A jóga magyarországi története 2.
Téma: Érdekességek
Dely Károly (jobbról a 3.) tanítványai körében, 2001-ben

A jóga magyarországi története 1. részt itt olvashatjátok!

1970-ben Dely Károly (1927-2002) vette át Lemhényi Zoltán csoportját első jógakönyvének, a Jóga megjelenése után, melyet 1973-ban a Jógagyakorlatok követett. A Spartacus Napsugár Sportegyesület Fürst Sándor utcai helyiségében (jelenleg Hollán Ernő utca) jöttek össze a gyakorlók, majd amikor ez a jógacsoport már folyamatosan működött, a jógát vidéki nagyvárosokban is terjeszteni kezdték: Miskolcon, Szegeden, Kaposvárott, Pécset stb. 

Szintén ez idő tájt, 1972-ben jelent meg dr. Vígh Bélának, a SOTE anatómiaprofesszorának Jóga és tudomány című munkája, amelyben a jógagyakorlatok hatásmechanizmusát, ezek magyarázatát és ez alapján a terápiás felhasználási lehetőségeiket tárgyalja. Ezt a művét 1979-ben A jóga és az idegrendszer követte. 

Dely Károly lelkesedő és lelkesítő egyénisége hatalmas változásokat indított el a magyar jógaéletben. Elkötelezetten népszerűsítette a jógát, bár - a politikai viszonyoknak megfelelően - inkább annak testre gyakorolt hatásait hangsúlyozta. A jógatanfolyamok mellett kirándulásokat szervezett, nyaranta pedig jógatáborokat, többek között Romániában, Bulágriában, Csehszlovákiában, Görögországban és Svédországban. Ugyanakkor neves jógaoktatókat és jógamestereket hívott meg Magyarországra, és ezzel megnyitotta a különböző jógairányzatok megismerésének lehetőségét. 

A Dely Károly vezette jógacsoport tagjai 1975-ben, a Svédországban tartott jógatábor alatt találkoztak a Krisna-tudatúak szervezetének néhány tagjával, és meghívták őket Magyarországra. 

1977-ben egy nagyszabású rendezvény keretében, Dely Károly előadása és tanítványainak jógabemutatója mellett került sor a krisnások bemutatkozására a Ganz-MÁVAG Művelődési Központ hatalmas csarnokában. Az óriási sikert az is mutatja, hogy az ezerkétszáz szerencsésen kívül, akiknek sikerült bejutniuk, háromszázan rekedtek az épületen kívül. Ekkor járt hazánkban először az amerikai Harikésa Szvámí, másik nevén Visnupad, aki Nyugaton Sríla Prabhupáda, a Krisna-tudatúak Nemzetközi Társaságának (ISKCON) alapítójának "jobbkeze" volt. 

Dely Károly és tanítványai számos jógabemutatót tartottak, országhatáron innen és túl. Egy ilyen bemutató révén jutottak el a csehszlovákiai Olomucba 1977 novemberében, ahol összeismerkedtek a csehszlovák jógásokkal, köztük dr. Timcsák Gézával. Ő mutatott egy fényképet Szvámí Mahésvaránandáról (képünkön), az indiai jógamesterről, és felmerült az ötlet, hogy hívják meg őt Magyarországra. 1978 februárjában, Dely Károly vezetésével létrejött a Józsefvárosi Sport Club (JSC), és az ő szervezésükben látogatott el először hazánkba Szvámí Mahésvaránanda 1978 májusában, új fejezetet nyitva a magyar jógaélet történetében. 1980-ban vele jött idős mestere, Szvámí Mádhavánanda is. 

1978 októberében, szintén a JSC szervezésében került megrendezésre a Szocialista Országok Jógaszervezetének Előkészítő Bizottsági ülése, melynek elsődleges célja az volt, hogy az adott országok megismerjék és megértsék egymás véleményét és rendszerét. A magyar résztvevőkön kívül az ülésen részt vett dr. Votava, dt. Dolezsalova és dr. Timcsák Géza Csehszlovákiából, és Szurén Gojál Indiából, aki az előadások mellett gyakorlati útmutatást is adott a jógázóknak. A Nemzetközi Szocialista Jógaszövetség elnökévé Szurén Gojált választották. Az NSZJSZ konferencián bolgár, csehszlovák, magyar, román, lengyel és indiai vendégek voltak

Timcsák Géza, aki "civilben" geológus, immár nyugdíjas egyetemi tanár, rendkívül tapasztalt és felkészült, Indiát többször megjárt jógaoktató, akitől sokat tanultak magyarországi társai. Magyarországon két jógagyakorlatokat tartalmazó könyve jelent meg, továbbá kiemelt szerzője a Jógakonyha című kötetnek is. Ma is rendszeresen tart kurzusokat olyan speciális elemekkel fűszerezve, mint például a zene jógája. 

Ekkortájt, 1979-ben kapott meghívást Magyarországra - szintén a JSC-n keresztül - dr. Szvámí R. A. G. Púrna indiai mester, az alternatív orvostudományok avatott ismerője, a pszichológia, a filozófia és az irodalom doktora, ezenkívül a hat hindu filozófiai iskola és a szanszkrit nyelv tudósa. Szvámí Púrna Pécs mellett, a Mecsekben hozta létre tanítványaival a Púrnatírth Jógaközpontot. 

Az elkövetkező hét évben (1981 és 1988 között) sem Szvámí Mahésvaránanda, sem a jóga egyéb képviselői nem kaptak engedélyt Magyarországra való butazásukhoz. Kivételt jelentett ez alól a szintén indiai Dzsajavant Lád, aki 1984-től egészen 1989-ben bekövetkezett haláláig élt és oktatott jógát szűk körben Budapesten. Magyarországi tevékenységéről még annyit sikerült megtudnunk, hogy a SOTE-n is tartott jóga speciálkollégiumot, ezenkívül a Budakeszi határában lévő Korányi Tüdőszanatóriumban főleg asztmás betegeket gyógyított jógalégzés-terápiával. Mahésvaránanda időközben megalkotta a "Jóga a mindennapi életben" vagy angol nevén "Yoga in Daily Life jógarendszert, melyet napjainkban is tanítványok ezrei gyakorolnak országszerte. 


Szvámí Mahésvaránanda szigorú mester-tanítvány viszonyokon alapuló jógaiskolájának megjelenésével a JSC arculata megváltozott, Dely Károly lassan kiszorult az általa alapított szervezetből, majd 1989-ben több jógaoktató is kivált, mivel Szvámí Mahésvaránandát nem tekintették egyetlen jógamesterüknek. 

Dely Károly nagyon sokat tett azért, hogy a jógát egyre többen megismerhessék hazánkban. A jógakönyvek mellett hangkazettákat állított össze, amelyekkel népszerűsítette a jógát és segítette az egyéni gyakorlást. Szinte élete utolsó pillanatáig, 2002 augusztusáig oktatott. A mai jógaoktatók idősebb generációjának nagy része az ő  keze alatt kezdte a pályafutását. 


Az 1989-ben bekövetkezett politikai változások kedvezően hatottak arra, hogy a jóga, és általában a keleti rendszerek és tanok egyre szélesebb körben elterjedhessenek hazánkban. A 90-es évektől kezdve egyre több jógakönyv jelenhetett meg, s napjainkra számos jógairányzat képviselteti magát, amelyek közül a jógázni vágyók kedvükre kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbbet. 

1999-ben megalakult a Magyar Jóga Társaság (MJT), mely céljaként a magyar jógázók, jógairányzatok összefogását, érdekképviseletét és saját oktatói renszer beindítását tűzte ki célul. Az MJT első elnöke dr. Gintner Zénó (1958-2003) biokémikus, a táplálkozástudomány országos és világviszonylatban is kiemelkedő képviselője volt, aki közlekedési baleset miatt bekövetkezett tragikus haláláig tudományos munkája és példamutató családi élete mellett teljesen elkötelezte magát a jóga iránt. Halála nagy veszteség a magyar jógatársadalomnak. 

Az MJT elnöki posztját jelenleg Selmeci József Csongor tölti be; az ő nevéhez fűződik az első integratív, minden jelentős irányzatot felvonultatni igyekvő jógahétvégék és nyári táborok megszervezése. 


Mint ahogy arról már többször szó esett, az előző korszak sem volt ellentmondásoktól mentes, az új politikai és gazdasági viszonyok azonban egy újfajta - a jóga ősi szellemiségéhez nem minden tekintetben méltó - szemléletmód megjelenésével is együtt jártak. Noha a rendszerváltást megelőző időszak óta történtek jelentős erőlepések, hiszen bárki szabadon gyakorolhat, és megjelenhetnek a jóga alapvető szövegei, a fogyasztói társadalom értékrendszere és a felgyorsult világ életformája az élet minden területén, így a szellemi életben is érezteti hatását. A valódi boldogság és lelki nyugalom megtapasztalásához azonban túl kell lépnünk a felszínességen, a hamis értékek világán, s ehhez tökéletes eszközként szolgálhat számunkra a jóga. 

Forrás:  Veszprémi Kriszta: A jóga magyarországi története. In: Jóga - India Világa 2.


Kapcsolódó cikkek

Téma: Érdekességek
Április 22-én, a Yogafesten adták át a díjat Szabó Ágnes Szítának és Nagy Gábornak.
Téma: Érdekességek
Országos ingyenes jógikus programajánló.
Téma: Érdekességek
A látványfőzések és finomságok mellett egészségügyi méréseken és tanácsadáson vehetsz részt.
Egyéb cikkek

Téma: Gyakorlás
Hátrahajlító gyakorlatsor a kontakt-jóga kedvelőinek. É. Nagy Zsófia vaisnava jógamester szakdolgozata alapján.
Téma: Életmód
Egy átfogó leírás arról, mire alkalmazható korunkban a jóga, és mit nyerhet valaki, ha belekezd a gyakorlásba.
Téma: Filozófia
A látásmód, ami elpusztít mindent. Őexcellenciája, Gauri Shankar Gupta gondolatai az emberről és környezetéről
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy
BHF Tanfolyamok