A szakrális indiai táncok és a jóga
Téma: Érdekességek
Fotó: Sahar k
Felmerült már bennetek, hogy van-e kapcsolat a tánc és a jóga között?
 
Játsszunk el egy kicsit a gondolattal, hiszen ez már mások fejében is megfordult, főként a keleti klasszikus táncok kapcsán. Egyesek az ősi keleti táncokat a jóga egy nőies-dinamikus formájaként értelmezik.
 
Arról mindenkinek van egy általános fogalma, hogy mi a tánc: művészeti ág, ritmusra vagy zenére történő mozgás, önkifejezési mód, vagy akár spirituális tartalommal is bíró tevékenység.
 
A jógával kapcsolatban már szélesebb a paletta, van, aki egészséges testmozgást, esetleg életmódot, és van, aki az előbbieket csupán mellékhatásként megélő transzcendentális folyamatot ért alatta.
 
A közismertebb táncstílusok általában az emberi vagy a társadalmi kapcsolatokat is erősítik, ám a szakrális táncok a felsőbb, isteni birodalommal, Istennel való kapcsolatunkat hivatottak létrehozni, erősíteni, vagy a jelenlévők felé közvetíteni.
 
A jóga szó a szanszkrit judzs gyökből ered, aminek kettős jelentése révén a szó Istennel való összekapcsolódást jelent az elménk igába hajtása útján.
 
A nyugati ember számára ma egzotikusnak nevezett klasszikus keleti táncok ősi rituálék részét képezték, évezredekre visszatekintve a vallási szertartásokban Istennek, a félisteneknek eltáncolt imák, vagy a szertartáson résztvevők részére bemutatott vallási tartalommal bíró történetek voltak.
 
A táncmozdulatok lehetnek jelentés nélküliek, de rendelkezhetnek jelnyelvi vagy szimbolikus tartalommal. A tánc kifejezhet gondolatokat, érzelmeket (9 fő érzelem kombinációját), sőt elmesélhet egy történetet is. Az indiai templomi táncokban, pl. az odissiben ezek főként Krisna, Rádhá és a gópik kedvteléseiről, a bharatanatyamban Síva és Parvati történeteiről szóltak.
 
A mozgás nem csupán a táncos testének helyét és helyzetét változtatja, hanem finomfizikai szinten, energetikailag is hatással van a táncosra, a táncos pedig a közönségére. Számtalan olyan pózt fedezhetünk fel az indiai klasszikus táncokban, ami a jógából ászanaként már sokaknak ismert. Pl. faállás (vriksászana), hősi póz (virabhadrászana) és a tréning vagy a bemelegítések főként jógaászanák dinamikus végrehajtására épülnek.
 
A jógaórákon gyakorolt ászanák sem csupán az izmokra és a vázrendszerre hatnak, hanem a belső szervekre, a hormontermelésre, a vérnyomásra, az aktuális „vérmérsékletre” a hangulatunkra, a pszichés állapotainkra is. Ahogyan a mindennapokban hatnak az érzelmeink testtartásunkra, úgy fordítva tudatosan a testtartásunk is segíthet bizonyos érzelmeket, hangulatokat előidézni.


 
A kelet-indiai odissi tánc látványában könnyed és ünnepélyes, de fizikailag és technikailag nehéz: mély állások, kicsavart pózok, precíz kéztartások, több testrész egyidejű eltérő mozgatása jellemzik. Akár csak a jóga esetében, az esztétikai élményen túl sok-sok év tanulás után egy belülről jövő harmónia – az eredendő természet – is kibontakozni látszik a gyakorlón.
 
A jógát évszázadokon keresztül férfiak gyakorolták, nyugaton is férfi gyakorlók által terjedt el. Az utóbbi évtizedekben az érdeklődés a jóga iránt eltolódott a nők felé, az elmúlt években kezdi talán újra felfedezni a férfitársadalom is.
 
Bár az odissi nagyon nőies, mégis táncolják férfiak is. Ráadásul a templomok falain lévő faragások mellett férfi és fiú táncosok (gotipuák) őrizték meg a hagyományt az utókor számára. Ha ez furcsa is a nyugati ízlés számára, végső soron eredendően lelkek vagyunk, akik bár férfi vagy női testben vagyunk jelen a fizikai világban, az érzelmeink közösek.
 
A jógáról tudjuk, hogy jógik gyakorolták végcélként azért, hogy még sikeresebben meditáljanak, megvalósítsák szívükben a Felsőlelket és felszabadítsák egyéni lelküket az anyagi világ kötelékeiből.
 
De mi a helyzet az odissi tánc művelőivel? Eredetileg a mahárik, a templomoknál élő, Isten szolgálata iránt elkötelezett hölgyek táncolták a szertartásokon. Bár ma már színpadi tánc is, a repertoár egy tudati fejlődést szimbolizál: egy Istennek címzett virágfelajánló tánccal kezdődik, majd tiszta táncokon és történetmesélésen keresztül a moksáig, felszabadulásig jut el, melynek végén a táncos a fizikai világ kötelékeitől elszakadva az isteni szférák szintjére elemelkedik.
 
Röviden összefoglalva, miben is hasonlít egymásra a jóga és az indiai tánc?
 
  • Ősi írásokban őrzik mindkettő elméleti és gyakorlati tudásanyagát, de a hagyomány szerinti átadása mesterről tanítványra történik még ma is.
  • Meditációk, imák kíséretében kezdik és zárják a gyakorlást vagy az előadást.
  • Sok hasonló póz, mozdulat található bennük, ezek mind javítják a testtartást és jótékony egészségügyi hatásokkal bírnak.
  • Néhány mozdulat neve és jelentése hasonló módon a hindu mitológiához kötődik.
  • A testen kívül a lelket és a szellemet is megmozgatja.
  • Teljesen az alapoktól sok ismétléssel tanulják, így javul az erőnlét, a kitartás, a testkontroll, mozgáskoordináció, tudatosság.
  • A test energetikai rendszerére, a finomfizikai működésekre, a lelki tartalmak megélésére sokkal intenzívebben hat, mint más mozgásrendszerek.
  • Mélyebben megismerkedhetünk egy ősi kultúrával és annak örök bölcsességeivel, filozófiájával, szimbolikájával.
  • Mindkettő célja a kapcsolat a magasabb rendű, transzcendentális régióval.
 
Aki szeretné kipróbálni ezt az indiai odisszi táncot a Padmini Táncegyüttes szeretettel vár mindenkit a tánckurzusaira!

 
írta: Magyar Melinda

Kapcsolódó cikkek

Téma: Érdekességek
Téma: Érdekességek

Téma: Érdekességek
Az október hónap egyaránt kedvező lelki és szabadtéri programokra. Tökéletes alkalom, hogy az őszi természetben találjuk meg természetességünket és örömünket.
Egyéb cikkek

Téma: Ászana sorozatok
Kevés az időd? - Egy hatékony sorozat!
Téma: Gyakorlás
Ha nehezünkre esik a mozgás. Vidák Vénusz cikke.
Téma: Gyakorlás
...miközben gyakorlod.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy