Vissza a kezdetekhez

Sokan azt gondolják, a jóga nehéz, mert csupa természetellenes, kifacsart pozíciót kell felvenni. Ez részben igaz, mert nyilván a hétköznapi mozdulatainkban viszonylag kevés jógaelem van benne, elég korlátozott számú izmunkat használjuk, s ha az ember elkezd jógázni, akkor rájön, hogy egy csomó mindenét meg tudja mozgatni, és rengeteg olyan izmáról is tudomást szerez, ami eddig fel sem tűnt (ha máshogy nem, majd utána izomláz formájában).

Szóval persze, „lefelé néző kutya” pózban sem vagyunk normál esetben: mármint mi felnőttek…
Merthogy a babák és a kisgyerekek bizony a legkifacsartabb, legtermészetellenesebbnek tűnő pózokat is képesek felvenni: vidáman, maguktól, lazán, könnyedén.
Csak ezt nem kéne elfelejtenünk felnőtt korra… :)
Élő példák erre az 1 és 4 éves gyerekeim! :)


És ennél már csak az nagyobb öröm, ha a baba mellett anya is csinálja, és a lábunk alatt átkukucskálva lehet egymásra vigyorogni :) (ezt nem örökítettem meg, remélem elnézitek nekem) :)


Egyéb blogok

A csillagjóga következő részében új energiák megjelenését köszönthetjük.
Asztrológusként úgy tapasztaltam, hogy akkor keresnek fel az emberek a kérdéseikkel, amikor olyan élethelyzetben vannak, amely problémát, feszültséget, sőt olykor megoldhatatlannak látszó nehézséget hozott a számukra.
Csillag–jóga sorozatunkban egy régi hagyományt szeretnénk feleleveníteni, s átültetni azt a mai korunk pezsgő hétköznapjainak ritmusára.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy
BHF Tanfolyamok