Reinkarnáció a tudomány és a spiritualitás tükrében
Téma: Érdekességek
Nincs olyan technikai eszköz, tudományos kísérleteknél használatos műszer, amely meg tudná mutatni a lelket, a lélek létezését. Próbálkozások, kísérletek viszont mindig is voltak erre vonatkozólag, és rengeteg a tapasztalat. A lélek, a lélekvándorlás létezésére utaló tapasztalatok fellelhetők meditációs folyamatokban, halál közeli élményekben, regressziós terápia során és gyermekek emlékeiben is.
 
Dr. Charles T. Tart (1937–) amerikai pszichológus, parapszichológus,1 transzperszonális pszichológus,2 több mint ötven éve foglalkozik kutatással. A szakterületeit több oldalról megközelítő és több szempontból mélyrehatóan vizsgáló tudós ismeretanyaga tárja elénk talán a legátfogóbb képet a lélek és a lélekvándorlás magyarázatához legközelebb álló tudományágban. Tart széleskörű érdeklődést mutat a spiritualitás3 világa iránt, és minderről világos, egyszerűen és könnyen érthető útmutatást ad az érdeklődők számára.
 
A materializmus vége című könyvének előszavában a következőket olvashatjuk: „A tudomány soha le nem záruló keresést jelent, nem pedig egyszer s mindenkorra igaz válaszokat. Az emberi természet mégis végső magyarázatokat akar. A materializmus nem tudja mindenre a választ: vannak olyanok is, amelyeket a nagy vallási hagyományokban találunk meg, melyek… valamennyien azt tanítják, hogy a létezés, a lélek, vagy a szellem több az emberi elménél – valami, ami nagyobb annál, mintsem hogy laboratóriumban ellenőrizni lehetne.”4 Tart úgy látja, nagyon egyoldalú, szeretet-hiányos és sivár a korunkat uraló materializmusból fakadó világkép. Célja, hogy bemutassa a paranormális jelenségeket, ezáltal segítse e jelenségek megismerését, létezésük tudomásul vételét, és ösztönözze az embert spirituális képességeinek felfedezésére, kibontakoztatására. Munkájában mindvégig a racionalitás híve marad, miközben a spirituális világ valóságát szigorúan tudományos vizsgálatok, valamint érdekes kísérletek és élmények leírásával mutatja be említett könyvében.
 
A halál utáni élet lehetőségét több vallási rendszer és spirituális tanítás elfogadja, sőt tényként kezeli. Korunkban azonban sokaknak a hit már nem elég, tudományos bizonyítékokat követelnek az emberek. Bizonyítékok ugyan léteznek arra, hogy a tudat több az agynál, de ez még nem bizonyítéka a halál utáni életnek, és a reinkarnációnak sem.5 A bizonyítékok kereséséhez, kísérletek végzéséhez először információra, tudásra van szüksége az embernek.
 
Tart az ismeretszerzésnek négy módját határozza meg. Állítása szerint a tapasztalat útja az olyan tények összegyűjtése, amivel az egyén közvetlen kapcsolatba kerül. Tart úgy véli, ebből keveset lehet tanulni. A tekintélyek útjának azt nevezi, amikor az érdeklődő egy adott téma hozzáértőitől várja a választ az őt foglalkoztató kérdésekre. Ez hatékony, de nem tartja megbízható tanulási módnak, mert egy szakember is tévedhet és lehet részrehajló. Az ész útjának mondja a logikus végiggondolás módszerét. Meglátása szerint ez is lehet segítség, de gyakran nem működik jól. Egy további módnak nevezi a kinyilatkoztatás útját. Ennek lényegét úgy írja le, hogy módosult tudatállapotba kell kerülni, melyben egy új elképzelés vagy megértés teljes egészében kinyilatkoztatásként vagy másfajta tudásként jelenik meg az embernek, eltérően a korábban említett ismeretszerzési utaktól.6 Véleménye szerint a tudomány túlzott bizonyítási kényszere, illetve az ezen igények kielégítése sokszor inkább védekezés, elzárkózás, és nem segíti a felfedezést, a megújulást. Léteznek ugyanis olyan tulajdonságok és viselkedési formák – a tudatlanság tagadása, alázatra való képtelenség, korai általánosítás, uralkodásvágy, félelem az igazságtól –, melyek nem egyeztethetők össze valami új megismerésének a vágyával és elfogadásával.7
 
Tart a tudományt megkülönbözteti az úgynevezett tudományizmustól. Ez utóbbin a valódi tudomány eltorzítását, a materialista filozófia melletti dogmatikus elköteleződést érti, mely elveti a spiritualitást.8 Azt mondja, hogy a tudományizmus nem fogad el, és nem vizsgál. Ez nagyon veszélyes lehet, mert tudósok kijelentéseiről van szó, akikre felnéznek az emberek, tisztelik őket, és ezért hisznek nekik.
 
Tart nagyon fontosnak tartja a tudományos vizsgálatokat, kísérleteket. Úgy gondolja, ha egy elmélet jónak tűnik, mert logikailag vagy érzelmileg jó, attól még nem biztos, hogy a világ úgy működik. Egy elméletet új helyzetekben is érdemes kipróbálni, ha pedig szükséges, finomítani, pontosítani lehet, és ha nem működik, akkor el kell vetni. Véleménye szerint mindig előfordulhat részrehajlás, tévedés, vagy figyelmetlenség. Mindezek miatt az így szerzett ismeret csak részlegesnek értékelhető. Tart az elmélet másokkal való megosztását ajánlja, azt, hogy minél többen szerezzenek róla tudomást, mert így csökkenthető a hibák előfordulása.9 Fontos, hogy laboratóriumi körülmények között történjen a kísérlet, és elengedhetetlen a pontos dokumentáció, melynek része többek között a kísérletek áttekintő ábrája. Mindezt ő így foglalja össze:
 
„A lehető legtisztábban és legtárgyilagosabban meg kell figyelni a tényeket, kísérletet kell tenni a megfelelő magyarázatok megtalálására, jóslásokat kell tenni ezek alapján, majd újabb megfigyelésekkel próbára kell tenni azokat. Mindent meg kell osztanunk azokkal a társakkal, akiket tisztelünk, és oda kell figyelnünk a visszajelzésükre. Mindezt olyan alázattal, hogy elfogadjuk: tévedhetünk és beleragadhatunk a hibáinkba, de mindig az igazságot részesítjük előnyben ahelyett, hogy megrekednénk a véleményünk mellett.”10 Tart gondolataiban felmerült a kérdés, hogy a kísérletek alakulására a természet törvényein és a gondosan megtervezett vizsgálaton kívül hat-e még valami vagy valaki, vajon nem vezeti-e valaki az embert.11
 
Tart a nagy ötösnek nevezte el az alábbiakban felsorolt pszi-jelenségeket.12 Az első a telepátia, az a képesség, amikor valaki távollevők gondolatairól, állapotáról, és távoli eseményekről – ismeretlen módon – tudomást tud szerezni.13 A második a tisztánlátás vagy távolbalátás, clairvoyance. „… clairvoyance arra utal, hogy valaki közvetlenül – a szokásos testi érzékszervek vagy egy másik elme közvetítése nélkül – észlelni tudja a fizikai világ állapotát.”14 A harmadik a prekogníció, a jövőbelátás. „A prekogníció a jövőbeli események sikeres megjóslását jelenti olyan esetekben, amikor ezeket a történéseket nem lehet ésszel kikövetkeztetni a jelen körülményekből és a változásukat irányító törvényekből.”15 A telepátia, a clairvoyance és a prekogníció ESP,16 vagyis érzékszerveken túli érzékelés. A negyedik a pszichokinézis, amely „arra a képességre utal, hogy a mentális szándékaink révén közvetlen fizikai hatásokat tudunk előidézni az anyagi világban mindenféle ismert fizikai mechanizmus… használata nélkül.”17 Az ötödik az okkult gyógyítás. Ezeket a jelenségeket nagyon sokan, nagyon sokszor vizsgálták körültekintő, jól kontrollált kísérletekkel. Több száz kísérlet eredménye alátámasztja ezek létét.18 A sok pozitív kísérlet alapján nem lehet elvetni, hogy az elme több az anyagi testnél. Az elvégzett vizsgálatokból kitűnik, hogy: „Az emberi tudat alkalmanként úgy viselkedik, mintha nonlokális lenne, telepátia és tisztánlátás révén a jövővel kerül kapcsolatba, posztkogníció révén talán a múlttal, s előfordul, hogy pszichokinézis és okkult gyógyítás révén hatni tud az anyagi világra (talán más elmékre is?). Ha így van, akkor a tudat alapvetően spirituális; kell hozzá az agy is, de több mint az agy, mert meghaladja a szokványos anyag határait, és valamilyen szinten szorosan kapcsolódik más tudatokhoz, és nyitott…. igen, nyitott, de vajon mire?”19 Azt javasolja Tart, hogy minden esetben alapos vizsgálatot igényelnek az élmények és az adatok. Így tágíthatja az ember a világnézetét.20

Tart talányos pszi-jelenségeknek nevezi az alábbiakat: posztkogníció, vagyis múltba látás, testen kívüli élmények, halál közeli élmények, halál utáni élet, vagy halál utáni kommunikáció, médiumok létezése, tevékenysége, és reinkarnáció. A testen kívüli és halál közeli élményeket, vagyis azt, hogy a lélek kiléphet a testből, a tudományizmus elveti, azt állítja, nem lehetséges, őrültség vagy hallucináció.21 Pedig a halál közeli élmények vizsgálata során szembetűnő, hogy minden ember hasonlóképpen éli meg ezt az élményt, függetlenül kultúrájától, hiedelmeitől, hitrendszerétől. 22
 
A reinkarnációt a különböző hitrendszerek úgy magyarázzák, hogy a test halálával a lélek nem semmisül meg, túléli azt, és egy rövidebb vagy hosszabb idejű lebegés vagy túlvilági állapot után egy új életben, új testben ugyanazon lélekként születik meg. Általában ehhez kapcsolódik a karmában való hit is. A karma szó definícióját most Tart-tól idézem: „A karma az ok és okozat szellemi törvénye, amely kimondja, hogy az ember életének egy időpontjában elkövetett cselekedetei végül – ha megfelelőek a körülmények – okozni fognak valamit egy másik életében (vagy élete későbbi szakaszában).”23 A reinkarnáció tudományos bizonyítása még a korábban felsorolt pszi-jelenségek bizonyításánál is nehezebb. Tart így vélekedik: „Nem ismerjük a végső valóságot. Miért ne lehetne az a valóság, amikor az embernek testen kívüli élménye van? Ha a lelke a testén kívül van? Biztos, hogy ehhez a fizikai testünkhöz tartozik?”24
 
Dr. Ian Stevenson25 kutatásainak középpontjában gyermekek álltak, akik spontán idézték fel előző életeiket. Nagyon nehéz bebizonyítani azt, hogy valaki jelenlegi életében még nem találkozott olyan információkkal, melyeket előző életének eseményeiként említ meg. Az embernek felnőttkorára már rengeteg emléke, tapasztalata van a múltról, ezért ideálisabb kisgyermekekkel foglalkozni, akik épp elkezdtek beszélni. A gyermekek állításaira viszont vagy felfigyelnek, vagy nem. A világ azon országaiban, ahol elterjedtebb a reinkarnáció gondolata, általában jobban felfigyelnek a furcsának tűnő állításokra. Ilyenkor viszont előfordul, hogy a gyermekek által elmondottakkal szándékosan nem akarnak foglalkozni, mert például a szülők nem hisznek a lélekvándorlásban, vagy nem szeretnék, ha mások az átlagostól eltérőnek, akár bolondnak tartanák őket és gyermekeiket. A professzor hű maradt a tudományhoz. Nem állította, hogy bebizonyította a lélekvándorlás létezését, csak azt, hogy elegendő bizonyítékot talált ahhoz, hogy komolyan számolni lehessen annak lehetőségével.


Forrás: Szijártó Rita Éva: A lélekvándorlás tapasztalati bizonyítékai. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2015
 
Képek forrása: http://thesacredscience.blogspot.hu, http://islam-forum.info
 



1A parapszichológia egyes, az emberi tapasztalással kapcsolatos szokatlan jelenségek természettudományos és bölcseleti vizsgálata.
2„…a lélektan tudományának új ága, amely hosszú távon a spirituális természetünkre vonatkoztatva fogja alkalmazni a parapszichológia és más tudományágak eredményeit, így egyrészt képes lesz tisztább képet nyújtani lényünk spirituális oldaláról, másrészt segít majd olyan hatékony gyakorlatokat kidolgozni, amelyek segítségével jobban kibontakoztathatjuk ezt az oldalunkat.” Tart 2010: 348.
3Irányzat, mely elismeri a lélek, a szellem létezését és azt, hogy a halottak szelleme kapcsolatot teremthet az élőkkel.
4Tart 2010: 10.  Előszó – Houston Smith és Kendra Smith.
5Tart 2010: 27. alapján.
6Tart 2010: alapján.
7Tart 2010: 62.
8Tart 2010: 188.
9Tart 2010: 56.
10Tart 2010: 307.
11Tart 2010: 202–203.
12Pszi – paranormális jelenségek vagy képességek gyűjtőneve; az ezeken keresztül állítólagosan megnyilvánuló okkult erő.
13Akadémiai magyar értelmező szótár.
14Tart 2010: 115.
15Tart 2010: 131.
16Extra-Sensory Perception.
17Tart 2010: 149.
18Tart 2010: 165.
19Tart 2010: 308.
20Tart 2010: 191.
21Tart 2010: 191.
22Tart 2010: 223.
23Tart 2010: 265.
24Tart 2010: 217.
25Kanadai belgyógyász, pszichiáter (1918–2007), a reinkarnáció kutatója.
 
 


Kapcsolódó cikkek

Téma: Érdekességek
Április 22-én, a Yogafesten adták át a díjat Szabó Ágnes Szítának és Nagy Gábornak.
Téma: Érdekességek
Országos ingyenes jógikus programajánló.
Téma: Érdekességek
A látványfőzések és finomságok mellett egészségügyi méréseken és tanácsadáson vehetsz részt.
Egyéb cikkek

Téma: Kipróbáltuk
Kundalini jóga gerilla módon
Téma: Jóginterjúk
Diós Éva Varga Judittal, a magyar jógaokatók elismerésére alapított Jógarádzsa Kiválósági Díj egyik jelöltjével készített interjút.
Téma: Gyakorlás
Gyakran a legjobb gyakorlás az ellazulás. Ennek ászanáit válogattuk össze.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy
BHF Tanfolyamok