A hennafestés illatai
Téma: Érdekességek

Mikor hennát látunk valakin, többnyire az az első gondolatunk, hogy ez egy szép és egzotikus dolog, de valójában keveset tudunk róla, pedig a hennafestés egy nagyon régi, napjainkban is jelenlévő hagyomány, és fejlődő művészet. Egy összetettebb minta elkészítése mély koncentrálást igényel, ami meditatív állapotba vihet, de gyógyító és közérzetjavító tulajdonságai miatt mindenképpen hat ránk valamilyen módon.
 
Talán kevesen tudják, hogy a henna növény (Lawsonia Inermis) segíti a sebek gyógyulását, gyulladáscsökkentő és gombaölő hatású.

Az Ebers papirus tekercs (Georg Ebers, német egyiptológusról kapta a nevét) az egyiptomi orvoslás történetének egyik legjelentősebb forrása, mely kb. i.e. 1500 évvel keletkezett. Ez a tekercs 20 méter hosszú és 110 oldalon keresztül ír a különböző betegségekről, azok gyógymódjairól és a gyógyító készítmények előállításáról. A henna növény egyes részeit többször is megemlíti, a szüretelés módjáról, idejéről és a termesztés helyéről is ad információt. Ezek a minőségi mutatók utalhatnak a hennában lévő festékanyag mennyiségére is, bár ez az irat nem szól a henna festőképességéről.

Az ősi Egyiptomban az összezúzott hennalevelet datolyával és vöröshagymával keverték, így antibakteriális hatású masszát kaptak, melyet viszkető, sebes bőr gyógyítására használtak, de bőrkeményedést és körömgombát is kezeltek hennát tartalmazó gyógyító szerekkel.
 
A henna növény egy pigmentet tartalmazó cserje, melynek leveleit porrá zúzzák. Ha a hennapor savas közegbe kerül a kikevert paszta összetevői által, akkor megszínezi a fehérje tartalmú anyagokat, a bőrt, a hajat.

A hennapaszta természetes összetevőket tartalmaz pl. citromlevet, melynek funkciója az, hogy oldja a növényi sejtfalak cellulóz tartalmát, így felszabadul a sejtekben levő színezőanyag.

Akit festettek már hennával, biztosan érezte, hogy mennyire illatos a paszta, melyért főleg a benne lévő illóolajok a felelősek (bár a hennalevél is elég jellegzetes illatú).
 
A henna színének sötétítéséhez levendula-, eukaliptusz-, teafa- vagy gerániumolajat használnak, melyek gyógyító hatása nagyban függ az illóolaj tisztaságától, minőségétől.

A növények illatanyagai (illóolajok) szénhidrogén-vegyületek, melyeket a növények a négy elemből (fény-tűz, víz, levegő, föld) állítanak elő. A virág az illatmolekuláival kommunikál, ez védi az állatoktól, vagy éppen odacsalogatja őket a megporzás érdekében. Az illóolajok intenzív védőrétege megszűri a napsugarakat, így védik a növényt a kiszáradástól stb.

Az ember is intenzíven reagál az illatokra. A szagok neurokémiai anyagok képződését váltják ki, amelyek befolyásolják a hormontermelésünket, hangulatunkat, érzelmeinket. Az illatmolekulák a keringési rendszeren keresztül perceken belül a vérbe jutnak, részt vesznek az anyagcsere-folyamatokban és néhány órán belül ismét kiválasztódnak.

Így a hennafestés jóval több, mint egyszerű, divatos testdíszítés. A henna az ember testére és lelkére is hatással van, megnyugtat, tisztít.



A különböző illóolajok, különböző módon hatnak az emberre, emiatt van jelentősége annak, hogy a hennapaszta az adott alkalomhoz, környezethez és vendéghez leginkább megfelelő anyagot tartalmazza-e.
 
Levendula (Lavandula officinalis)

A latin „lavare” szó jelentése: mosni, tisztítani. A levendula testi és szellemi értelemben is megtisztít bennünket.
Hatékony gombás fertőzések esetén, jó sebfertőtlenítő akárcsak maga a henna növény. Magas vérnyomásra, élősködők elűzésére, megfázásra, vénás panaszokra is alkalmazzák, és fájdalomcsillapító, szíverősítő és nyugtató-és elalvást segítő hatása is ismert.

Szülésnél is gyakran használt illóolaj, így különösen jó, ha a kismamapocakra levendulás pasztával festenek, mert csillapítja a jósló-fájások kellemetlenségét, az anyuka szülés előtti aggodalmait.

A levendula sok más illattal harmonizál. Jól keveredik a gerániummal és a teafával is.
 
Eukaliptusz (Eucalyptus globulus)

Hurutoldó és gyógyító hatású, de kisgyermekek, várandós nők, vagy asztmások érzékenyen reagálhatnak rá.

Influenzás időszakban kimondottan érdemes használni (teafa olaj is keverhető mellé).

A hennapaszta hűsítő hatású és ezt a tulajdonságát az eukaliptusz illóolaj méginkább felerősíti, ráadásul rovarűző is, így kellemes és hasznos, ha nyári melegben eukaliptuszt használ a hennafestő.
 
Teafa (Melaleuca alternifolia)

A teafa illóolaj illata elég erős, szinte szúrós, úgyhogy óvatosan érdemes adagolni. Hennapaszta elkészítésénél javasolt levendula illóolaj mellett alkalmazni.

Erős antibakteriális, antivirális, gombaölő, antiparazita, fájdalomcsillapító, idegerősítő, vitalizáló, vénákat erősítő, sebgyógyulást elősegítő hatása van, és immunerősítő is.
Számtalan megbetegedés esetén használják, mint pl. felső légúti és emésztőcsatorna megbetegedéseknél, valamint szájtól a hüvelyig minden nyálkahártya gyulladásra, húgyhólyaggyulladásra, aranyérre és rovarcsípésre.
 
Geránium, más néven Rózsamuskátli (Pelargonium graveolens)

Kellemes, nőies illata van. Ez az olaj is antibakteriális, gombaölő és sebgyógyulást elősegítő hatással bír, akárcsak a többi hennapasztához használt illóolaj. Emellett harmonizáló, kiegyensúlyozó, vérzéscsillapító, kötőszövet erősítő, nyirokrendszer-méregtelenítő (narancsbőr kezelésénél gyakori összetevő). Hormonális eredetű betegségeknél és depresszió kezelésénél is hasznos, sőt egyes források szerint vércukorcsökkentő is.

Illata miatt, főleg női hennák (pl. menyasszonyi) készítésénél érdemes alkalmazni a geránium illóolajat.
 
 
A hennafestés nem sorolható a gyógyító terápiás kezelések közé, de akarva-akaratlanul is elérhető általa pillanatnyi tüneti – és hangulatbeli javulás.   
 
 
Írta: Vörös Móni

http://hennacsillam.webnode.hu/


Kapcsolódó cikkek

Téma: Érdekességek
Íme a részletes program!
Téma: Érdekességek
A Jòga Világnapja és 2017 Szekérfesztivál alkalmàbòl június 24-én a BHF tanárai èrdekes előadásokat tartanak a jóga és személyiségfejlesztés témaköreiben.
Téma: Érdekességek
Egyéb cikkek

Téma: Filozófia
A nem elefánt boldogsága
Téma: Gyakorlás
légzőgyakorlat mozgással a lelkierőért
Téma: Filozófia
Az önmegvalósítást akadályozó tudatszínezetekről dr. Tóth-Soma László.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy