Éljenek a kispiacok!

Gyerek- és kamaszkorom egyik meghatározó élménye, amikor szüleimmel hétvégenként a csepeli piacra jártunk bevásárolni, hogy beszerezzük a hétvégi sütés-főzés hozzávalóit, illetve – az éppen aktuális időszakban – a befőzéshez nélkülözhetetlen friss, egészséges és jó minőségű élelmiszer alapanyagokat. Azóta is elvarázsol a piaci hangulat, a gyümölcsök, a zöldségek illata, a formák és a színek kavalkádja, illetve az árusok és a vevők keltette élénk nyüzsgés.

A piacok létezése hosszú történelmi múltra tekint vissza. Bár a rendszerváltást követő fogyasztói kultúra (fogyasztási szokásaink) megváltozásával fényük némileg megkopott, a piacok mára ismét kezdenek divatba jönni. Már nem csak a turisták kedvelt hazai célpontjai, de a jó minőségű, friss és hazai termékeket kereső, egészség- és ökotudatos vásárlók, így a fiatalabb generációk is (újra)felfedezik maguknak a közösségi élet e remek színtereit.  Sőt, mintha a piacok új generációja jelent volna meg, amellett, hogy a régebbieket is igyekeznek ’felturbózni’. Vagy csak az elnevezések száma gyarapodott volna? Hiszen találkozhatunk „háztáji’, „termelői”, „fogyasztói”, továbbá „bio” és „öko” piac kifejezésekkel, hogy a klasszikus „vásárcsarnok” szót ne is említsük.
Léteznek emellett ún. mozgó piacok is. Ami lényeges, hogy minden esetben termelőtől vásároljunk! A budapestiek és a nagyvárosokban élők különösen szerencsések, hiszen számos lehetőség kínálkozik számukra, hogy mindezt megtehessék.

Miért vásároljunk helyi termelőtől?

  • A korábban elmondottakra visszatérve summázható, a helyi termékek fogyasztásának előnye az, hogy a termelés illetve a fogyasztás a térség erőforrásaira alapoz, vagyis a belőlük származó hasznot helyben tudják tartani, ami aztán a térségben visszaforgatva gazdasági növekedést generál. (Tehát betömködjük a repedéseket/lyukakat azon a bizonyos vödrön.)
  • Környezetvédelmi szempontból általában elmondható, hogy a helyi kistermelők – a nagyüzemi léptékben gazdálkodókkal szemben – fajlagosan kevesebb vegyszert és műtrágyát használnak. Gyakrabban nyúlnak vissza elfeledett tájfajtákhoz, ami azért jó, mert azok a környezethez alkalmazkodva ellenállóbbak, tehát jóval kevesebb vegyszer alkalmazásával, illetve anélkül is termeszthetőek. Végül, de nem utolsó sorban, a friss, helyi termékek fogyasztásával csökken a tartósítási, szállítási és csomagolási igény, tehát kevesebb hulladék, élelmiszerhulladék keletkezik, vagyis csökken a pazarlás.
Forrás:
A fenntarthatóság felé való átmenet jó példái Magyarországon c. tanulmány



Kapcsolódó blogok

Zöld esküvőkről szóló sorozatunk befejező részében újabb tippekkel kívánunk szolgálni a környezettudatos jegyespárok számára. Madarász Zsuzsi előadása nyomán.
Zöld esküvőkről szóló sorozatunk 2. részében újabb tippekkel kívánunk szolgálni a környezettudatos, szociálisan érzékeny és a praktikumot is szem előtt tartó jegyespárok számára
Mire számíthatunk, ha egy „zöld esküvőre” látogatunk el, esetleg mi magunk szeretnénk öko módra házasodni? Madarász Zsuzsi előadása nyomán.
Egyéb blogok

Sokféleképpen lehet tönkretenni ezt a területet, a legtöbben mégis a stressz által okozott problémákkal küzdenek.
Meg tudjuk-e változtatni a sorsunk?
- avagy lehetséges-e meghaladni a horoszkópunk? -
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy