Az elmélyülés eszközei: a dristi és a mantra
Téma: Gyakorlás

Az ászana gyakorlásnak nemcsak durva fizikai aspektusai vannak. Az anatómiai vonatkozások mellett minden testtartás esetében lényegesek a finom fizikai testet, főleg az elmét, a pránát és a tudatot befolyásoló tényezők is. Az astánga-jóga rendszerében minden egyes ászana kivitelezéséhez hozzá tartozik egy dristi, vagy fókuszpont, valamit egy mantra, egy hangvibráció.
 
A dristi

A dristi szó jelent “látást, látó képességet, belső látást, a szem egy pontra fókuszálását”, de jelenti az „elme szemét”, az intelligenciát is. A jóga gyakorlatok során a dristi egy meghatározott fókuszpontra rögzülő tekintetre utal, melynek célja a csapongó elme rögzítése. Ahol a szemünk, ott a figyelmünk. Amikor az érzékek az érzéktárgyakkal kapcsolódnak, impulzusok jutnak az elmébe, melyek vágyakat hoznak létre. Mivel az elme ragaszkodást fejleszt ki minden iránt, ami az útjába kerül, amennyiben külső tárgyakra irányul, elfeledteti velünk a valódi, örök lelki természetünket. Ha a látás objektuma váltakozik az ászana kitartása során, vagyis hol a matracunkat, hol a szomszédunkat, hol az ablak nyújtotta látványt szemléljük, az érzékeink kifelé tekintőek, keresik az érzéktárgyakkal való kapcsolatot. A dristi abban segít, hogy befelé tudjunk fordulni. Hasonló célt szolgál az ászanázás alatti légzésfigyelés is, mert általa a hallás érzékszerve a légzés hangjára fókuszál. Az astánga-jóga a tekintet kilenc fókuszpontját különbözteti meg. Ezek a

1. nászágra(az orr),
2.
bhrúmadhja (a két szemöldök közti rész),
3.
nábhi-csakra (a köldök),
4. hasztagraha (a kéz ujjai),
5. pádajóragra (a lábujjak),
6. pársva (oldalsó),
7. anguszthamadhja (a hüvelykujjak) és
8. úrdhva (fenti).

Mivel az oldalsó fókuszpont a jobb és a bal oldalon is lehet, a pársva kettőnek számít.
A dristi, ugyanúgy, mint a légzés hallgatása, az érzékek visszavonásának folyamata, vagyis az astánga-jóga pratjáhára szintjéhez tartozik, de mivel fokozza a koncentrációt, a dháranához is sorolják, ami aztán a dhjána gyakorlását teszi lehetővé. A dristi alkalmazása segít abban, hogy a jóga gyakorlásunk befelé forduló és meditatív legyen. Ahogy egy a környezetünkben lévő fix pont szemlélése stabilizálni tudja az egyensúlyozó ászanákat, úgy a megfelelő dristi kiegyensúlyozottá tudja tenni az elmét. A Jóga Jájdzsnyávalkja elmagyarázza, hogy a dristinek energetizáló hatása is van, mivel befolyásolja a prána áramlását. A dristi ereje nem idegen Srí Krisna tanításaitól sem. Amikor Ardzsunát a dhjána-gára tanítja, így szól: „[A jógí] testét, nyakát és fejét tartsa egyenes vonalban, és szemét rendületlenül szögezze az orrhegyére.  Így – nyugodt és legyőzött elmével, a félelemtől megszabadulva, a nemi élvezetről teljesen lemondva – szívében Rajtam meditáljon, s Engem tegyen élete végső céljának.” Az Úr világosan megmondja azt is, hogy az ily módon való elmeszabályozás végső célja a mat-samszthám adhigaccshati, vagyis hogy az ember eljusson Isten örök hajlékára.  Idővel a gyakorló a testtartás tökéletesítésével a dristit is tökéletesítheti. Lényeges, hogy a tekintet fókuszálása ne legyen erőltetett, különben az izmokat a nyakban feszessé teszi. Hagyjuk, hogy a lágy tekintet természetesen jöjjön létre. Az így létrehozott dristi segítségével való befelé fókuszálás hozzájárul az önvaló felfedezéséhez.
 
A mantra

Patanydzsali Jóga-szútrája alapján az astánga-jóga nyolc szintjéből a hatodik szint a dhárana: egy koncentrációs tárgy segítségével visszavonni az elmét és befelé irányítani. Ez a koncentrációs tárgy lehet egy külső objektum és egy mantra is.

A jóga-szentírások megkülönböztetnek különböző kötőerőkhöz (tudatlanság, szenvedély és jóság) tartozó, illetve transzcendentális mantrákat, melyeknek ismétlése eltérő eredményt nyújt, de minden esetben egy olyan hangról, szóról vagy himnuszról van szó, amely különleges hatalommal bír. Egyes mantrák hangosan kimondva fejtik ki a hatásukat, másokat elmében kell ismételni. A Padma-purána kijelenti: sampradája-vihíná ye mantrász té nisphalá matáh, a mantrákat a hiteles tanítványi láncolaton keresztül kell megkapni ahhoz, hogy kifejtsék hatásukat.

A mantrák ismétlése a jógában önmagában is végezhető, de ászanázáshoz is köthető. A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola gyakorlatában az ősi hagyományokat és a gaudíja-vaisnava elveket követve az ászana gyakorlást keretbe foglalja a mantrázás, vagyis a gyakorlók transzcendentális hangvibrációt zengenek az órák elején és végén. Az egyes ászanákhoz kapcsolódó mantrák célja a dristihez hasonlóan részint az elme fegyelmezése és lefoglalása. Ebben a tekintetben a mantrázás a pratjáhárához is sorolható. A mantra ugyanakkor energetizálja a testet, az egész testben harmonizálja az ászanák hatásait, a test síkján túl pedig kapcsolatot létesít az önvaló és a transzcendens világ között. Az ászanához tartozó mantrát az ászana kitartása közben szokták meditatívan, elmében elvibrálni, mert ez a mentális hangvibráció hallatlanul nagy energiákat hoz a gyakorlatba, amelyeket fokozatosan, az ászanasor elvégzésében való fejlődésünk által tapasztalhatunk meg. Aki szeretne szellemi szinten is a gyakorlat mélyére hatolni, annak javasoljuk a mantrák használatának elsajátítását is.

Írta: Képes Andrea

Felhasznált irodalom:

 
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C.: Śrīmad-Bhāgavatam (1-10. ének). The Bhaktivedanta Book Trust, 1992-1995.
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C.: A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van.The Bhaktivedanta Book Trust, 2004.
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C.: Śrīmad-Bhāgavatam (11. ének) Bhaktivedanta VedaBase.
Grimes, John: A Concise Dictionary of India Philosophy. Albany:State University of New York Press, 1996. 121. oldal.
Maehle, Gregor: Ashtanga Yoga. Practice & Philosophy. Kaivalya Publications, 2006.
Monier-Williams, Monier: A Sanskrit-English Dictionary. Delhi: Motilal Banarsidass, 2002.
Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí: Ászana, Pránájáma, Mudrá, Bandha. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 2006.
Tóth-Soma László: Jóga tiszta forrásból. Budapest, Lál, 2008.
Yāñjavalkya Muni: Yoga Yājñavalkya. Ford. A. G. Mohan, Madras, Ganesh & Co. n.d.
http://www.ashtangayoga.info/practice/surya-namaskara-a-sun-salutation/opt/vinyasa/
 


Kapcsolódó cikkek

Téma: Gyakorlás
Yoga-sūtra I.12. magyarázat 4. Meddig kell követni a “gyakorlás” és a “lemondás” elvét?
Téma: Gyakorlás
Kocsis Kata cikksorozata azt tárgyalja, hogyan lehet teljes hídat felépíteni, miként lehet a sérüléseket elkerülve lépésről lépésre eljutni a póz kivitelezéséig.
Téma: Gyakorlás
Gauranga dász írása.
Egyéb cikkek

Téma: Filozófia
Érdemes elgondolkodni rajta...
Téma: Jóginterjúk
Beszéljünk a táplálkozásról! Ezúttal is szakértőinket kérdeztük...
Téma: Érdekességek
Ki a leány a jógamatracon?
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy