Jóga váta testtípusúak részére
Téma: Gyakorlás
fotó: flyupmike

A váta testtípusúakra a vékony testfelépítés, könnyű csontok jellemzőek. Hajlékonyságuk és erőkifejtésük fiatal korban számottevő, ugyanakkor ahogy öregszenek, ezek a tulajdonságok beszűkülnek, és merevvé válnak. Ha abból indulunk ki, hogy a váta dósa a csontokra van kifejezett hatással, akkor az ebbe a típusba tartozó egyének ötven eves kortól leggyakrabban az ízületi gyulladástól szenvednek.

A megfázás tipikusan a váta dósa egyensúly zavarából fakad, akárcsak a bőr szárazsága, csonttörések, gyenge keringés, idegesség. Helytelen testtartásuk a védekező magatartás miatt létrejövő görbe hát, ezért hajlamosak a gerincferdülésre.

Akik a váta típus alkati jegyeit viseli magán, azok számára elengedhetetlen a rendszeres ászana gyakorlás. Nem csak azért, hogy testi szinten, a testtartásbeli hibákat javítsák, hanem azért is, mert a meditáció folyamatához szükséges nyugalom kifejlesztésére is törekedniük kell. Mivel a váta a csontrendszert uralja, emiatt a váta testtípusú gyakorlónak a gerincre kell hangsúlyt fektetnie, hogy azt rugalmasan, hajlékonyan tartsa.

Hajlamosak a sérülésekre, főleg gyenge testalkatuk, csapongó elméjük, ugyanakkor túlzott mozgásra való hajlamuk miatt. Emiatt gyakorlásukkor mentálisan tökéletesen jelen kell lenniük. Az is segíti a fejlődésüket, ha tudatosítják magukban, hogy a vátát kell csökkenteniük a testükben.

Megfelelő eredményt cask nyugodt elmével és pozitív érzelmi hozzáállással tudnak csak elérni. Azonban ha gyakorlásukat a kapkodás jellemzi, akkor teljesen ellentétes eredményt érnek el. A nyugodt elme, és lassú mozdulatok a légzés szabályozásával valósíthatóak meg legkönnyebben, ezért célszerű lassan és mélyen lélegezniük.

Bemelegítés jelentősége

A bemelegítés kulcsfontosságú számukra a nehezebb ászanák végrehajtása előtt, és tartózkodniuk kell a túlzott megerőltetéstől. Gondoskodniuk kell a megfelelő folyadékpótlásról, ami a váta dósa szárító hatásával függ össze.

A váta dósa fő tartózkodási területe a szervezetben a medence és a vastagbél. Olyan testhelyzetek felvétele javasolt, amelyek ezeket a területeket mozgatják meg, eltávolítva innen minden feszültséget.

Ülő testtartások

A túl sok mozgás növeli a vátát, testi szinten pedig negatívan hat az ínszalagokra, illetve az erővesztés állapotát idézik elő.

Az ülő testtartások jótékonyan hatnak a váta típusra, kiemelhető a sziddhászana és a vadzsrászana testtartás. Ezekben a pózokban a gyakorló fejlődni tud a nyugalom kialakításában, ami csökkentően hat a vátára.

Mint már említettük, a gyakorlásnak a gerinc területét kell megcéloznia, ezért javasolt a gerincoszlop minden irányba történő megmozgatása. A gerinccsavarások végzése kiváltképpen áldásos, erre lemegfelelőbb lehet számukra az ardha-matszjéndrászana. Váta többletet eredményez az a csavaró ászana, melyben a légzés tartománya csökken, ezért fontos, hogy a csavarás alatt teljes légzést végezzenek.



Előrehajlások


Az előrehajlások amellett, hogy a befelé figyelés állapotát segítenek megteremteni, a gerinc területéről feloldják a gerincmerevség és feszültség formájában jelenlévő váta többletet. Ez a váta többlet az ízületeken keresztül megfelelően távozhat a testből a hátrahajlítások segítségével. Emiatt az előrehajlások elválaszthatatlan párját képezik a hátrahajlításoknak.
A váta felszaporodása általában púposságot okoz, továbbá a vállak merev előre görbülését. Mind a gyakorlótnak, mind az oktatótnak türelemmel kell lennie, hiszen ezeket a területeket finoman kell kezelni, ellenkező esetben sérülés következhet be vagy fájdalmat érezhet a jógázó.

A kobrapóz és a sáskaállás hátrahajlításai biztonsággal végezhetőek, és nemcsak segítenek a gerinc merevségének oldásában, hanem nagyszerűen felkészítik a testet az intenzívebb hátrahajlítások kivitelezésére és rávezetnek a tudatosságra.

Álló testtartások

Az álló testtartások közül azok az ászanák a legkedvezőbbek a vátának, amelyek stabilitást és nyugalmat kölcsönöznek. Még hatékonyabb az álló ászanák hatásai, ha az egyensúly fejlesztésével egészül ki. A egyik legjobb ászana erre a vriksászana.

A váta típusnak több türelemre van szüksége ahhoz, hogy az egyensúlyi ászanák nyugodt kitartásához szükséges koncentrációt a megfelelő szintre fejlessze.
A váta típusú jobb, ha hanyagolja az erőfeszítést, kedvezőbb neki a mérsékelt erőkifejtés.

Előnyösebb, ha az ászanasorozataitak ülő pózokkal zárja, amiben pránájáma vagy meditációs gyakorlat végzésével a nyugalmat és belső csendet gyakorolhatja. A váta esetében különösen fontos a megfelelő levezetés, a gyakorlást pihenésnek kell követnie, kerülendő a jógázás gyors és hirtelen befejezése.

Az ájurvéda és jóga kapcsolatáról ide kattintva olvashat.
A pitta testtípus jógázását bemutató cikket itt érheti el.
A kapha testtípus jógázásáról itt olvashat.
 
Felhasznált irodalom:
Hegedűs Zsolt: Testtípusok jógája című szakdolgozata (Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola 2014.)


Kapcsolódó cikkek

Téma: Gyakorlás
Yoga-sūtra I.12. magyarázat 4. Meddig kell követni a “gyakorlás” és a “lemondás” elvét?
Téma: Gyakorlás
Kocsis Kata cikksorozata azt tárgyalja, hogyan lehet teljes hídat felépíteni, miként lehet a sérüléseket elkerülve lépésről lépésre eljutni a póz kivitelezéséig.
Téma: Gyakorlás
Gauranga dász írása.
Egyéb cikkek

Téma: Jóginterjúk
írta: Fellegvári Orsolya
Téma: Érdekességek
Írta: Veszprémi Kriszta
Téma: Jóginterjúk
írta: Fellegvári Orsolya
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy