Reinkarnáció az irodalom tükrében
Téma: Érdekességek
Jelen írásunkban Szijártó Rita Éva vaisnava teológus szakdolgozatából idézünk, aki egy könnyedebb témát, a művészi kifejezés, az irodalom világát is érintette lélekvándorlásról szóló munkájában. 


Bár a téma vizsgálata nem kapcsolódik szorosan a lélekvándorlás tapasztalati bizonyítékainak kereséséhez, mégis úgy gondolom, fontos lehet áttekinteni azt, hogy a világ népei milyen gondolatokat hallanak és miről olvasnak általában. Mindez ugyanis jelentősen befolyásolhatja látókörük kiszélesítését, és megváltoztathatja akár a világról alkotott képüket is. Mindehhez Késava Dásza ... Vagy itten az ember csak öltözik át?című könyvét veszem alapul. A Nagy Péter és Tasi István által írt és összeállított kiadvány felidézi a világirodalom számos alkotóját, akik műveikben a lélekvándorlással foglalkoztak.

A keleti ember gondolkodása és a Kelet szent könyvei már régóta hatást gyakorolnak a nyugati világ irodalmára, így a magyar literatúrára is. A lélekvándorlásról szóló európai irodalom, főként a felvilágosodás korától számítva, igen bőséges. Ekkortól kezdődik el a keleti kultúra iránti nagyobb érdeklődés. Az említett könyv szerzői példaként hozzák Voltaire novelláit, a 19. századból Johann Wolfgang Goethe, Balzac, Lev Tolsztoj műveit, melyekben fellelhetők a lélekről, a lélekvándorlásról szóló gondolatok. Goethe így vallott: „Biztosan tudom, hogy amint most itt vagyok, már több ezerszer voltam, és remélem, hogy még néhány ezerszer vissza is térek majd.”2 A 20. század irodalma is bővelkedik a reinkarnációról szóló művekben, amit például Hermann Hesse, James Joyce írásaiból lehet látni. Az európai lírából a szerzők megemlítik Miltont, Shelleyt, Victor Hugot, Schillert, Thomas Huxleyt. Huxley így vélekedett: „A lélekvándorlás tana, akár brahmanikus, akár buddhista forrásból merítsük, könnyen érthetővé teszi az ember számára a kozmosz működését. Csak fölöttébb gyorsan ítélkező gondolkodók vetik el a lélekvándorlást, annak abszurditására hivatkozva. A lélekvándorlás – az evolúció elméletéhez hasonlóan – a valóságos világban gyökerezik.”3
 
Az amerikai irodalomról is említést tesznek a könyvben a szerzők. Az Amerikában élők mindig fogékonyabbak voltak az újdonságokra, így például a vegetarianizmus és a reinkarnáció elfogadására. A 19. században a transzcendentalisták közül sokan eredetiben tanulmányozták a keleti kultúrát, például Henry David Thoreau, vagy Ralph Waldo Emerson. A következő idézet Jack Londontól származik, aki szintén tényként tekintett a lélekvándorlásra: „Nem akkor kezdődtem, amikor megfogantam. Folyamatosan növök, fejlődöm megszámlálhatatlan miriádnyi ezredéven keresztül… az összes előző énemnek megvan a hangja, visszhangja és súgása bennem... óh megszámlálhatatlanszor fogok még újraszületni, és mégis, ezek az ostoba tökfilkók azt gondolják rólam, hogy azzal, hogy felakasztanak, megszüntethetnek engem.”4
 
A magyar irodalomból jelentős műnek számít Madách Imrétől Az ember tragédiája, de Petőfi és Arany műveiben is megjelenik a reinkarnáció gondolata. Gárdonyi Géza pedig forgatta a Bhagavad-gítát, amit „minden idők legélvezetesebb olvasmányának”5 nevezett. Vajda János Őszi tájék (1878. részlet) című verse a szerzők könyvének címéül is szolgál:
 
„Elhervad a rózsa, lehull a levél!
Ezért születünk hát, ez az életi cél?
Csak eddig a pálya, semmit se tovább,
Vagy itten az ember csak öltözik át?
Mi itten örök: a halál-e vagy a lét?
Hol itten a kezdet, hol és van-e vég?
Mi itt a csalódás, hol itten az álom,
Vajh innen-e, avvagy túl a határon?”6

A fentiekben megemlített szerzők művei az itt idézett gondolatokkal együtt bizonyára világszerte nagy hatással voltak az olvasókra, és sokakat megérintettek oly módon, hogy miután elolvasták, elgondolkodtak a művek tartalmán, és talán még komolyabb érdeklődésük támadt a lélekvándorlás témaköre iránt.


Nincs olyan technikai eszköz, tudományos kísérleteknél használatos műszer, amely meg tudná mutatni a lelket, a lélek létezését. Mégis hogyan vizsgálható, ha egyáltalán lehetséges a reinkarnáció jelensége? Cikksorozatunk következő részében a tudomány és a spiritualitás témakörét járjuk körbe.

A cikksorozat 1. része itt érhető el



Cikk forrása: Szijártó Rita Éva: A lélekvándorlás tapasztalati bizonyítékai. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2015

Képek forrása: photobucket, wikipedia, filmmagazin.wordpress.com, bibliojunkie.wordpress.com, biography.com, mek.oszk.hu



1Keśava Dāsa: „... Vagy itten az ember csak öltözik át?” Védikus Kultúráért Alapítvány, 1994.
2Keśava Dāsa 1994: 46.
3Keśava Dāsa 1994: 50.
4Keśava Dāsa 1994: 78.
5Keśava Dāsa 1994: 23.
6Keśava Dāsa 1994: 21.

Kapcsolódó cikkek

Téma: Érdekességek
Íme a részletes program!
Téma: Érdekességek
A Jòga Világnapja és 2017 Szekérfesztivál alkalmàbòl június 24-én a BHF tanárai èrdekes előadásokat tartanak a jóga és személyiségfejlesztés témaköreiben.
Téma: Érdekességek
Egyéb cikkek

Téma: Életmód
A jógaoktató személyisége 2.
Téma: Gyakorlás
A három fókuszpont az astánga-vinyásza rendszerében
Téma: Gyakorlás
A legnőiesebbek. Szerintünk.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy