A karácsony szimbólumai

Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek. (1Mózes1.14)
 
Talán sokunk számára nem titok, hogy jelentős ünnepeink időpontja mögött csillagászati, illetve asztrológiai megfelelések rejlenek.

A mi európai-keresztény kultúránk térhódítása előtt a pogány népcsoportok is a Nap járásához kötötték nagyobb ünnepeiket.[1] A pogány ünnepek mind a jelentős, évszakkezdő időpontok köré szerveződtek, s később ezen időpontokat és ünnepeket adoptálta a kereszténység a saját szimbólumrendszerébe. Így a mai is köztudatban lévő ünnepeink nagy része egyidős az első civilizációk létrejöttével. A közelgő karácsony is ezen ünnepek közé tartozik.
 
A Nap égi útjának négy kardinális állomása van, melyek a tavaszi-, nyári-, őszi és téli napfordulók és napéjegyenlőségek konstellációs pontjai.[2]  A kereszténység a nyári napforduló időpontját három nappal eltolva, Keresztelő János születésének az ünnepeként emelte át a pogány ünnepek soraiból, így lett június 24. Szent Iván éjszakája, egyben Keresztelő János ünnepe is. A téli napforduló ünnepével is hasonlóképpen jártak el, s három nappal eltolva, december 24-re datálva határozták meg Krisztus születésének napját, s vezették be karácsony ünnepét. Nézzük meg, miért éppen erre az időpontra helyezték Krisztus születésének szimbolikus dátumát.

 

 

A téli napforduló az év legsötétebb napját jelenti. Ilyenkor a leghosszabb az éjszaka, s ezen a napon a legrövidebb a fény jelenléte. Ám ez fordulópont is egyben, hiszen itt, a legnagyobb sötétség után kezd el újra növekedni a világosság, s kezd teret hódítani a fény. Ez a fény újjászületésének az ideje, mikor a legnagyobb sötétségben megszületik a világosság.
 
Ez az időpont a földi élet azon stációját szimbolizálja, amikor a legnagyobb reményvesztettségben felismerjük az örök fényt, amely megvilágítja a belső világunkat, s új élet reményét adja a külvilágnak. Mikor már mindent elborít a sötétség, felfedezhetjük magunkban azt a részünket, amit sosem érinthet az anyagi világ széttörtsége. Ez a lélek világossága, az átman[3] örök fénye.
 
Így Krisztus, mint az anyagi világ kötöttsége alóli felszabadító – azaz a Megváltó – születése szimbolikusan fejezi ki ennek a meghatározó égi konstelláció dátumnak a jelentését. Krisztus, mint a transzcendens fény megszemélyesítője ilyenkor születik meg, s hozza el a világosságot az embereknek.
 
A keresztény ünnepek meghatározásánál tudatos asztrológiai megfelelések állnak. A keresztény egyház felsőpapságában komoly stúdiumot képzett az asztrológia gyakorlása. Ha ellátogatunk a Deák térre, s felmegyünk a Bazilika lépcsőin, a bejárat előtt a felső boltív mennyezetére festve láthatjuk a 12 állatövi jegyet, amely ennek a hagyománynak a mementója.[4]
 
Így vezették be például Szent Miklós – azaz Mikulás –  ünnepét a X. században. Ez az az időpont, amikor a Nap fellép a Tejútra[5], s finomfizikai (energetikai) szinten ajándékokat hoz nekünk. Ennek fizikai szimbóluma Szent Miklós ajándékai. Fontos momentum, hogy egy szellemi, lelki elv akkor lehet valóság, ha fizikai szinten is megnyilvánul. A fizikai szimbólumoknak – mint Mikuláskor az ajándékozásnak – ezért van fontos szerepe. Az anyagtudat így fogja realizálni a finomfizikai változást, s így lesz meg az összhang a tudatos és tudattalan szintek között.
 
A december 21-i napforduló dátuma a Bak állatövi jegy 0 fokát jelenti. Az állatövön a Nap rója égi útját. A Nap szimbolizálja az életet adó Teremtőt, azaz Istent. Így a Nap a Bak 0 fokán jelzi a legnagyobb sötétségben megjelenő Istent. Ez a pont Krisztus születése, aki a legnagyobb sötétség idején hozza el Isten fényét a világnak.

 

 

A Nap az ember legbelső lényegét is szimbolizálja, hiszen mi örökkévaló lelkek vagyunk, akik minőségileg azonosak a Teremtővel.[6] Így a Nap égi útja a zodiákuson szimbolizálja a mi életünknek a stációit is. A karácsonyi ajándékozás tradíciója is innen fakad. Hiszen ilyenkor a másik emberben élő Istennek viszünk ajándékokat, mint egykoron a három napkeleti bölcs Krisztusnak a születésekor. Mellékesen szeretném megjegyezni, hogy a napkeleti bölcsek személyében szintén asztrológusokat tisztelhetünk.[7] A háromkirályok ajándékai, a tömjén, az arany és a mirha szimbolikusan fejezik ki Krisztus földi szerepét a világban.[8] Amikor karácsony ünnepén ajándékokat adunk egymásnak, akkor azzal szimbolikusan is kifejezzük, hogy hogyan látjuk a másikban Istent. Miben látjuk a másikat „Napnak”, mit jelent nekünk a másik személye.

A karácsony magyar elnevezése mind etimológiai, mind történelmi szempontból különleges. A karácsony szavunk a kerecsensólyom röptetés rítusából fakad. Őseink a téli napforduló idején kerecsensólymot röptettek a Nap felé, s szimbolikusan a sólyom hozta el a földre a Nap életet adó fényét.[9] A magyar mondavilágban megjelenő turulmadarat a régészek elsősorban a kerecsensólyommal azonosítják. Így a karácsony szavunk egy Nap-ünnep hagyományából fakad, mikor a fény újra megjelenik a világunkban. A keresztény szimbólumrendszerben „ez az Ige megtestesülésének földi születésének legszentebb megemlékezése”.[10]
 
A karácsony meghatározó része a karácsonyfa. Az ünneplő családok otthonában megtalálható a feldíszített fenyőfa, amelynek egyértelműen szimbolikus jelentősége van. De vajon mi ez a szimbólum?
Az örökzöld fenyőfánk szimbolizálja az öröklétet.[11] Mikor minden fa lehullajtja levelét, s látszólagosan minden meghal a téli fagyban, a fenyőfa rendületlenül őrzi az eredeti állapotát. Ez a minőség analóg a lélek egyik attribútumával, az örökkévalósággal. A fenyőfa egyik szimbóluma a lélek örökkévalóságát jeleníti meg.
A fa másik fontos analógiája az ég felé törekvés. Az ősi kultúrákban megtalálható a világtengely szimbóluma, ami összeköti az eget a földdel. A kereszténységben, mint Jákob lajtorjája debütált ez a szimbólum. Így a fa az otthonunkban jelképezi a függőleges tengelyt, amin keresztül el lehet jutni az égi szférákig, s amely kapcsolatot jelent a földi és a mennyei világok között. Az örökzöld fa jelképezi az örökkévaló lélek kapcsolatát a földi és égi szférákkal.
A fa feldíszítése az örök lélek anyagba születését szimbolizálja.[12] Tehát a fenyőfa karácsonyfává való avanzsálása, azaz a díszítési folyamat, megjeleníti az örök lélek anyagba születését. Az újjászülető fény anyagi formáját adjuk meg ezzel. A fa díszítése kifejezi, hogy az örökkévaló lélek milyen anyagi díszekbe, formákba öltözik. Ez szimbolizálja az örökkévaló isteni minőség megszületését az anyagba, s azt, hogy milyen formában szeretnénk ezentúl megjelenni az anyagi világban. Szebben, jobban, nemesebben. Védikus fogalmakkal élve, milyen lesz az ahankáránk[13], azaz az anyagi azonosságunk a fény újjászületése után.
 
Láthatjuk, hogy a téli napforduló ünnepe ezredévekre nyúlik vissza a történelmünkben. Olyan időpont ez, melynek kiemelt szerepe van a földi életben. Adott kultúrától és ideológiai beállítottságtól függetlenül, mindig szakrális jelentőséget tulajdonítottak ennek az időpontnak. Ez az az dátum, ahol megmerítkezhetünk az Égi Fényben, amelynek forrása ott van lényünk alapjaiban. Nem csak fenn, a Mennyben, de itt a Földön is. Leginkább bennünk, aminek a megnyilvánításában, felszínre hozásában segít a karácsony ünnepe.
 
 
Áldott, Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánok minden olvasónknak!



Szerző: Rafael Csaba asztrológus
 
 
Képek forrása: artiedream.blogspot.hu, hu.wikipedia.org/wiki/Tavaszpont, pinterest.com



[1] Yule, Beltane, Imbolc, Ostara, Saturnalia, Mithrász, stb.
[2] Április 21., június 21., október 21. és december 21. A pontos napéjegyenlőségek és napfordulók, esetenként egy-két nappal elcsúszhatnak ezen időpontoktól.
[3] Transzcendens önvalónk, amely eredendően örökkévaló, tudással teli és boldog. Egyminőségű Istennel.
[4] Még keleten a papság  a bráhmanák – nyíltan foglakoztak asztrológiával, addig a mi kultúrkörünkben a hermetikus tradíció részét képezte, mely csak kevesek számára volt elérhető.
[5] Ez körülbelül a Nyilas 10. foka.
[6] A lélek minőségileg azonos Istennel, ám mennyiségi szempontból kevesebb Nála.
[7] Máté evangéliuma 2,1-16 a magoi szót használja a betlehemi királyokra, ami a perzsa papság felsőbb kasztját, illetve babiloni asztrológusokat jelentett.
[8] Asztrológiai szimbólumokkal: arany – Nap analógia, amely a királyságra, vezetésre utal; Tömjén – Jupiter analógia, mely az Egység, isteni minőség szimbóluma; Mirha – Vénusz analógia, mely a földi ember, anyagi világ jelentésével bír. Ezek szimbolikusan jelzik az „Istenember” szerepét.
[9]A karácsony tehát az ősi hitvilág mélyértelmű és a sámánok által megáldott napmadarak ünnepe”.
„Egy másik adat a kerecsen "kultúrszó" földrajzi elterjedésére, a kelet-indiai Bihar tartomány területén még ma is nagy népszerűségnek örvend a solymászat, főképpen a Biró, Munda, Karria, Kavar és Bokta törzseknél, ahol a nagy sólyomfajták pettyes változatát, amely a mi vadászsólymunkkal azonos, "karichaa"-nak nevezik” Fehér M. Jenő: Középkori magyar inkvizíció, 235.-247. o.
[10] Fehér M. Jenő: Középkori magyar inkvizíció
[11] Az örökzöldek ceremoniális szerepe ismert volt a germán, kelta, római kultúrákban is, mint örökzöld ág vagy koszorú.
[12] Asztrológiai fogalmakkal élve a szépség, dísz, díszítés vénuszi szimbólum, s Vénusz analógiái az anyag, forma, anyagi formaöltés, fizikai test.
[13] Anyagi önazonosítás, mikor anyagi elemekkel azonosítjuk magunkat az eredeti önvalónk helyett.


Kapcsolódó blogok

Ezen időszak kiváló lehetőséget nyújt a közvetlen környezetünkben való szerepvállalásunk tisztázására és az életünk hitelességének a felmérésére.
A sorsfeladatról 2. rész
A sorsfeladatról 1. rész.
Egyéb blogok

A védikus asztrológia tárgykörével egyre több és több érdeklődő foglalkozik. Nagyon sokan olyan személyek is, akik elkötelezett, mély lelki-spirituális életet élnek. Az asztrológia mennyire hiteles tudományág, mennyire van létjogosultsága napjainkban?
A védikus asztrológia tárgykörével egyre több és több érdeklődő foglalkozik. Nagyon sokan olyan személyek is, akik elkötelezett, mély lelki-spirituális életet élnek. Cikksorozatunk 2. része
A védikus asztrológia tárgykörével egyre több és több érdeklődő foglalkozik. Nagyon sokan olyan személyek is, akik elkötelezett, mély lelki-spirituális életet élnek. Cikksorozatunk 3. része
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy