Éljenek a kispiacok!

Gyerek- és kamaszkorom egyik meghatározó élménye, amikor szüleimmel hétvégenként a csepeli piacra jártunk bevásárolni, hogy beszerezzük a hétvégi sütés-főzés hozzávalóit, illetve – az éppen aktuális időszakban – a befőzéshez nélkülözhetetlen friss, egészséges és jó minőségű élelmiszer alapanyagokat. Azóta is elvarázsol a piaci hangulat, a gyümölcsök, a zöldségek illata, a formák és a színek kavalkádja, illetve az árusok és a vevők keltette élénk nyüzsgés.

A piacok létezése hosszú történelmi múltra tekint vissza. Bár a rendszerváltást követő fogyasztói kultúra (fogyasztási szokásaink) megváltozásával fényük némileg megkopott, a piacok mára ismét kezdenek divatba jönni. Már nem csak a turisták kedvelt hazai célpontjai, de a jó minőségű, friss és hazai termékeket kereső, egészség- és ökotudatos vásárlók, így a fiatalabb generációk is (újra)felfedezik maguknak a közösségi élet e remek színtereit.  Sőt, mintha a piacok új generációja jelent volna meg, amellett, hogy a régebbieket is igyekeznek ’felturbózni’. Vagy csak az elnevezések száma gyarapodott volna? Hiszen találkozhatunk „háztáji’, „termelői”, „fogyasztói”, továbbá „bio” és „öko” piac kifejezésekkel, hogy a klasszikus „vásárcsarnok” szót ne is említsük.
Léteznek emellett ún. mozgó piacok is. Ami lényeges, hogy minden esetben termelőtől vásároljunk! A budapestiek és a nagyvárosokban élők különösen szerencsések, hiszen számos lehetőség kínálkozik számukra, hogy mindezt megtehessék.

Miért vásároljunk helyi termelőtől?

  • A korábban elmondottakra visszatérve summázható, a helyi termékek fogyasztásának előnye az, hogy a termelés illetve a fogyasztás a térség erőforrásaira alapoz, vagyis a belőlük származó hasznot helyben tudják tartani, ami aztán a térségben visszaforgatva gazdasági növekedést generál. (Tehát betömködjük a repedéseket/lyukakat azon a bizonyos vödrön.)
  • Környezetvédelmi szempontból általában elmondható, hogy a helyi kistermelők – a nagyüzemi léptékben gazdálkodókkal szemben – fajlagosan kevesebb vegyszert és műtrágyát használnak. Gyakrabban nyúlnak vissza elfeledett tájfajtákhoz, ami azért jó, mert azok a környezethez alkalmazkodva ellenállóbbak, tehát jóval kevesebb vegyszer alkalmazásával, illetve anélkül is termeszthetőek. Végül, de nem utolsó sorban, a friss, helyi termékek fogyasztásával csökken a tartósítási, szállítási és csomagolási igény, tehát kevesebb hulladék, élelmiszerhulladék keletkezik, vagyis csökken a pazarlás.
Forrás:
A fenntarthatóság felé való átmenet jó példái Magyarországon c. tanulmány



Kapcsolódó blogok

Zöld esküvőkről szóló sorozatunk befejező részében újabb tippekkel kívánunk szolgálni a környezettudatos jegyespárok számára. Madarász Zsuzsi előadása nyomán.
Zöld esküvőkről szóló sorozatunk 2. részében újabb tippekkel kívánunk szolgálni a környezettudatos, szociálisan érzékeny és a praktikumot is szem előtt tartó jegyespárok számára
Mire számíthatunk, ha egy „zöld esküvőre” látogatunk el, esetleg mi magunk szeretnénk öko módra házasodni? Madarász Zsuzsi előadása nyomán.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy