A jógaoktató és a dharma
Téma: Életmód
Indra dévi

A jógik személyiségének és a dharmának mint oktatói elemnek a bemutatásakor (erről itt olvashatunk) eljutottunk oda, hogy egy jógahagyomány követése esetén senki sem lehet oktató, ha ő maga nem jógi.

Tekintve, hogy a dharmikus élet elengedhetetlen része a jógaoktató személyiségének, bármely jógafolyamatot gyakorolja és oktatja is valaki, az oktatás szempontjából kedvező, ha az illető tanár a dharma négy alappillérén áll. Ezek az alappillérek 1.) a lemondás, 2.) a tisztaság, 3.) a kegyesség és 4.) az igazmondás. Bármely, a védikus irodalmat követő, hiteles jógahagyomány e négy pillérre építi gyakorlatait és ezek megtartására törekszik. E négy alappillér elősegíti az oktató személyiségfejlődését, didaktikai szempontból növeli a „példakép-értékét”, ezzel együtt értelemszerűen növeli a tanítványok odaadását a tanár és a tananyag felé is.

Nem meglepő, hogy a Patanydzsali által felsorolt tíz elvárás (mint a jóga gyakorlásának, s nem az oktatásának a feltételei) is besorolható a négy dharma-terület valamelyikébe, sőt némelyik többel is kapcsolatba hozható.
 

A dharma négy alappillére és Patanydzsali jama és nijama elvei
 
A lemondás kategóriájába sorolható a szexuális önkontroll (brahmacsarja), a gyűjtögetéstől való mentesség (aparigrahaha), a külső és belső tisztaság (saucsa) állandó fenntartása, az elégedettség (szamtosa), az anyagi javakról való szűkebb értelemben vett lemondás (tapaha) és az egónk háttérbe helyezésével is együtt járó Isten iránti odaadás (Ísvara-pranidhána).

Az általánosságban vett tisztaság pillére Patanydzsali rendszerében a lopástól való tartózkodásból (asztéja), ismét a szexuális önkontrollból (brahmacsarja), a külső és belső tisztaság (saucsa) fenntartásából, az elégedettségből (samtosa), az anyagi javakról való szűkebb értelemben vett lemondásból (tapaha), az önvaló és az ezzel foglalkozó szentírások tanulmányozásából (szvádhjája) és az Isten iránti odaadásból (Ísvara-pranidhána) épül fel.

A kegyesség témakörét Patanydzsali alapelvei közül az élőlényekkel szemben tanúsított erőszaknélküliség (ahimszá), a lopástól való tartózkodás (asztéja) és az igazmondás (szatjam) érinti.
Ugyanígy segíti az igazmondás teljesebb megvalósulását a hétköznapok során gyakorolt igazmondás (szatjam), a lopástól való tartózkodás (asztéja), az önvaló és az ezzel foglalkozó szentírások tanulmányozása (szvádhjája) és az Isten iránti odaadás (Ísvara-pranidhána) is.

Láthatjuk, hogy Patanydzsali tíz előírása egyszerre több dharmikus alapelvet is támogat a négy közül. Ennek köszönhetően ha valaki gyakorolja e tíz tényező – képességei és helyzete szerinti – alkalmazását, biztos lehet benne, hogy a dharma egyre erősödő alapot nyújt számára mind saját gyakorlásához, mind pedig az oktatáshoz.

A Bhagavad-gítában Krisna még részletesebben leírja azokat a tulajdonságokat, amelyek egy jógi számára kívánatosak:

Alázatosság; büszkeségnélküliség; erőszakmentesség; mbéketűrés; egyszerűség; egy hiteles lelki tanítómester elfogadása; tisztaság; kitartás; önfegyelem; lemondás az érzékkielégítés tárgyairól; a hamis ego hiánya; a születés, halál, öregség és betegség okozta gyötrelem felismerése; lemondás; nem kötődés a gyermekekhez, a feleséghez, az otthonhoz és a többi hasonló dologhoz; kiegyensúlyozottság kellemes és kellemetlen körülmények között egyaránt; az Irántam érzett állandó és tiszta odaadás; magányos életre törekvés; elkülönülés az emberek általános tömegétől; az önmegvalósítás fontosságának felismerése; az Abszolút Igazság utáni filozófiai kutatás ’–’ mindezeket tudásnak nyilvánítom, s ezen kívül minden tudatlanság.


Más fejezetekben szinte ugyanazokkal az alapelvekkel találkozunk, mint Patanydzsali Jóga-szútráiban:

[…] Félelemnélküliség, a lét megtisztítása, a lelki tudás művelése, adományozás, önfegyelmezés, áldozatok végrehajtása, a Védák tanulmányozása, vezeklés, egyszerűség, erőszaknélküliség, igazmondás, mentesség a haragtól, lemondás, békesség, idegenkedés a hibakereséstől, könyörületesség minden élőlény iránt, mentesség a mohóságtól, kedvesség,
szerénység, rendíthetetlen elszántság, életerő, megbocsátás, kitartás, tisztaság, valamint mentesség az irigységtől és a becsvágytól – óh, Bharata fia, ezek a transzcendentális tulajdonságok az isteni természettel megáldott ember jellemzői.


A felsorolt irányelvek alkalmazásának célja az, hogy egy jógi és ezzel együtt természetesen egy jógát oktató személy az életében szent erényekkel helyettesítse az alacsonyabb rendű késztetéseket. Ezek az előírások szabályozzák az ember szokásait és rendezik személyiségét, valamint lehetővé teszik, hogy fizikailag, mentálisan és lelkileg is erős legyen.

A Hatha-jóga-pradípiká (I.15.) a következőképpen fogalmazza meg a fenti gondolatokat:


A jóga minden elért eredménye megsemmisül, ha a jógi túlságosan belebonyolódik a következő hat cselekedetbe: (1) a szükségesnél több evés vagy a szükségesnél több anyagi dolog felhalmozása; (2) nehezen megszerezhető anyagi dolgok eléréséért végzett túlzott igyekezet; (3) a világi témákról szóló szükségtelen beszéd; (4) az írások szabályozó elveinek gyakorlása pusztán követésük, nem pedig a lelki fejlődés kedvéért; vagy az írások szabályozó elveinek elvetése és a tőlük független, szeszélyes cselekvés; (5) társulás olyan világi gondolkodású emberekkel, akiket nem érdekel a lelki út; (6) és az anyagi eredményekre irányuló mohó vágy.


Egy tanár tulajdonságai

A jógát gyakorló és azt tanító oktatók nagy valószínűséggel tapasztalták már, hogy a mai modern, s túlnyomórészt anyagelvű társadalomban nem könnyű a dharma elveit szem előtt tartva, s azt követve élni. Fontos azonban megérteni, hogy a védikus hagyomány úgy tartja, hogy ez, a megfelelő módszert követve, mégis lehetséges. A módszer mind a védikus szentírásokban, például a Bhagavad-gítában, mind pedig az olyan későbbi összegző jógairodalomban, mint amilyen például a Jóga-szútra, ugyanaz: a megfelelő gyakorlással és a dharma követését akadályozó érzéktárgyaktól való elkülönüléssel az elme ingatagsága és az irányú beállítottsága, hogy a lelkiség útjáról letérjen, megzabolázható. A Gítá ezt a következőképpen fogalmazza meg:

[…] A nyugtalan elmét legyőzni kétségtelenül nagyon nehéz, de a megfelelő gyakorlás és az elkülönülés célhoz vezet.


Patanydzsali is hasonlóképpen fogalmaz:

[Az anyagi tudat kedvezőtlen változásai] rendszeres gyakorlással és [az érzéktárgyakról való] lemondással [a tőlük való elkülönüléssel] megfékezhetők.

Rúpa Gosvámí a 14. század végén és a 15. század elején élt misztikus, akit a vaisnava bhakti-jóga hagyományok szent életű bölcseként ismernek, a következő kritériumokatállítja fel egy olyan tanár számára, aki a lelki hagyományok területén fejt ki oktató-tanító tevékenységet:

Az a józan személy, aki képes eltűrni a 1.) beszéd késztetését, 2.) az elme ösztönzését, 3.) a düh tetteit, valamint 4.) a nyelv, 5.) a gyomor és 6.) a nemi szervek késztetését, alkalmas arra, hogy tanítványokat fogadjon el az egész világon.


Ennek a hat késztetésnek a szabályozása, illetve az erre való törekvés automatikusan a dharma útján tartja, illetve arra vezeti a jógaoktatót. E hat késztetést (hogyha valakinek ez még nem természetes) a fent említett gyakorlással és a késztetések tárgyaitól való elkülönüléssel szabályozhatjuk. A folyamat bármely ponton elkezdhető, mert az automatikusan hatni fog a többi tényezőre is.

A beszéd késztetésének eltűrése, illetve szabályozása azt jelenti, hogy egy jógi nem beszél felesleges dolgokról, s lehetőleg az önmegvalósítással, mások spirituális életének segítésével foglalja le magát. A pletyka, mások kritizálása, lényegtelen dolgokról szóló beszélgetések szétszórttá teszik a tudatot, ami automatikusan más ösztönzések felerősödéséhez is vezet.

Az elme ösztönzésének szabályozását a jógi, illetve egy jógaoktató azáltal érheti el, hogy tudatát az anyagi világ helyett a saját lelki céljára és a Legfelsőbb Abszolútumra rögzíti. Nem ad teret az olyan késztetéseknek, mint a kéjvágy, a düh, a mohóság stb., ’résen van’ ezek tettenérésében, és folyamatosan törekszik ezek átalakítására, illetve a szívből való kitisztítására.

Ha a tudatban már megjelent a düh, akkor törekednie kell a düh közeledő tetteinek, versmegnyilvánulásainak az irányítására, illetve megállítására, s ezzel együtt az indulat jelenlétének tolerálására. Egy jógaoktató a saját maga védelmében sohase legyen dühös, de nyíltan rosszalja a lelki értékek figyelmen kívül hagyását, illetve a más élőlények kárára végzett cselekedeteket.

A nyelv késztetései közül a legfontosabb az ízek tapasztalása. Természetesen az ízlelés normális és szükséges funkciója a nyelvnek, azonban tudnunk kell, hogy ezek minősége befolyásolja a tudatot, s ezen keresztül az életmódunkat is. A jógairodalom a jóság minőségében lévő laktovegetáriánus ételeket tekinti egy jógi számára elfogadhatónak.  Ezek olyan ételek, amelyek „meghosszabbítják az életet, megtisztítják az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. Az ilyen ételek lédúsak, zsírosak, táplálóak, és örömmel töltik el a szívet.”  Mindezek mellett a szenvedély és az erőszaknélküliség elvét figyelmen kívül hagyó tudatlanság minőségébe (guna) tartozó ételek fogyasztása a kedvezőtlen tendenciák kialakításával akadályozhatják a dharma követését.

A túlságosan keserű, túl savanyú, sós, erős, csípős, száraz és égető ételt a szenvedély kötőerejében élők kedvelik. Az ilyen ételek boldogtalanságot, szenvedést és betegséget okoznak. A sötétség kötőerejében lévők az olyan ételeket szeretik, amit a fogyasztás előtt több mint három órával főztek, ami ízetlen, romlott és rothadó, valamint maradékokból és tisztátalan alapanyagokból készült. 

A gyomor késztetéseinek legfontosabbja a túlevés. Ennek elkerülése a vegetáriánus és lehetőleg az Istennek felajánlott ételek fogyasztásán kívül a táplálék mennyiségének józan kontrollján és az időnként beiktatott böjtnapokon keresztül valósítható meg. A védikus írások javasolják, hogy egy jógi kövesse az úgynevezett Ekádasí böjtnapokat, amelyek kéthetente, az újhold és a telihold utáni tizenegyedik napon esedékesek. Ekkor a hagyományt követve tartózkodni szokás a gabonából és a hüvelyes zöldségekből készült ételektől.

A nemi szervek késztetésének eltűrése törekvést jelent e késztetés szabályozására. A védikus irodalom a családos társadalmi rendbe tartozók életében természetesnek tartja a nemiség jelenlétét, de szabályozott módon.  Az első lépés ezen az úton az, hogy a jógában fejlődni szándékozó személy csak a házastársával éljen nemi életet, s a házasságon belül is ügyeljen arra, hogy az anyagi kéj ne váljon életcéljává. Törekednie kell arra, hogy ne a nemiség legyen az evilági boldogságának alapja, mert ez könnyen eltérítheti őt a spirituális fejlődés útjáról.  Patañjali a jógahagyományok követőinek azt javasolja, hogy hosszú távon tekintsék elérendő célnak a nemi élettől való teljes visszavonulást. 

A fenti leírásról összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az említett hat ösztönzés (a beszéd, az elme, a düh, a nyelv, a gyomor és a nemi szervek késztetései) eltűrése nem más, mint a test, az elme és a beszéd fegyelmezése, amelyek oly nagy jelentőségűek a jógahagyományokban, hogy a Bhagavad-gítában Krisna külön is kiemeli őket, megadva a fegyelmezés folyamatainak ajánlott módszereit is:

A test fegyelmezése a Legfelsőbb Úr, a brāhmaṇák, a lelki tanítómester, valamint az olyan feljebbvalók, mint az apa és az anya imádatából áll. A tisztaság, az egyszerűség, a cölibátus és az erőszaknélküliség szintén hozzá tartozik. A beszéd fegyelmezése abból áll, hogy az ember igazmondó, kedvesen, jóakaróan szól, másokat nem zaklat fel, és rendszeresen idézi a védikus irodalmat. Az elme vezeklését pedig az elégedettség, az egyszerűség, a komolyság, az önfegyelem és a lét tisztítása jelenti. 



Utóhang

Tanulmányomban szerettem volna rámutatni arra, hogy egy jógaoktatóra a jógahagyományok képviseletében és a jóga több ezer éves tanításainak átadása során milyen nagy felelősség hárul, s hogy az oktatási tevékenységének hatékonysága és hitelessége szempontjából mennyire elengedhetetlen számára a dharma elveinek követése, illetve az erre való törekvés. A Magyar Jógaoktatók Szövetsége elnökségének és etikai bizottságának tagjaként e tanulmány megírására a Szövetség Oktatási Szabályzata és Etikai Kódexe inspirált, melyek szerint „a Magyar Jógaoktatók Szövetsége egységesen a jóga fogalmát Indiából származó ősi, a gyakorlaton alapuló egyetemes bölcseleti rendszerként határozza meg, amely […]. Végső célja a megvilágosodás, az elme feletti tökéletes uralom elnyerése […]. A jóga a test és a lélek tudománya. Segít minden idők emberének visszatalálni a harmónia, az egészség és a boldogság útjára sok ezer éves gyakorlatai és filozófiája segítségével. A Magyar Jógaoktatók Szövetsége Patañjali Yoga-sūtráinak és a Bhagavad-gītā verseinek szellemében értelmezi a jógát és annak gyakorlását […] Etikai Kódexében pedig az országunkban elfogadott emberi együttélés általános normáira, valamint a Patañjali Yoga-sūtráiban lefektetett yama és niyama alapelvekre támaszkodik.” 

dr. Tóth-Soma László

Felhasznált irodalom

  • Abhedānanda, S. 1962: How to be a Yogi. Calcutta, Ramakrishna Vedanta Math.
  • Bhaktivedanta Swami, A. C. 1992: A tanítások nektárja (Rūpa Gosvāmī Upadesāmṛta című művének fordítása és magyarázata). Budapest, BBT.
  • Bhaktivedanta Swami, A. C. 1992: Bhagavad-gītā. The Bhaktivedanta Book Trust.
  • Bhaktivedanta Swami, A. C. 1992: Śrīmad-Bhāgavatam. 1. Ének. The Bhaktivedanta Book Trust.
  • Bhakti-vidyā-pūrna Swami 1998: Daiva- varṇāśrama. Somogyvámos, Lál Kiadó.
  • Büchler Pál (ford.) 1915: Manu Törvényei. Budapest, Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog- és Társadalomtudományi Szakosztálya.
  • Chandra Vasu, R. B. S. (ford) 2004: The Siva Samhita. New Delhi, Munshiram Manoharlal Publishers Pvt. Ltd.
  • Grimes, J. 1996: A Concise Dictionary of Indian Philosophy. State University of New York Press.
  • Lidell, L. é.n.: Sivananda jóga kézikönyv. Swami Vishnu Devananda bevezetőjével. A Gaia Original, Simon & Schuster Inc. (fordította: Szabó Ágnes). Budapest, Spirituart Jógalapítvány belső használatra készült kiadványa.
  • Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület 2006: Oktatási Szabályzat. Budapest, MJSZE Közgyűlés.
  • Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület 2006: Fegyelmi és Etikai Kódex. Budapest, MJSZE Közgyűlés.
  • Monier–Williams 2002: Sanskrit–English Dictionary. Delhi, Motilal Banarsidass Publishers.
  • Radhakrisnan, S. 1995: Indian Philosophy. Vol. 1-2. Oxford, Oxford University Press.
  • Rudas, J. 1990: Delfi örökösei – önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlatok. Budapest, Gondolat.
  • Śīvarāma Svāmī 2006: A śikṣā-guru – egy hagyomány életre keltése az ISKCON-ban. Somogyvámos, Lál Kiadó.
  • Svaratma Muni 1915: The yoga sastra Hatha yoga pradipika. The Sacred Books of the Hindus, Translated by various sanskrit scholars edited by major Basu, I.M.S.(retired), VOL. XV, Part III. Published by Sudhindranatah Vasu from the Panini Office, Bhuvanesvari Asrama, Bahudurganj, Allahabad. Printed by Apurnva Krishna Bose at the Indian Press.
  • Szatmári Zsigmond 1995: A tiszta jóga – a Gheranda-szamhitá fordítása és kommentárja. Szolnok, a szerző magánkiadása.
  • Tóth-Soma László 2005: Jóga tiszta forrásból. Somogyvámos, Lál Kiadó.
  • Tóth-Soma László 2008: A szabadság szabályozó elvei a lelki kultúrákban. Budapest, Ratha-yatra fesztivál, BHF előadás.
  • Tóth-Soma László 2008: Jóga-szútra és jógaéletmód. I. Jógaszeminárium, Budapest, BHF.
  • Tóth-Soma László 2005: Személyiségfejlesztés felsőfokon. Somogyvámos, Lál Kiadó.
  • Tóth-Soma László (ford.) 2010: Patañjali Muni: Yoga-sūtra. Oktatási segédanyag. Bhaktivedanda Hittudományi Főiskola.

Forrás:

Dr. Tóth-Soma László: A jógaoktató személyisége. In: Tattva, XIII. évfolyam, 2
. szám, 2010. november, 49-57. old.

Kép:
Eugénia Peterson-Kabunszkaja, Indra dévi - pinterest.com


Kapcsolódó cikkek

Téma: Életmód
Melyik nővel nem fordult elő, hogy egyik napról a másikra elment a kedve egy remek programtól. Miért? Szeszélyből? Miért működik másként a nő?
Téma: Életmód
A mai kultúra és tömegmédia nagyon is a külcsín, a megjelenés irányába vitte a figyelmünket, sokszor azt a benyomást keltve, hogy ha csinos vagy és jól nézel ki, akkor boldog és sikeres leszel, ha pedig valamiért nem nézel ki olyan jól, akkor nem lehetsz boldog és nem érhetsz el semmit az életben.
Téma: Életmód
Természetesen egy ilyen kialakult problémakört (ami pár év alatt gyakori hátfájdalmakhoz és a porckorongok deformálódásához vezethet) több oldalról és individuálisan kell megközelíteni, de emeljünk ki most egy részletet, amivel szinte mindenkinek problémája van. Ez pedig a csípőhajlító izmok megrövidülése.
Egyéb cikkek

Téma: Jógafajták
írta: Gauranga das
Téma: Jóginterjúk
Egy hétköznapi lány önvallomása
Téma: Érdekességek
Jasomatí-nandana Dásza cikksorozatának 3. részében tovább kalandozunk az ájurvéda világában
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy
BHF Tanfolyamok
» Senior jóga tanfolyam
Senior jóga tanfolyam Hortobágyi Gabriella 2017.03.22.

                                                       Senior jóga tanfolyam

Elkezdeni jógázni bármely életkorban lehetséges! A rendszeresen végzett kíméletes jógagyakorlatok segítenek megelőzni a betegségek kialakulását, sőt még a már meglévő betegségek gyógyításában is hatékonyak lehetnek, megfiatalítják és rugalmassá teszik a testet. A jóga az egyik legősibb tevékenység arra, hogy a lehető legtöbbet tehessük önmagunkért.

» Rámájana
Rámájana nandagopa 2017.02.14.

RÁMÁJÁNA

A korábbi jelentős érdeklődésre való tekintettel a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola ebben a félévben is nyitott kurzusokat hirdet. Ennek keretében az érdeklődők részvételi díj ellenében, tanfolyami jelleggel hallgathatják a levelező oktatás kiválasztott kurzusait.

» Filozófiai istentan
Filozófiai istentan nandagopa 2017.02.14.

FILOZÓFIAI ISTENTAN

A korábbi jelentős érdeklődésre való tekintettel a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola ebben a félévben is nyitott kurzusokat hirdet. Ennek keretében az érdeklődők részvételi díj ellenében, tanfolyami jelleggel hallgathatják a levelező oktatás kiválasztott kurzusait. 

Filozófiai istentan – A kurzus segít áttekinteni és megérteni a védikus hagyomány istenképét. Megismerhetjük az isteni inkarnációk kategóriáit, a tíz legjelentősebb avatár kedvteléseit, valamint a jelentősebb félisteneket.

» Bhagavad-gítá
Bhagavad-gítá nandagopa 2017.02.14.

BHAGAVAD-GITÁ

A korábbi jelentős érdeklődésre való tekintettel a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola ebben a félévben is nyitott kurzusokat hirdet. Ennek keretében az érdeklődők részvételi díj ellenében, tanfolyami jelleggel hallgathatják a levelező oktatás kiválasztott kurzusait.

 

Bhagavad-gítá 7-12. fejezet – A Gítá középső hat fejezetét a mű szívének tekintik, mert – sok más bölcsesség mellett – itt esik legtöbb szó a bhakti-jógáról, a szeretet és odaadás művészetéről.  

» A Védikus világkép
A Védikus világkép nandagopa 2017.02.14.

A VÉDIKUS VILÁGKÉP

A korábbi jelentős érdeklődésre való tekintettel a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola ebben a félévben is nyitott kurzusokat hirdet. Ennek keretében az érdeklődők részvételi díj ellenében, tanfolyami jelleggel hallgathatják a levelező oktatás kiválasztott kurzusait. 

A Védikus Világkép: hogyan mutatja be a védikus irodalom az univerzum felépítését, annak lakóit, valamint a kozmikus időciklusokat?

Előadó: Dr. Schnitchen Csaba (Száksi-gopála Dásza).

» Védikus asztrológia tanfolyam
Védikus asztrológia tanfolyam Rághava Dásza 2015.04.14.

VÉDIKUS ASZTROLÓGIA ALAPTANFOLYAM 


» Kezdő jóga tanfolyam
Kezdő jóga tanfolyam Baranyai Gyöngyvér 2015.01.28.

A JÓGA