Energiaáramlás fogalma a védikus hagyományban
Téma: Gyakorlás

Az ászanák gyakorlása során sokszor hallunk az energia áramlásáról, melyet táplálkozással, légzéssel juttatunk a szervezetbe, a mozgás által irányítjuk, hasznosítjuk azt. De mi ez az energia, amely átjárja az univerzumot, annak minden elemét, részét, az egésztől a részek felé, és a részektől az egész felé? Hogyan megy végbe szervezeti szinten ez az áramlás? Ha a modern kor embere számára akarjuk érthetővé tenni a folyamatot, akkor Iyengar szavaival ezt mondhatjuk:

„Az elektromosságot akkumulátorokban tárolják, majd transzformátorokban tovább alakítják, szabályozva a feszültséget és az áramerősséget. Ezt azután vezetékeken továbbítják, hogy városokat világítson meg és gépeket működtessen. A prána olyan, mint a lezúduló víz vagy a megnövelt gőznyomás. A mellkasi rész a mágneses mező, a be- és kilégzés, valamint a légzésvisszatartás folyamatai olyanok, mint a turbinák, míg a csakrák az akkumulátorhoz és transzformátorokhoz hasonlítanak. A prána által létrehozott energia (ódzsasz) olyan, mint az elektromosság. A csakrákban ez le- vagy feltranszformálódik, majd pedig a nádikon […] át, amelyek a szállítóvezetékeknek felelnek meg, szétosztódnak az egész szervezetben. Ha gerjesztett energia nincs megfelelően szabályozva, tönkreteszi a részegységeket és a berendezést.”

Így lesz az ember részese a mindent átható energiának, hogy képes legyen a pránát megfelelően keringetni. De hogy fogalmaz a védákon alapuló ismereteket felhasználó jóga szakirodalma? A továbbiakban ezen jógatudomány mentén vizsgálom meg ezeket a fogalmakat.



Mi a prána?

A keleti nyelvek különbözőképpen nevezik azt az energiát, amely szüntelenül kering bennünk és körülöttünk, és amely nemcsak testünket, de az egész világegyetemet átjárja. A kínaiak csínek, a japánok kínek, a hinduk pedig pránának hívják ezt a mindent átható kozmikus energiát. A prána maga az életerő, ami életben tart minket. A létezés egy aktív aspektusa, mely elsődleges mozgatója minden cselekedetnek. A Kausítaki upanisadban ezt olvashatjuk:

„A lélegzet az élet az élet a lélegzet. Mert amíg lélegzet van a testben, addig élet is van benne. Ebben a világban az öröklétet lélegzettel lehet elérni, megismerés révén pedig az igaz elhatározást.”

„Ősi indiai szentek tudása szerint a test minden feladatát ötféle életenergia hajtja végre (prána vájuk), nevezetesen: a prána, apána, szamána, udána és vjána. Mindezek az egyetlen kozmikus éltető erőnek (életszél), a létezés minden lényben meglévő ősi elvének a sajátos megnyilvánulásai.”


A prána a fejtől a köldök irányába mozog, a szíven keresztül. Szabályozza a lélegzetet, a táplálék és ital felvételt, az érzékszervi és mentális tapasztalásokat. A tettek elvégzéséhez szükséges energiát biztosítja. Az apána az alhasi részen mozog, a köldöktől a gát területéig. Szabályozza a vizelet, az ondó az ürülék kiválasztását, a reprodukciós folyamatokat és az immunrendszer alapját képezi. A szamána fűti a gyomor tüzét, elősegítve az emésztést és fenntartva, összehangolva a hasi szervek funkcióit. Egységbe szervezi a durva-fizikai test működését. A köldök irányába, befelé mozgó energia. Az udána, a köldöktől a torkon keresztül felfelé mozog. Szabályozza a hangszálakat, beszédet, növekedést, irányítja a buzgalmat és akaratot. A vjána az egész testet átjárja, a köldöktől kifelé irányulva. Szétosztja a táplálékból és a légzésből nyert energiát, lendületben tart, és segíti a pránák működését.

„A prána másik fontos funkciója az, hogy kapcsolatot tart az asztráltest (finom fizikai test, amelyet olyan finom fizikai elemek alkotnak, mint az elme, az értelem és a hamis egó) és a durva anyagi (tehát a látható és tapintható) test között. Ez a magyarázata annak, hogy a finom fizikai test, más néven mentális test problémái előbb-utóbb a durva fizikai test működésében is megnyilvánulnak. Ahogyan az éter, úgy a prána is képes arra, hogy formák alakuljanak ki benne, s az elme működése is hatással van rá.”

„A durva fizikai testet a védikus írások szerint öt durva fizikai elem építi fel: a föld, a víz, a tűz, a levegő, az éter (az elemek nevei nem felelnek meg egy az egyben e kifejezések köznapi jelentésének). Ezekből az elemekből épül fel az élőlények látható teste.”


A prána áramlását, a légzést pránájáma által szabályozhatjuk. Patanjali Jógaszútrájában úgy fogalmaz, hogy pránájáma a levegő felvételének és kiárasztásának szabályozása egy szilárd testhelyzetben. A szervezetünkbe vitt prána a testet behálózó, szabad szemmel nem látható energiavezetékekben (nádik) áramlik, amelyek az idegeknél és ereknél sokkal sűrűbben szövik át testünk minden pontját. B.K.S. Iyengarnál olvashatjuk, hogy „a nádi szanszkrit szó a nád gyökből ered, amely üreges szárat, hangot, rezgést és zengést jelent.”

„A nádik koncepciója már az upanisadokban is fellelhető. A Ksurika upanisad és később a Hatha-jóga-pradípiká 72 000 nádit említ, amelyeknek a központja a szív területén van, s a legfontosabb közülük az Ida, Pingala és Szusumna. Más források, mint a Síva szamhitá vagy a Goraksa Sataka, például 2-300 000 nádiról beszélnek.” A legfontosabb három nádi az Ida, Pingala és a Szusumná, melyek a gerincoszlop mentén illetve két oldalán helyezkednek el. Ezek a nádik hét ponton metszik egymást és további nádikat. Minden ilyen csomópontban egy energiaközpont alakult ki, melyet csakrának nevezünk.


A csakrák fogalma

A csakrák, mint energiatölcsérek, összegyűjtik, ki- és beáramoltatják a pránát a testbe, ezáltal szabályozva, befolyásolva annak működését. Hétféle csakrát különböztetünk meg. A csakrák elhelyezkedését és jellemzőit az alábbiakban foglalom össze B.K.S. Iyengar: Pránajáma új megvilágításban és Gaura Krisna dász: Jóga tiszta forrásból könyvében olvasottak alapján:

A múladhara – gyökér - csakra a föld elem székhelye. A durva fizikai test szintjén a gáti területen helyezkedik el, és befolyásolja a izom- és csontrendszert, fogakat, szaglást, sejtfelépítést és a vastag- és végbél működését. Ha ez a csakra aktiválódik, a szádhaka vérmérséklete kiegyensúlyozott, akarata erős lesz majd. Ha zavart szenved működése, akkor többek között mozgásszervi betegségek (isiász, reuma, izomgörcsök), hasmenés vagy székrekedés, vérnyomás problémák alakulhatnak ki.

A szvádhisthána – szex - csakra a vízelem székhelye a köldök alatti területen elhelyezkedve. Működése befolyásolni képes a nemi szervek, vesék,
vékonybél működését. Hatással van a vér, a nyirok és emésztőnedvekre is. Ha aktiválódik, a szádhaka megszabadul a betegségtől, és kicsattanó egészségre tesz szert. Nem érez fáradtságot, barátságos és részvétteljes lesz, befolyásolni képes az alacsonyabb rendű érzelmeket (kéj, düh, félelem, stb.), érzéseket. Hibás működés esetén a nemi szervek, belek működéséhez kapcsolódó betegségek alakulhatnak ki, mint: méhmióma, menstruációs zavarok, prosztatapanaszok, gombás fertőzések, bélgörcsök.

A manipúra – köldök - csakra a tűz elem székhelye, és ahogy a neve is utal rá, a köldök magasságában helyezkedik el. Az anyagi test szintjén befolyással van az emésztőrendszer, lép, máj, hasnyálmirigy működésére, míg pszichikai szinten a hatalomvágy, karriervágy, aggodalmak, félelmek felett képes hatást gyakorolni. Ha aktiválódik, a szádhaka nem veszti el a fejét még kedvezőtlen körülmények között sem. Ám ha zavart szenved dühkitörések, hisztéria, hatalmai vágyak eluralkodása jelenhet meg. A szervezetben cukorbetegség, gyomorfekély, elhízás és egyéb emésztőszervi betegségek veszik át az uralmat.

Az anáhata – szív – csakra a szív környékén található. A szél elem székhelye. A durva fizikai testben a szív, tüdő, vérkeringés, bőr működését befolyásolja, a tapintás székhelye. Pszichikai téren az érzelmeket, önzetlenséget, részvétet irányítja. Mivel ő az alsóbb három és a felsőbb három csakra, és így a fizikai és szellemi síkok közötti közvetítő, ezért fontos szerepet tölt be. Ha működésében bármilyen zavar lép fel, megjelennek a bőrbetegségek (ekcéma, csalánkiütés) autoimmun betegségek, a rák különböző fajtái, illetve a mentális betegségek.

A visuddhi – torok - csakra, amely a torok térségében, a mellkas fölött és a nyak tövénél, a pajzsmirigy felett található, az éter elem székhelye. Ez a csakra eltökéltséget képviseli. A nyelvet, fogakat, állkapcsot, légzőrendszert befolyásolni képes. Ha aktiválódik, a szádhaka értelmi ereje megnő, nő a felfogóképessége, beszéde szabatos, világos és gördülékeny lesz. De ha zavart szenved, akkor különböző súlyosságú légzőszervi betegségek (asztma, bronchitisz, köhögés, mandulagyulladás, megfázások, fülproblémák, stb.) alakulhatnak ki illetve zavaros kusza gondolatok jelenhetnek meg.

Az adzsnyá – homlok - csakra a homlok közepén helyezkedik el, és a három finom fizikai elem uralja. Pszichikai szinten az ösztönöket, intuíciót, értelmet befolyásolja. Anyagi szinten az idegrendszer, szemek, arc, orr, fül működéséért felelős. Ha aktiválódik, a szádhaka képessé válik arra, hogy tökéletesen szabályozza a testét, és szellemi kisugárzásra tesz szert. Ha azonban működése zavart szenved, fejfájás, migrén, látászavarok jelenhetnek meg, illetve kizárólag az anyagi érzékelésre alapozott gondolkodás.

A szahaszrára – korona - csakra, a fejtető legmagasabb pontján, a szusumná végén helyezkedik el. A durva fizikai test szintjén a koponya, agykéreg, nagyagy működését befolyásolja, pszichés szinten az önmegvalósításért, tudati funkciókért, önuralomért felelős. Zavart működés esetén jelenhetnek meg az olyan betegségek, mint Alzheimer-kór, dementia, epilepszia, depresszió, Parkinson-kór. De ha a kundalíni energia eléri a koronacsakrát, akkor a jógi felszabadult lélekké vált.

Az előzőekben leírtakból következik, hogy ha az öt szél (váju) (nevezetesen: prána, apána, udána, vjána, szamána) és a nádik között harmónia alakul ki, ha a csakrák zavarmentesen működnek, akkor a test szinte földi paradicsommá válik; de ha bármilyen okból ez az összhang felborul, akkor betegségek alakulnak ki. Ahhoz, hogy a testben keringő energiák megmaradjanak, hogy elvesztésüket megakadályozzuk, és ezzel helyreállítsuk az egészséget is, ászanákat és múdrákat, pránajámákat és bandhákat javasol B.K.S. Iyengar a Pránajáma új megvilágításban című könyvében.



Forrás:
Fodorné Harkay Mária 2012: Bandhák és az energiaáramlás összetett mégis egyszerű szabályozása című szakdolgozata.


Kapcsolódó cikkek

Téma: Gyakorlás
Yoga-sūtra I.12. magyarázat 4. Meddig kell követni a “gyakorlás” és a “lemondás” elvét?
Téma: Gyakorlás
Kocsis Kata cikksorozata azt tárgyalja, hogyan lehet teljes hídat felépíteni, miként lehet a sérüléseket elkerülve lépésről lépésre eljutni a póz kivitelezéséig.
Téma: Gyakorlás
Gauranga dász írása.
Egyéb cikkek

Téma: Érdekességek
2016-ban a jóga is fölkerült az UNESCO szellemi-kulturális világörökségeinek listájára. A 24 tagállamból álló bizottság egyhangúan fogadta el a javaslatot 11., idén november 28. és december 2. között megtartott ülésén.
Téma: Filozófia
Fellegvári Orsolya szakdolgozatában a gaudíja-vaisnavizmus, Patandzsali jógahagyománya és a théraváda buddhizmus meditáció fogalmait ismerteti.
Téma: Érdekességek
Nyugat egy jógi szemszögéből
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy