A jóga okosít
Téma: Érdekességek
Forrás: www.considermoon.files.wordpress.com

Mi jógázok mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a jóga csodákat képes művelni az emberi agy működésében. Még kezdő ászana-, pránájama- és a meditációgyakorlók is beszámolnak egyfajta megnövekedett mentális stabilitásról és kitisztult tudatról, amiben gyakorlás közben és azt követően van részük. A modern agyi képfeldolgozó technológiáknak köszönhetően, az idegtudomány mára bebizonyította azt, amit jógatanárok és a gyakorlók már “ezer éve” tudnak –, hogy a jóga és a meditáció a szó szoros értelemben változásokat képes előidézni az agy működésében. Mi zajlik a fejünkben? Kukkants bele! Az agy anatómiájának és működésének alapvető megértése hasznos térképül szolgálhat belső utazásodhoz.

A homloklebeny a magasabb kognitív funkciók központja – amely magában foglalja a tervezést, az ítélőképességet, az elvont gondolkodást, a személyiséget és a viselkedést is. A Bihar Jóga Iskola a kapála-bháti pránájámot frontális agytisztítító gyakorlatként tartja számon, köszönhetően az agy e területét megfiatalalító hatásainak.

A tudatos működés helyeként ismert, agyunk legnagyobb részét kitevő nagyagy jobb, illetve bal agyféltekére osztható fel. Fizikai szinten, a jobb agyfélteke irányítja a test bal oldalát, a bal agyfélteke pedig kontrolálja a jobb oldalt. A finomfizikai test szintjén, az ida nádi (a lunáris energia csatorna) kapcsolatban áll az agy jobb felével, a pingala nádi (a szoláris energia csatorna) pedig az agy bal oldalával.

A homloklebeny elülső felén elhelyezkedő prefrontális kéreg az agy egyik legnagyobb kérgi területe, amely a magasabb kognitív képességekért felelős, úgy mint a koncentráció, a boldogság, a kreativítás és a racionális gondolkodás. Elektroenkefalográfiát (EEG-t) használó tanulmányok kimutatták, hogy a meditáció erősíti a prefrontális kéreg és az agy más területei közti kommunikációt.

A nagyjából borsószem méretű agyalapi mirigy, melyet a belső elválasztású mirigyek mestermirigyének is neveznek, olyan hormonokat termel és bocsát ki, amelyek a növekedés, az anyagcsere és más hormonok működését is irányítják. Finomfizikai szinten nézve pedig, az agyalapi mirigy kapcsolatban áll a homlokcsakrával. 

A neurotranszmitterek az agy kémiai hírvivő molekuláiként információt továbbítanak az idegsejtek között. Az idegrendszeri rendellenességek gyakran a neurotranszmitterek nem megfelelő működésére vezethetők vissza – pl. egy neurotranszmitternek az alacsony szintjei összefüggésbe hozhatóak a depresszióval és a szorongással is. A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy kapcsolat áll fenn a rendszeres ászana gyakorlás és a megnövekedett GABA szintek között.

Az agytörzs, amely az agyat a gerincvelővel köti össze, döntő szerepet játszik az emésztésben, a szívverés és a hasi légzés alakulásában. Az agytörzsben található idegsejtek impulzusokat küldenek a rekeszizomnak, ami annak összehúzódását ereményezi, és beindítja a légzést.

A kisagy az egyesúly, az izomkoordináció, a reflexek és a mozgás irányító központja, így az ászanák kivitelezése valójában lehetetlen lenne az agy e területe nélkül. 

A limbikus rendszer olyan struktúrákat foglal magában, amelyek kapcsolatban állnak a memóriával és az érzelemmel, úgymint a hippokampusz, az amigdala, a talamusz és a hipotalamusz. Egy 2010-es tanulmány azt találta, hogy azoknál a megfigyelt alanyoknál, akik 8 héten keresztül napi 30 percet meditáltak, az amigdalában lévő szürkeállományuk csökkent,  ez pedig összefüggésbe hozható a félelemmel és a szorongással is. Ezenkívül a szürkeállomány megnövekedését figyelték meg a hippokampuszban, amely létfontosságú szerepet játszik a a tanulás, emlékezés, részvét és önészlelés szempontjából.

A nyakszirti lebeny, amely az agy elsődleges vizuális feldolgozó központja, segít követni a jógaóra eseményeit. Továbbá köszönetet mondhatunk a hallás érzékeléséért felelős halántéklebenynek is azért a képességéért, amivel segít feldolgozni a verbális ászana utasításokat.

A falcsonti lebeny kapcsolatban áll a végtagmozgással, segít megérteni a beszédet és érzékelni a fájdalmat. Egy a Journal of Neuroscience című tudományos magazinban 2011 áprilisában publikált tanulmány szerint az agy e régiójának vizsgálata bebizonyította, hogy a meditáció tudatos állapota drámaian, a morfiumhoz hasonlóan képes lecsökkenteni a fájdalomérzetet.

Fordította: Hári Beáta

Forrás: Kathryn Heagberg: This is Your Brain on Yoga (2014)


Kapcsolódó cikkek

Téma: Érdekességek
Téma: Érdekességek

Téma: Érdekességek
Az október hónap egyaránt kedvező lelki és szabadtéri programokra. Tökéletes alkalom, hogy az őszi természetben találjuk meg természetességünket és örömünket.
Egyéb cikkek

Téma: Életmód
írta: Hári Beáta
Téma: Kipróbáltuk
írta: Javorek Manyi
Téma: Filozófia
Dr. Tóth-Soma László lemondásról szóló cikksorozatának 3. része
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy