A forrás: Jóga-szútra
Téma: Filozófia
foto: shutterstock

"atha yógánusászanam"
Most következzék a jóga tanításainak előző korok hagyományai alapján történő magyarázata.
Jóga-szútra I.1.

A Patanydzsali által rendszerezett és összefoglalt filozófia, illetve a gyakorlati útmutatások már évszázadokkal korábban is léteztek a védikus jóga-tradíciókban, s útmutatásként, követendő tanításokként jelen voltak valamennyi, önmegvalósításra vágyó szent életében. Ma már senki sem vitatja, hogy a Jóga-szútra a jógahagyomány legfontosabb elemeinek és gyakorlatainak olyan mesteri módon bemutatott tömör összefoglalása, amelyeknek eredetét könnyűszerrel vissza lehet vezetni a puránákon és upanisadokon keresztül egészen a Védákig.
 
A Jóga-szútra tulajdonképpen egy gyakorlati kézikönyv, amelyet már ősidők óta a rádzsa-jóga kinyilatkozásának tartanak, s amelyet az idők folyamán szent magyarázók fejlesztettek tovább, bontottak ki a szentírások és saját tapasztalataik fényében. Így született meg Vjásza (4-5. század) Jóga-bhásja című magyarázata, Vácsaspati Misra (9. század) ez utóbbihoz fűzött szómagyarázata Tattva-vaisáradí címmel, Bhodzsarádzsa (11. század eleje) Rádzsá-mártanda című magyarázata, valamint Rámánanda Szaraszvatí (16. század) Maniprabhá magyarázata és Vidzsnyábhiksu (15-16. század) jegyzete, amely a Jóga-vártika címet viseli.
 
Patanydzsali Jóga-szútrája univerzális alkotásnak számít, hiszen az önmegvalósítás különböző aspektusait foglalja magába, miközben a szánkhja filozófia egyetemes metafizikai téziseit egyesíti a Bhagavad-gítában részletesen feltárt bhakti, vagyis a személyes Isten (Ísvara) előtti meghódolás folyamatával.[1]
 
Természetesen a különböző irányzatok képviselői mást és mást emelnek ki a Jóga-szútrából, nagyobb jelentőséget tulajdonítva egyik tanításának, mint a másiknak. Meg kell értenünk azonban, hogy a Patanydzsali aforizmáit tanulmányozó bármely iskolához tartozó embernek lehetősége nyílik arra, hogy megtisztítsa az életét és a gondolatait, hogy eltökéltebbé váljon a transzcendens kutatásában és végezetül, hogy közelebb kerüljön Istenhez, saját forrásához, aki Patanydzsali szerint az élőlény anyagvilágból való felszabadulásának a kulcsa.
 
Maga a mű négy fejezetből áll. Az első fejezet az úgynevezett Szamádhi-páda, amely a koncentrációról és a lelki elmerülésről szól. Ez a fejezet gyakorlatilag bemutatja a jóga teljes folyamatát, felvillantva a jógi által elérendő végcélt is. A második fejezet, a Szádhana-páda a jóga-folyamat konkrét, rendszeresen végzendő lelki gyakorlatairól (szádhana) beszél. A gyakorlatokban technikai és tisztán transzcendens, lelki elemek is helyet kapnak. Patanydzsali e fejezetben fejti ki a krijá-jóga és az astánga-jóga folyamatait, különös hangsúlyt helyezve a lelki életet gyakorlók életében követendő szabályokra. A harmadik fejezetben, amely a Vibhúti-páda címet viseli, a jóga megfelelő gyakorlása során esetlegesen jelentkező különleges képességekről hallhatunk. A negyedik fejezet, vagyis a Kaivalja-páda pedig a végső felszabadulásról (az anyagi világtól való teljes elkülönülésről) szól.

A Jóga-szútra mindenekelőtt az elméleti „felderítőutak” korlátain túlmutatva gyakorlati segítséget is nyújt a lelki és szellemi szabadság utáni kutatásban. Ugyanakkor ez az alkotás is – mint minden misztikus tudományág, amely túlhalad az érzéki tapasztalat ingoványos határain – minden egyes mondatánál újra meg újra megerősíti kapcsolatát azzal a létfontosságú kérdéssel, amely létezésünk egyetemes értelmét kutatja, és egyben a világi kötelékek és az illúzió alóli felszabadulást keresi. A Jóga-szútra felhívás az önuralom módszeres elérésére, amely olyan magasságokig emelkedik, mint az önmagunk megismerése, s az eredetileg végsőkig tiszta lényünknek az Örökkévalósággal és Istennel való odaadó találkozása.
 
Dr. Tóth-Soma László


Forrás:

Dr. Tóth-Soma László: Bevezetés Patañjali Yoga-sūtrájába. Az első fejezet elemző fordítása. In: Tattva, XV. évfolyam, 1. szám, 2012. november, 17–30. old.

Megjegyzés: A könnyebb olvashatóság érdekében a forráscikk diakritikusan írt szanszkrit szavait a magyaros átírás szabályai szerint vettük át. 


[1] A szánkhja filozófia az anyagi lét és a transzcendentális létezés közötti különbségtételt tanítja nagy részletességgel, melynek elsődleges forrásai az upanisadok és a puránák, másodsorban pedig az e tanításokat rendszerező, Kapila nevű bölcs (Kb. az i. e. 2. és i. sz. 2. század között) Szánkhja-szútra című műve (ma már nem elérhető), valamint a 4–6. században Isvara Krisna által írt Szánkhja-káriká.

Kapcsolódó cikkek

Téma: Filozófia
I. 27. sūtra fordítás és magyarázat 1.
Gaura Krisna Dásza írása
Téma: Filozófia
Téma: Filozófia
A védikus hagyományok szerint, eredetileg amikor egy tanuló elhatározta, hogy a guru āśramjába költözik azért, hogy elkezdje a lelki tökéletesség felé vezető életét, el kellett fogadnia bizonyos alapelveket, illetve gyakorlatokat ahhoz, hogy alkalmassá váljon erre.
Egyéb cikkek

Téma: Életmód
A jógaoktató személyisége 1.
Téma: Érdekességek
Jobb, mint a búza, mint a rizs. Gauranga dász ajánlata.
Téma: Táplálkozás
Kalandozások a vega konyha világában. Íme, Vegetáriánus Fesztiválról szóló beszámolónk 1. része
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy