Állati jó ászanák - A sivatag hajója
Téma: Gyakorlás
Állati jó ászanák sorozatunkban olyan jógagyakorlatokat járunk körül, amelyek állatokról kapták a nevüket. Sok-sok olyan ászana van, amely az állatok természetes mozgásaira és testtartásaira, vagyis a természetből vett példákra vezethető vissza. Ezen pozíciók gyakorlásával kiválthatók azok a jótékony hatások, amelyek az állatokat arra késztetik, hogy ösztönösen felvegyék az adott testhelyzetet.
 
Ustrászana
 

„Monoton / üget a süppedő homokon / a sivatag lova, / a tétova teve / tova. / Hátán rezegve / mozog a / rozoga / kúp / alakú púp.
A helyzete nem szerencsés. / Apró szemcsés / homokkal telve / a füle, a nyelve. / Sóvár szeme kutat / kutat.
Még öt-hat nap / kullog, baktat.
Az itató tava távol, / s oly rettentő messze még az oázis.” (Romhányi József: A teve fohásza)

 
Többek között ez volt, ami először eszembe jutott a tevére gondolva. No meg az, hogy akár hetekig - egyes források szerint hónapokig – kibírja víz nélkül, ám amikor vízhez jut, akár 135 litert is képes meginni egyszerre. És gyermekkori hiedelmeinkkel ellentétben nem vizet tárol a púpjaiban, hanem táplálékot – zsír formájában. A teve szívós és kitartó. Uralja a zord sivatagi környezetet, és hatalmas teherbírásának köszönhetően beutazhatóvá tette az ember számára Ázsia és Észak-Afrika sivatagjait. Ezért nevezik a sivatag hajójának.
 
Ez mind szép és jó, de mire megyünk vele az Ustrászana gyakorlása közben? Leginkább semmire, úgyhogy kutakodni kezdtem és a Szimbólumtárban megtaláltam, amit kerestem: A teve a középkorban leggyakrabban az alázat kifejezője, hiszen térdre ereszkedik. Amit tehát a tevétől megtanulhatunk az alázatosság.
 
Az alázatosság szó sokakban az alávetettség érzetét kelti, pedig semmi köze hozzá. Az alázatosság, mely az igaz önismeretből fakad és megóv minket az elbizakodottságtól elengedhetetlen ahhoz, hogy képessé váljunk a tanulásra és a fejlődésre. Aki alázatos az erőfeszítést tesz arra, hogy másokat meghallgasson és elfogadjon. Ez a jóga gyakorlására levetítve annyit tesz, hogy odaadóan követi mestere utasításait, tiszteletben tarja saját határait és a nehézségek ellenére is rendíthetetlenül gyakorol. Ahogy a Bhagavad Gítá (4.34) is mondja:
 

„Fordulj egy lelki tanítómesterhez, úgy próbáld megismerni az igazságot! Tudakozódj tőle alázatosan, és szolgáld őt! Az önmegvalósult lelkek képesek tudásban részesíteni téged, mert ők már látták az igazságot.”

 
Az Ustrászana több szempontból is segít minket alázatosságunk fejlesztésében. A homorítás tárja a mellkast, ezzel felszabadítja érzelmeinket, kitárja szívünket és nyitottabbá tesz bennünket. Az Ustrászana egy térdelő homorítás, a térdelés pedig az alázat jelképe, hiszen gondoljatok csak bele: leborulással fejezzük ki tiszteletünket mestereink és isteneink előtt is.

Tevére fel!

Írta: Mudra-Nádas Linda
 

Kapcsolódó cikkek

Téma: Gyakorlás
Kocsis Kata cikksorozata azt tárgyalja, hogyan lehet teljes hídat felépíteni, miként lehet a sérüléseket elkerülve lépésről lépésre eljutni a póz kivitelezéséig.
Téma: Gyakorlás
Gauranga dász írása.
Téma: Gyakorlás
A hullapóz talán a legfontosabb része a jóga gyakorlásnak. Ez az a póz, amit a legnehezebb ászanaként is számon tartanak.
Egyéb cikkek

Téma: Életmód
írta: Hári Beáta
Téma: Ászana sorozatok
Összeállította: Medvegy Gergely BHF vezető jógaoktatója
Téma: Érdekességek
Kozmikus utazásra hívunk. Tekints bele világegyetemünk titkaiba a Védák szemével!
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy