Jivamukti szubjektív
Téma: Kipróbáltuk
Eyal Chehanovski workshop a Bandha Works Jógaiskolában
 
"The wild child of yoga" (A jóga vad gyermeke), "Why be normal?" (Miért lennél normális?) "Hot, hip, holy" (Szenvedélyes, trendi és szent) - már egy jó ideje ilyen feliratú matricákkal van teleragasztgatva néhány személyesebb tárgy is a környezetemben. Egy olyan barátom adta nekem ezeket, aki már több, főként müncheni és berlini Jivamukti iskolában is járt. Az ajándékok ütős üzenetei tehát ehhez az irányzathoz köthetők, az órákkal kapcsolatos élménybeszámolók pedig bőven meggyőztek arról, hogy amint lehet, ki kell próbálnom nekem is. Erre egészen november 23-ig kellett várnom, ekkor került sor Eyal Chehanovski workshopjára a Bandha Works Jógaiskolában.
 
A Jivamukti irányzattal kapcsolatban annyi a legtömörebb írásokból is kiderül, hogy Sharon Ganon és David Life alapították, és bár több típusú óra is létezik, mindegyikre igaz, hogy öt elvre épülnek: “Ahimszá (Az erőszak nélküli, együtt érző életmód, amely az állatokra, a környezetre és minden élőlényre kiterjed. ), Bhakti (Annak a felismerése, hogy Isten vagy az Önvaló megvalósítása minden jógagyakorlat célja; kifejeződhet mantraéneklésben, a magasabb célú gyakorlásban vagy egyéb odaadó szolgálatban.), Djána (Meditáció, azaz összekapcsolódni a bennünk rejlő örök, változatlan valósággal.), Náda (Figyelmes hallgatással a hangtest és -elme kifejlesztése; az órákba beépíthető zenefelvételekkel, beszéddel, csenddel vagy akár a tanár hangjával), Sásztra (Az ősi jógikus írások tanulmányozása, beleértve a szanszkrit szövegek recitálását, vagy akár csak a hónap fókuszát.)” (Bandha Works Jógaiskola)
 
Arról nem sokat olvastam előzetesen, hogy mindez pontosan hogyan fog megjelenni egyetlen órába sűrítve, de volt egy nagyon színes elképzelésem arról, hogy milyen lehet ez a fizikai, etikai és spirituális gyakorlást is viszonylag közvetlenül elősegítő óra. Amint elkezdődött Eyal órája a színes képek szép lassan körvonalazódni, beszélni, és mozogni kezdtek.
 
Kedves percek
 
A Jivamukti irányzatnak minden hónapban van egy témája, amely az adott időszakban az órákon is fókuszba kerül. Novemberben ez a kedvesség volt, ami kezdő mondatok mellett, a mantrák kiválasztásánál is megvilágításba került abban a 120 percben, amit Eyal eltöltött velünk. Bár több tényező sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a minket ért impulzusokat tekintve, mint az aktuális fókusz emlegetése, valószínű, hogy a rendszernek ez a sajátossága is ügyesen képes legalább minimálisan azt a bizonyos 1% elméletre való igényt felébreszteni az erre eleinte esetleg kevésbé nyitott gyakorlókban is.
 
Mindenesetre mi is “a kedvességnek” és néhány szerényen elejtett, Eyal tanítóira és gyakorlására vonatkozó élménynek az ismeretében kezdtük el az órát. A terem főként Astanga gyakorlókkal telt meg, a zene megszólalása után pedig egyből fel is vetődött bennem, vajon lesz-e olyan résztvevő, akit zavar majd ez a plusz faktor? Ezt végül nem derítettem ki, mert az óra végére már csak azzal voltam elfoglalva, hogy nekem mennyire újszerű élményt adott a légzés hangja helyett, dallamokra figyelni. Ez persze így nem igaz, mert az ászanákra vonatkozó utasításokra is sokkal jobban kellett fülelni, mint egyébként, ez mégsem zökkentett ki. Olyan volt az egész, mint egy Vinyásza flow óra, amelyet történetesen Eyal Chevanovski komponál. Több szólamra, mindig ritmusra és a precizitást csak a természetes könnyedség javára felülírva. Úgy tűnt a zene a sorrenddel kapcsolatos
improvizációt erősíti az oktatóban, minket pedig főként a folyamatosságra figyelmeztet.
 
Bőség, egység
 
A hangolódást és a napüdvözleteket követő álló gyakorlatok csípőnyitó, egyensúlyozó ászanákkal is kiegészültek, majd szintén az Astanga első sorozatból ismert ülő pózokkal találkoztunk. Voltak plusz mondatok, biztatások, igazítások, “kiszólások”, Astanga szigort felülíró mosolyok és hosszabb kiállások is.
 
A workshop százhúsz perce kevésbé volt pörgős, mint egy Astanga Vinyásza óra, és már az órát követő napokban nehéz volt pontosan körülírt élménybeszámolót adnom a kíváncsiskodóknak, amin nem segítenek az azóta eltelt hetek. Nem tudnám megragadni - az egyébként is mindig kicsit emelkedett hangulatú - első alkalom után, hogy külön választva mi is tette arányossá, harmonikussá a zene, Eyal instrukciói, a vinyászák és egyéb kötések által kapcsolt pózokban kialakuló érzetek, illetve az óra végi fejenállásban hallgatott előadás keverékéből álló egységet. Ez pedig arról is árulkodik, hogy sikerült valóban egészként megélni ezt a két órát.
 
Ugyanakkor értettem, hogy miért mondják páran, hogy hiányzott a több ászana, vagy épp kevés ideig tartott egy-egy blokk. A kritika épp a Jivamukti sajátosságának szóló elismerés is egyben: egy kis meditáció, egy kis éneklés, egy kicsivel több ászanázás hol a zene, hol az ének-, hol a beszédhangok mentén. A több, lehet kevesebb, de több is, csak rá- vagy épp át kell hangolódni, legtöbbünknek ez azért nem is ment nehezen Eyal energiái mellett.
 
Egy biztos: az emlék foszlányokkal tűzdelt összetett flow élmény bőven elég ahhoz, hogy még jó sokszor szeretnék tapasztalatot gyűjteni a matrica szlogenek szellemiségét követve.
 
Írta: Vígh Viktória
 
Képek: Bandha Works Jógaiskola

Kapcsolódó cikkek

Téma: Kipróbáltuk
Beszámoló a Tradicionális Jógaiskolák Fesztiváljáról Kocsis Kata tollából.
Téma: Kipróbáltuk
A tudatosság nem veszett ugyan kárban, de kilépve a Delhi reptérről megtapasztaltam azonnal, hogy ami Indiában fogad, arra nem lehet felkészülni.
Téma: Kipróbáltuk
Régóta kíváncsi voltam már arra, milyen is egy hahota-jóga, vagy más néven nevetőjóga-foglalkozás.
Egyéb cikkek

Téma: Táplálkozás
írta: Hári Beáta
Téma: Életmód
Vaisnava etikettről szóló sorozatunk első részében Vidák Vénusz vaisnava jógamester szakos hallgató segít eligazodni a Krisna-tudatú hívők öltözködési szokásainak világában.
Téma: Érdekességek
Folytatjuk a lélekvándorlás tapasztalati bizonyítékairól szóló cikksorozatunkat. Szijártó Rita Éva szakdolgozata alapján.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy
BHF Tanfolyamok