Utazások a védikus univerzumban: A ciklikus időszemlélet
Téma: Érdekességek
Azt már a modern tudomány is alátámasztotta, hogy az univerzum különböző bolygóin másképpen telik az idő. A felsőbb bolygókon például lassabban folyik, mint nálunk. Hasonlóképpen, a pokolbolygókon (amelyek a 14 bolygórendszer alatt helyezkednek el, tehát ezek nem részei a 14 bolygórendszernek) is sokkal gyorsabban telik az idő, mint Bhúrlokán. Erre a védikus irodalomban számtalan történetet találunk, így India ősi eposzában, a Mahábháratában is.
 
Amíg napjainkban a lineáris időfelfogás az elfogadott, addig az ősi írások a védikus időszemléletet fogadják el, amely szerint időszámításunk ciklikus, és különböző korszakok váltják egymást. A fejlett civilizációt – Aranykor – felváltja a kevésbé fejlett Ezüstkor, a Bronzkor, majd a legfejletlenebb Vaskor (Kali-korszak), amelyben jelenleg élünk. Nem kell messzire mennünk, hogy bizonyítékokat találjunk e teóriára. Ha így próbáljuk szemlélni a körülöttünk lévő világot, olyan, a tudósoknak a mai napig hatalmas fejtörést okozó kérdésekre találunk választ, mint az ókori egyiptomi építmények, a barlangrajzok vagy az ősi civilizációk máig megmagyarázhatatlan fejlettsége.
 
Az ősi civilizációk létezését bizonyítandó, számos komoly jelentőséggel bíró felfedezésről tudunk. Ezek közül említenék meg egyet:
Baskír tudósok olyan 120 millió éves kőtáblákat találtak, amiken méretarányos, háromdimenziós térképek láthatóak. A Baskír állami egyetem tudósai pontosan meg tudták állapítani, hogy a térkép az Urál vidékét ábrázolja a Belaja, az Ufimka és a Szutolka folyókkal együtt. Egy domborzati térképről van szó, amelyhez hasonlót manapság katonai célokra használnak. A domborzati rajz feliratokat is tartalmaz, számokkal teletűzdelve, melyekről a tudósok azt gondolták, hogy valamiféle ősi kínai írás lehet. Később azonban kiderült, hogy az írás ismeretlen eredetű, hieroglif rendszerű szótagírás. Jelentését eddig még nem sikerült megfejteni. Geológiai szempontból a kőtábla három rétegből áll. Az alapja, amely 14 cm vastag, a legkeményebb dolomit kőzet. A második réteg diopszidüvegből „készült”, mely anyag megmunkálásának technológiája ismeretlen a mai modern tudomány számára. A térképet valójában ezen a rétegen hozták létre. A harmadik egy 2 mm vastag porcelánréteg, amely arra szolgál, hogy megvédje a térképet a külső behatásoktól. A kőtáblát vizsgáló professzor elmondása szerint ezt a domborművet nem egy kőfaragó faragta ki. Nyilvánvalóan gépi módszerrel alkották meg. Ezt a megfigyelését a röntgenfelvételek is megerősítették: a kőtáblát mesterséges úton hozták létre precíziós műszerek segítségével. A baskíriai lelet anyagát már az amerikai Térképtörténeti Központban[1] is megvizsgálták. Az amerikaiak megdöbbentek. Véleményük szerint egy ilyen háromdimenziós térképet csakis egy okból készíthettek: navigációs célokra. Ráadásul kizárólag űrbéli felvételek segítségével lehet megalkotni.
Közel kétszáz szokatlan kinézetű táblát jelentettek az elmúlt századokból, a kutatás pedig ezután is folytatódni fog, mivel a tudósok biztosak benne, hogy egy világatlasz töredékét találták meg. Egyes feltételezések szerint összesen 348 darab ilyen mozaik létezett. A teljes atlasz nagy valószínűség szerint a Szokolinaja-hegy egyik szurdokában foglalt helyet, de a jégkorszak idején darabokra tört. A mérete 340*340 méteres lehetett. (A képen az 1999-ben megtalált kőtábla látható.)
 
Michael A. Cremo „Az emberi faj rejtélyes eredete” című könyvében rengeteg olyan leletet gyűjtött össze, amelyek a ciklikus időszemléletet támasztják alá, és amelyeknek a tudomány mai állása szerint nem szabadna léteznie. Általános vélekedés szerint a legrégebbi kőeszközök legfeljebb 2,5-3 millió évesek lehetnek, és csupán Afrikában jelentek meg. Ehhez képest előkerültek 2,8 milliárd évesnek datált vésett fémgolyók is, amelyeket biztosan emberi kéz alkotott.[2]
 
Néhány hasonló lelet a könyvből:
  • 600 millió éves fémváza és 590 millió éves cipőlenyomat Amerikából,
  • 400 millió éves vasszög kőben Skóciából,    
  • 360 millió éves aranyfonál kőben Angliából,                      
  • 312 millió éves vaskehely Oklahomából ,                                                   
  • 360 millió éves karcolt kő Iowából,
  • 320 millió éves emberi csontváz és arany nyaklánc Illinoisból,
  • 320 millió éves téglafal Oklahomából,
  • 248 millió éves cipőlenyomat Nevadából,
  • 144 millió éves fémcsövek mészkőben Franciaországból.
Ezenkívül rengeteg, több millió éves emberi csontváz került elő a világ minden tájáról, továbbá fúrt fogat, nyílvesszővel meglőtt combcsontot, étel főzésére alkalmas tűzhelyeket, a maival megegyező koponyacsontokat, stb. találtak, amelyek mind sokkal régebbiek, mint az „első kőszerszámok”.[3]
Ezekből a felfedezésekből is láthatjuk, hogy a ciklikus időszemléletet kellő számú lelet támasztja alá ahhoz, hogy fontolóra vegyük annak létjogosultságát. Ugyanakkor akadályozó tényezőként hathat az a tény, hogy történelemfelfogásunkat még mindig a lineáris időszemlélet tartja béklyóban.

Cikksorozatunk következő részében Mohendzsodáro, a Föld legősibbnek tartott városának titkait fedjük fel. 


Szerző: Baranyai Gyöngyvér (Hariráni Déví Dászí) vaisnava teológus



[1] Centre of Historical Cartography, Visconsin, USA
[2] Michael A. Cremo: Az emberi faj rejtélyes eredete, 130 o.
[3] Michael A. Cremo: Az emberi faj rejtélyes eredete, 285-297 o.



Kapcsolódó cikkek

Téma: Érdekességek
Íme a részletes program!
Téma: Érdekességek
A Jòga Világnapja és 2017 Szekérfesztivál alkalmàbòl június 24-én a BHF tanárai èrdekes előadásokat tartanak a jóga és személyiségfejlesztés témaköreiben.
Téma: Érdekességek
Egyéb cikkek

Téma: Kipróbáltuk
írta: Hári Beáta
Téma: Táplálkozás
A fehérjedús megoldás. Gauranga dász cikke.
Téma: Gyakorlás
írta: Medvegy Gergely
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy