Egészség és ájurvédikus táplálkozás
Téma: Táplálkozás

Az ájurvédát, ezt az ősi indiai orvoslási módszert a hagyomány szerint Isten azért bocsátotta a rendelkezésünkre, hogy ily módon adjon tanácsot anyagi testünk kezelésére, minél jobb állapotba tartására. Ennek, a Védák részét képező tudásanyagnak egyes elemei paradoxnak tűnő módon aktuálisabbak, mint évezredekkel ezelőtt.
 
Az ájurvéda az egészségmegőrzés leglényegesebb eszközének a megfelelő táplálkozást tartja. A táplálkozás iránti szükséglet alapvetően adott, tehát már csak a helyes módját kell megtalálnunk.
 
Az ájurvéda igen sok szempontot vesz figyelembe a helyes táplálkozási mód kialakításához. Az egyik leghangsúlyosabb az erőszakmentesség (ahimszá), ami azt jelenti, hogy a húst nem ajánlja alapvető fogyasztásra, nem tartja hasznosnak, sőt sokak számára egészségügyi szempontból is inkább kifejezetten károsnak véli. Általánosságban a laktovegetáriánus étrendet részesíti előnyben.
 
Az  ájurvédikus egészségmegőrző rendszer a minden egyénre sajátosan jellemző egyensúlyi állapot fenntartására törekszik. Ennek az egyensúlynak a megőrzése szempontjából megfelelő étel kiválasztásánál figyelembe veszi az egyéni alkatot.
Az alkatok jellemzésére, életmódbeli szükségletei, környezeti igényei meghatározására az ájurvéda a dósák rendszerét használja. A dósák olyan szabályozó erők, amelyek az öt őselemből szerveződve azokat az emberi testben nyilvánítják meg, és alkotórészeik biológiai energiáját hordozva az életfolyamatok szervezéséért felelősek; összekapcsolják a durva és finomfizikai testet. A három dósa: a váta az éter és levegő, a pitta a tűz és a víz, valamint a kapha a víz és föld minőségeit képviseli. Az ember egyéni alkatát a bennük jelenlévő dósák küönböző arány határozza meg, ezzel együtt a dósák túlsúlyba kerülésével betegséghajlamaikat, és ennek megfelelően táplálék-, életmódbeli és környezeti igényeiket is.
 
A megfelelő élelmiszer kiválasztásánál az egyéni alkat mellett nagy jelentősége van még az ember aktuális állapotának, életkorának, az évszaknak, a munkavégzésnek, illetve a tevékenységeknek. Alapvető fontossággal bír az ételek „tisztasága”, a természettel összhangban álló, nem kizsákmányoló termesztés. A tisztaság a kemikáliáktól való mentességet is jelenti, ami egyúttal a környezetet sem szennyezi. Fontos az elkészítés megfelelő módja, az étel frissessége. Lényeges az elfogyasztott étel mennyisége, elfogyasztásának időpontja, körülményei, gyakorisága, az étel elkészítőjének tudata. Lényeges tényező az ételeknek a tudatra gyakorolt hatása.
 
Az ájurvéda nem méricskéli mikrogrammokban az ételek vitamintartalmát és egyéb összetevőit, viszont az ízeknek hatást tulajdonít a különböző alkatok és betegségek szempontjából. Az ájurvéda az anyagi kötőerők tudományát alkalmazva, az ételek tudatra gyakorolt hatását is számításba veszi azok kiválasztásánál. (Az anyagi kötőerők és táplálkozás részletes kapcsolatáról itt olvashatsz bővebben.) Ennek igen nagy hatása van az egészségmegőrzés és a gyógyítás sikerére.

 
Forrás:
A cikk Dr. Aranyos Edit: Egészségmegőrzés és önmegvalósítás. Az āyurveda érvényessége napjainban. In: Tattva,  XVII. évfolyam, 1. szám, Jóga 3., 2014. március, 121-131. old. feldolgozásával készült.
A cikkben eresetileg diakritikus átírással szereplő szanszkrit szavakat a könnyebb olvashatóság végett magyaros átírással vettük át.

Kép: shutterstock.com




Kapcsolódó cikkek

Téma: Táplálkozás
Téma: Táplálkozás
Régóta várt, kedves barátaink voltak nálunk vacsorára a napokban. Egészségi okokból előnyben kellett részesítsem a glutén, tej és cukormentes fogásokat.
Téma: Táplálkozás
– régi adósságot törleszt Manodhara
Egyéb cikkek

Téma: Kipróbáltuk
a hennázás misztikus élménye
Téma: Gyakorlás
írta: Nikodemus Katalin
Téma: Ászana sorozatok
összeállította: Medvegy Gergely
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy