Az önmegvalósítás legfontosabb irányzatai...
Téma: Filozófia

Az egyéni élőlényt a jelenlegi, feltételekhez kötött helyzetében a fizikai jellegű testi önazonosítása akadályozza az önmegvalósításban. Ennek az önazonosításnak a székhelye az anyagi tudat, más néven a manasz, a buddhi és az ahankára által létrehozott csitta. Az önmegvalósítás gyakorlatilag azt jelenti, hogy az önvaló megismeréséhez vezető út csittában rejlő akadályait leküzdjük és megtisztítjuk.

Az önmegvalósítás folyamatára a védi­kus irodalomban általánosságban hasz­nált kifejezés a jóga.

A jóga egyrészt a Legfelsőbb Úrral, mindenek forrásával való összekapcsolódást, másrészt pedig a test és az anyagi tudat – az önvaló megér­tésének céljából – bizonyos elvek szerint történő megzabolázását jelenti.

Számtalan jógairányzat létezik, de azok, amelyek a jóga védikus irodalomban megfogalmazott célja felé vezetik az embert, eszközként három alapvető folyamatot gyakorolnak:
1.) Egyrészt a lemondások végzésével (tapasz) lazítják a fizikai világhoz fűződő kötöttségeiket, illetve a ragaszkodásaikat.
2.) Tanulmányozzák a lélek és Isten tulajdonságait, valamint az egymáshoz fűződő kapcsolatukat, és elmélkednek is minderről (szvádhjája),
3.) és végül gyakorolják az Isten iránti odaadás szellemiségét és tevékenységeit (ísvarapranidhána).

E három tevékenység a lemondás szellemiségében végzett tettekként (karma), a transzcendentális tudás tanulmányozásaként (dzsnyána) és az Isten iránti odaadás tetteiként (bhakti) talán jobban ismertek az e területet tanulmányozók számára. A tradicionális jógairányzatok mindegyike gyakorolja mind a három folyamatot, csak eltérő hangsúllyal. Attól függően, hogy egy irányzat melyiket részesíti előnyben, illetve melyiket hangsúlyozza, három fő jógairányzatot különböztetünk meg.
 
A karma-jóga (cselekedetek jógája) a kötelességszerű tettek végzését (karma) s azok eredményéről a Legfelsőbb Úr javára történő lemondást hangsúlyozza. A dzsnyána-jóga (a transzcendentális tudás jógája) a lélekről és Istenről szóló tudás tanulmányozását és az erről szóló meditációt, s a bhakti-yoga (az istenszeretet jógája) pedig a Legfelsőbb Úrnak végzett szeretetteljes odaadás gyakorlását emeli ki, anélkül, hogy a másik kettőt elhanyagolná. A szélesebb körben ismert astánga-jóga – a hangsúlyozott eszköz és a cél tekintetében – a dzsnyána-jóga fő irányzathoz sorolható, amelyben a szabályozóelvek követése mellett a különböző jóga-testhelyzetek (ászanák) és légzőgyakorlatok (pranajáma) a tapasz elvét  képviselik.
 
Az egyes irányzatokra a hangsúlyozott eszközön kívül a folyamat célja is jellemző. Így a karma-jógi önmaga megismerése mellett az anyagi világból történő, szenvedést megszüntető felszabadulást, a dzsnyána-jógi az Abszolútum úgynevezett személytelen brahman aspektusának megismerését és elérését célzó felszabadulást, a bhakti-jógi pedig a Legfelsőbb Úr személyes formájával való kapcsolatának felelevenítését és motiválatlan szeretetteljes szolgálatát tűzi ki célul. Az önmegvalósítás három fő elemének az egyes jógairányzatokban betöltött szerepét az alábbi táblázat mutatja be:


 
Szerző: Dr. Tóth-Soma László

Forrás:
Dr. Tóth-Soma László: Az önmegvalósítás dimenziói és a meditáció. In: Tattva,  XVII. évfolyam, 2. szám, Meditáció, 2014. október, 15-30.


Kapcsolódó cikkek

Téma: Filozófia
Kérdések a guru témakörében 1. – Melyik bokorban találok egy hiteles gurut?
[Kiegészítés Yoga-sūtra I.13. magyarázat 6.-hoz]
Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.13. magyarázat 6. A lelki tanítómester (guru) választásának jelentősége egy yogī éltében.
Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.15. magyarázat 3. A lemondás (vairāgya) hiányának eredményei
Egyéb cikkek

Téma: Gyakorlás
Ájurvéda és jóga kapcsolata 3. rész
Téma: Érdekességek

Téma: Jóginterjúk
Élj boldogan és halj meg méltóságteljesen!
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy