbe, de a növény termesztése hozzájárul ezeknek az országoknak a kizsákmányolásához. Miért is?
Ahelyett, hogy élelmiszernövényeket ültetnének saját szükségleteik kielégítésére, a helyi termelők – a legjobb minőségű földeken – piacra vitt termékek (cash crops) előállításával foglalkoznak és exportra termelnek, amivel valójában a gazdag(abb) országok fogyasztóinak további jólétét szolgálják.

Noha a csokoládégyártó multik évről évre óriási és egyre növekvő profitra tesznek szert, a farmerek és az ültetvényeken dolgozó munkások egyre kevésbé részesülnek ezekből a bevételekből. (Egyébként nem ritka, hogy a termesztésben résztvevők napi 1,25 USA dollárból kénytelenek „megélni”!) A gazdag országok fogyasztói által a csokoládéért kifizetett ár valójában mindössze 6%-a (!) jut el a kakaóbab termelőkhöz és munkásokhoz. Ez az érték a ’80-as években még 16% (!) volt. Miközben a csokoládégyártók bevételei a ’80-as évek óta folyamatosan emelkednek, a kakaóbab világpiaci ára ez idő alatt a felére csökkent. A termesztők számára óriási gondot jelentenek a változó termésmennyiségek miatt fluktuáló világpiaci árak, melyet növénybetegségek, kártevők, extrém időjárási körülmények (pl. szárazság), és politikai instabilitás/polgárháborúk is okozhatnak, de ugyanilyen hatása van a mesterségesen keltett élelmiszer spekulációnak is. Az árakat valójában a kereskedők/a közvetítők diktálják, azzal, hogy raktározni tudják a termést, így kontrolálva az eladási mennyiségeket. Ezzel szemben a szegény farmerek kénytelenek azonnal értékesíteni a kakaóbabot, mert pénzre van szükségük, és mert nem tudják tárolni a termést. Noha a kakaó ára becslések szerint a jövőben nőni fog – ennek már az elmúlt időszakban is tanúi lehettünk –, mint ahogyan emelkednek a csokoládétermelő cégek bevételei is, ebből a farmerek mit sem éreznek. 

2. Az alacsony és bizonytalan bevételeknek pedig súlyos társadalmi és ökológiai következményei vannak: a termesztők nem invesztálnak pénzt az ültetvényekbe/a termesztésbe, csökkentik a munkások fizetését, illetve nem tudnak számukra megfelelő munkakörülményeket biztosítani. Emellett arra is rákényszerülnek, hogy gyerekmunkásokat alkalmazzanak. Elefántcsontpart és Nyugat-Afrika több államában virágzik a kakaóbab-termesztéssel összefüggő gyerekmunka, gyerekrabszolgaság és -kereskedelem.

3. Az alacsony bevételek az előállított mennyiség növelésére, így a termőterületek kiterjesztésére sarkallják a helyi gazdákat, amely sok esetben a fenntartható, ökologikus és változatos farmtevékenység ellen hat, illetve a trópusi esőerdők kiírását eredményezi. (Már eddig is több millió hektár esőerdő esett a kakaótermelés áldozatául.)

4. Az őshonos növényzet kipusztítása maga után vonja a természeti környezet degradálódását, az élőhely elvesztésével járó biodiverzitás csökkenését, aminek következtében megváltozik a klíma, így intenzívebbé válik az elsivatagosodás jelensége is.

5. A kakaóbab termesztése során felhasznált műtrágya és a rovarölőszerek további súlyos következménnyel járnak: a talaj és a vizek elszennyeződnek, a talaj biodiverzitása csökken, erősödik a vízvirágzás jelensége (hogy mi ez, klikk ide!) stb. A toxinok alkalmazása emellett az ültetvényen dolgozókra is óriási veszélyt jelent.

És ez még csak a nyersanyag előállításának a fázisa.

A termesztés mellett ki kell alakítani az infrastruktúrát is – vagyis a kakaóbabot el kell juttatni a kakaóbab feldolgozó üzemekbe –, ami további erdők kiirtásával és számos esetben a helyi lakosság kitelepítésével jár. Emellett számba kell venni a szállítás és a feldolgozás kapcsán felmerülő további tényezőket is, az áruk transzportja például szén-dioxid kibocsátással jár, ami hozzájárul a globális klímaváltozás további erősödéséhez. (E két tevékenység lényegében fosszilis energiahordozók használatán alapszik.) A csokoládégyártáshoz kapcsolódóan olyan tevékenységeket is figyelembe kell venni, mint a cukor- és tejtermelés, illetve ezek környezeti hatásai. Egy tábla csoki karbon lábnyomának például 60%-a hozható összefüggésbe a tejtermeléssel. (Az üvegházhatású gázok és az állattartás kapcsolatáról már korábban szó esett.)

Végül a termékek előállításának és csomagolásának környezeti vonatkozásai közül érdemes megemlékezni a nem lebomló csomagolásról, amelynek megsemmisítése a hulladékégetőkben szén-dioxidot termel, de gondolhatunk a csokoládégyártás káros melléktermékeire, így az Escherichia coli (ismertebb néven E. coli) baktériumra is.

No de nem elrettenteni, hanem gondolkodtatni szeretnék.

Tovább a csoki kontra mákospite ügyéhez: katt ide!


Kép forrása: http://blogs.discovermagazine.com


Kapcsolódó blogok

Zöld esküvőkről szóló sorozatunk befejező részében újabb tippekkel kívánunk szolgálni a környezettudatos jegyespárok számára. Madarász Zsuzsi előadása nyomán.
Zöld esküvőkről szóló sorozatunk 2. részében újabb tippekkel kívánunk szolgálni a környezettudatos, szociálisan érzékeny és a praktikumot is szem előtt tartó jegyespárok számára
Mire számíthatunk, ha egy „zöld esküvőre” látogatunk el, esetleg mi magunk szeretnénk öko módra házasodni? Madarász Zsuzsi előadása nyomán.
Egyéb blogok

Ezen időszak kiváló lehetőséget nyújt a közvetlen környezetünkben való szerepvállalásunk tisztázására és az életünk hitelességének a felmérésére.
A sorsfeladatról 2. rész
A sorsfeladatról 1. rész.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy