A hangvibráció, a zene és az önmegvalósítás I.
Téma: Filozófia
Tradicionális védikus oktatás Keralában.

A hangvibráció, zene és az önmegvalósítás cikksorozatunkban a védikus zene alapjaival ismerkedhetünk meg, valamint a hangok, azok kombinációinak és a zenenek a meditációban, illetve az önmegvalósításban betöltött szerepével.

Mindennapi életünkben, a minket körül­vevő világban folyamatos hatások érik az érzékszerveinket. Sajnos a mai kor­ban ezek nem a nyugalmunk, a harmó­nia, a lelki béke fenntartása irányába hat­nak, épp ellenkezőleg, érzékeinket folya­matosan stimulálják, túlhajtott állapotban tartják azokat.
    
A legtöbbet és legintenzívebben hasz­nált érzékünk a hallás. Sokszor nem is tu­datosan használjuk, ugyanis ez az egyet­len érzékszervünk, amelyet nem tudunk kikapcsolni, folyamatosan, megállás nél­kül működik. A fül van a legtöbb durva szintű ingernek kitéve. Légkalapácsok, ri­asztók, szirénák, rádiótelefonok csörgése, és a végtelenségig sorolhatnám mindazon zajokat, melyek gyengítik az elménket és ez által a testünket is.
  
Ahhoz, hogy megőrizzük lelki egészsé­günket, szükségünk van egy menedék­re, egy nyugalmas pontra, helyzetre, ahol mindezen negatív behatások nem, vagy csak nagyon kis mértékben érnek minket.
 
 
A hang teremtő és felszabadító ereje
 
A vaisnava hagyomány szerint teremtés kezdetén a Védák – a tu­dás könyvei – hang formájában nyilvánul­tak meg. Az első teremtett lény, Brahmā így kapta meg azokat, és segítségükkel kezdte el a kozmikus teremtést.[1] Ebbe a hang által kreált anyagi világba kerül az egyéni lélek. A Védánta-szútra utolsó szútrája így szól: anávrittih sabdát,[2] vagyis az ember a hangvibráció által érheti el a felszabadulást, azazszabadulhat ki az anyagi világból. Mi több, a Bhagavad-gítában Krisna kijelenti: „Óh, Kunti fia! Én vagyok (...) a hang az éterben és az emberi képesség,”azaz nem mást, minthogy a hang is Ő maga.[3]
 
A hangvibrációnak két fajtájáról ír a védikus irodalom: az anáhata-nádáról (az éterben lévő, meg nem nyilvánult hangról) és a nádáról (a levegőben ter­jedő közönséges hangról). Az anáhata-náda az a hang, melyet akkor hallunk, mikor egy mantrát az elménkben ismét­lünk. Ugyanez a mantra hangosan éne­kelve már náda. Az egyetlen különbség az anáhata-náda és a náda között a médi­um, amelyben megnyilvánulnak. A náda egy hangvibráció, mely levegőn keresz­tül terjed,az anáhata-náda pedig az éte­ren keresztül.[4] Érdekességképpen megjegyezhető, hogy a náda ezen kívül szilárd tárgyakon keresztül is terjed, például a hangszerek húrjain és fából készített testén keresztül.A zene tehát közönséges hangnak tekinthető, azaz náda, mivel a le­vegőn – mint médiumon - keresztül nyil­vánul meg.
 
Mind az ősi ind zenészek, mind a mai zene­tudósok tudatában vannak a ténynek, hogy az emberi fül egy oktávon belül huszonkét zenei­leg különböző hangot tud elkülöníteni. Ezeket mikrohangoknak vagy szanszkritül srutinak nevezik. 
A náda-jóga ezoterikus dimenziói em­lítést tesznek ezekről a mikrohangokról, és leírják, hogy azokpár­ba állíthatók a testben található huszon­két nádíval, azaz finom szintű artériával, melyek a jóga-meditáció útján válnak ér­zékelhetővé.
 
A hangok és a test
 
A fenti állítás a XII. században írott zeneelméleti műben, a Sangíta-Ratnákaraban is előkerül. Eszerint a náda huszonkét osztály­ba különül, melyeket hallhatóságuk mi­att srutiknak neveznek. A leírás szerint a szív két felfelé tartó nádíjában továb­bi huszonkét nádí van beburkolva és hu­szonkét sruti – melyek rendre magasabb és magasabb hangmagassággal bírnak – képződik általuk, a rájuk ható levegő ere­jétől.[5] 
 
Ezzel a teóri­ával találkozhatunk Dattilánál is, aki azt mondja, hogy huszonkét hang található az emberi mell­kasban, melyek minél feljebb haladunk, annál magasabbak.[6] Tehát az anáhata-náda és a tőle megkülönböztethető náda egyaránt a külsődleges okai a zenei hangoknak a kozmoszban, csakúgy, mint azok belső megnyilvánulásaként az emberi testben. Ezen hangok a manipúra-csakrából kiin­dulva[7] a fentebb említett nádíkon keresz­tül nyilvánulnak meg.
 
A huszonkét sruti egyfajta színskála a ze­nei kifejezőeszközök palettáján, amiből az előadó mintegy „megfestheti” – a védikus irányelveket figyelembe véve – az általa előadni kívánt zeneművet. Mint ahogy egy színskálán a különböző szí­nek egymás után következnek spektru­muk, tónusuk, telítettségük és egyéb tu­lajdonságaik szerint, ugyanígy a srutiknak is létezik egy sorrendje és osztályozási rendszere zenei és kiváltott érzelmi ha­tásuknak megfelelően.
 
A zenei hangok
 
A srutik közül hét az, melyet alaphan­goknak avagy szvaráknak neveznek az indiai klasszikus zenében.[8] E szvarák olyan hangok, melyek elég hosszú ideig szólnak ahhoz, hogy érzelmeket váltsanak ki a hallgató­ból.[9] E hét zenei hang szanszkrit neve: sadzsa, risabha, gándhára, madhjama, pancsama, dhaivata, nisáda.
 
Az indiai zenében annyira alapvető a szvarák léte, hogy igazán sem Nárada, sem Bharata, sem Dattila,[10] nem definiálja azokat.
 
E szvarák vagy zenei hangokvalójában a teremtés kezdetétől jelen vannak az univerzumban. A védikus irodalom gyöngyszeme, a Srímad-Bhágavatam így fogalmaz: „Brahmá lelke a zárhangokként, teste a magán­hangzókként, érzékei a réshangokként, ereje a köztes hangokként, érzéktevékenysége pedig a hét zenei hangként nyilvánult meg”.[11]
 
Szvara azt jelenti, ami kellemes min­den élőlény szívének. Mivel a srutik és a nádík a szívben gyökereznek, amikor a szvarákat halljuk, azok természetüknél fogva rezgetik a nádíkat, így kellemes ér­zést okoznak a szívben. Úgynevezett raszát, ízt adnak a szívnek. Minden szvarában öröktől fogva létezik ez a fajta „nektár”.
Más szóval két szvara tökéletes összhang­zatának különleges hatása van, amely egy speciális ízt, hangulatot (raszát) kelt a hall­gatóban. A különböző rágák, vagy nagyon egyszerűen fogalmazva, a dallamok aszerint vannak kikalkulálva, hogy miképpen nyilvánítják meg ezeknek a hangulatoknak bizonyos kom­binációit.

Következő részben a rágák világával fogunk megismerkedni.
 
Rátkai Gergő
Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola oktatója és Könyvtárának vezetője
 


[1]Srímad Bhágavatam.3. 8–10. fejezet.  
[2]  Védanta -szútra 4.4.22.   
[3]Bhagavad-gítá.7.8.  
[4]Hughes 1985: 8.  
[5]Shringy–Sharma 1978: 115–116.  .  
[6] Dattilam 9–11
[7]Náradíja-siksá 1.5.9.
[8]Bár vannak olyanok is, akik szerint hogy a srutik a szvarákon keresztül nyilvánulnak meg. (pl.: Nátya-sásztra 28.23).  
[9]Náradíja-síksá 1.8.5.  
[10]Jelentős zenetudósok, bővebben lásd: Rátkai 2013.  
[11]Srímad-Bhágavatam 3.12.47.

Forrás: Rátkai Gergő: Zene és meditáció. Tattva, XVII. évfolyam, 2. szám, 2014. október, 43-55.

Felhasznált irodalom
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda: Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. Bhaktivedanta Book Trust, 2008.
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda: Śrīmad-Bhāgavatam (1-10. ének). Bhaktivedanta Book Trust, 1992–1995.
Bhise, Usha R.: Nāradīya Śikṣā. Bhandakar Oriental Research Institute, Poona, 1986.
Dvaipāyana Vyāsa: Vedānta-sūtra. Magyar Brahmana Misszió, Budapest, 2010.
Hughes, David B.: Svara saptah: Intonation in Vaishnava Music. Bhaktivedanta Gurukula, Mayapur, 1985.
Lath, Mukund: Dattilam. Motilal Banarsidass Publishers Pvt. Ltd., Delhi, 1988.
Rátkai Gergő: A gauḍīya-vaiṣṇava zene története. Tattva XVI/1. 2013, 63–72.
Shringy, R. K. – Sharma, Prema Lata: Saṅgīta-Ratnākara of Śārṅgadeva, Vol.I.. Motilal Banarsidass, Delhi, 1978.
The Nātya Śāstra of Bharatamuni. Sri Satguru Publications, Delhi, India, 2000.

Kép forrása: http://sahapedia.wordpress.com/category/performing-arts/


Kapcsolódó cikkek

Téma: Filozófia
Téma: Filozófia
A védikus hagyományok szerint, eredetileg amikor egy tanuló elhatározta, hogy a guru āśramjába költözik azért, hogy elkezdje a lelki tökéletesség felé vezető életét, el kellett fogadnia bizonyos alapelveket, illetve gyakorlatokat ahhoz, hogy alkalmassá váljon erre.
Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.22. fordítás és magyarázat 1. rész
Dr. Tóth-Soma László
Egyéb cikkek

Téma: Életmód
A mai kultúra és tömegmédia nagyon is a külcsín, a megjelenés irányába vitte a figyelmünket, sokszor azt a benyomást keltve, hogy ha csinos vagy és jól nézel ki, akkor boldog és sikeres leszel, ha pedig valamiért nem nézel ki olyan jól, akkor nem lehetsz boldog és nem érhetsz el semmit az életben.
Téma: Gyakorlás
írta: Medvegy Gergely
Téma: Életmód
a test tisztántartásának tudománya
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy
BHF Tanfolyamok
» Senior jóga tanfolyam
Senior jóga tanfolyam Hortobágyi Gabriella 2017.03.22.

                                                       Senior jóga tanfolyam

Elkezdeni jógázni bármely életkorban lehetséges! A rendszeresen végzett kíméletes jógagyakorlatok segítenek megelőzni a betegségek kialakulását, sőt még a már meglévő betegségek gyógyításában is hatékonyak lehetnek, megfiatalítják és rugalmassá teszik a testet. A jóga az egyik legősibb tevékenység arra, hogy a lehető legtöbbet tehessük önmagunkért.

» Rámájana
Rámájana nandagopa 2017.02.14.

RÁMÁJÁNA

A korábbi jelentős érdeklődésre való tekintettel a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola ebben a félévben is nyitott kurzusokat hirdet. Ennek keretében az érdeklődők részvételi díj ellenében, tanfolyami jelleggel hallgathatják a levelező oktatás kiválasztott kurzusait.

» Filozófiai istentan
Filozófiai istentan nandagopa 2017.02.14.

FILOZÓFIAI ISTENTAN

A korábbi jelentős érdeklődésre való tekintettel a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola ebben a félévben is nyitott kurzusokat hirdet. Ennek keretében az érdeklődők részvételi díj ellenében, tanfolyami jelleggel hallgathatják a levelező oktatás kiválasztott kurzusait. 

Filozófiai istentan – A kurzus segít áttekinteni és megérteni a védikus hagyomány istenképét. Megismerhetjük az isteni inkarnációk kategóriáit, a tíz legjelentősebb avatár kedvteléseit, valamint a jelentősebb félisteneket.

» Bhagavad-gítá
Bhagavad-gítá nandagopa 2017.02.14.

BHAGAVAD-GITÁ

A korábbi jelentős érdeklődésre való tekintettel a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola ebben a félévben is nyitott kurzusokat hirdet. Ennek keretében az érdeklődők részvételi díj ellenében, tanfolyami jelleggel hallgathatják a levelező oktatás kiválasztott kurzusait.

 

Bhagavad-gítá 7-12. fejezet – A Gítá középső hat fejezetét a mű szívének tekintik, mert – sok más bölcsesség mellett – itt esik legtöbb szó a bhakti-jógáról, a szeretet és odaadás művészetéről.  

» A Védikus világkép
A Védikus világkép nandagopa 2017.02.14.

A VÉDIKUS VILÁGKÉP

A korábbi jelentős érdeklődésre való tekintettel a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola ebben a félévben is nyitott kurzusokat hirdet. Ennek keretében az érdeklődők részvételi díj ellenében, tanfolyami jelleggel hallgathatják a levelező oktatás kiválasztott kurzusait. 

A Védikus Világkép: hogyan mutatja be a védikus irodalom az univerzum felépítését, annak lakóit, valamint a kozmikus időciklusokat?

Előadó: Dr. Schnitchen Csaba (Száksi-gopála Dásza).

» Védikus asztrológia tanfolyam
Védikus asztrológia tanfolyam Rághava Dásza 2015.04.14.

VÉDIKUS ASZTROLÓGIA ALAPTANFOLYAM 


» Kezdő jóga tanfolyam
Kezdő jóga tanfolyam Baranyai Gyöngyvér 2015.01.28.

A JÓGA