Nincs más út, nincs más út, nincs más út
Téma: Érdekességek
Pékó Zsanett, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola vaisnava teológia szakos hallgatója írásában a vaisnava kírtana, a Szent Név éneklésének témakörét járja körbe. Lássuk, mit takar a kírtana fogalma gaudíja vaisnava megközelítésben!
 
 
A kírtana hagyománya
 
A Szent Név éneklésének fontos hagyománya van a vaisnava filozófiában: a Haré Krisna mahá-mantra éneklése a kali-juga, a jelenlegi világkorszak juga dharmája, vagyis előírt vallásos kötelessége, s a szentírások és a hiteles tanítványi láncolatok nagy tanítói több helyen is megemlítik, hogy a lelki önmegvalósításra a jelen korban ez a legfőbb út, minden egyéb vallási folyamat alapja: „A nézeteltérések és a képmutatás jelen korszakában az Úr szent nevének éneklése az egyetlen lehetőség a felszabadulásra. Nincs más út, nincs más út, nincs más út.”[1]
 
A bhakti-jógát gyakorlók számára a kírtana, a Szent Név éneklése az odaadó szolgálat kilenc folyamatának egyike, amelyet gyakorolva elérhetjük az istenszeretetet és ezáltal a lelki világba való visszatérést. A kírtana ráadásul nemcsak saját magunk számára, hanem mások számára is elhozhatja a felszabadulást a hallás által, amely az odaadó szolgálat első lépcsője.[2] Nem véletlen, hogy a bhakták a szent könyvek osztását nevezik a legnagyobb szankírtanának, közösen végzett kírtanának.
 
 
A kírtana szolgálat
 
Az odaadó szolgálat konkrét gyakorlatainak (szádhana) sajátos etikettje van, ezeket Sríla Szanátana Goszvámí Hari-bhakti-vílásza című műve foglalja össze. A gyakorlatok közül a kírtana a Szent Név szolgálatához (náma-szévá) kapcsolódik.[3] A kírtanában elsődleges fontosságú az odaadó hangulat, s ez legalapvetőbb viselkedési elvként fogható fel. A Szent Név szolgálata egyben Krisna szolgálatát is jelenti, hiszen a szentírások szerint Krisna és az ő nevei azonosak.[4] Haré Krisna Haré Krisna Krisna Krisna Haré Haré Haré Ráma Haré Ráma Ráma Ráma Haré Haré: a mahá mantra Krisna neveit tartalmazza, emiatt kerülhetünk közvetlen kapcsolatba Krisnával, miközben a neveit énekeljük, s ezáltal válhat a kírtana egyben transzcendentális szolgálattá. A csupán saját élvezetünkre végzett kírtana valójában májá-kírtana, hamis, illúzióban végzett kírtana, amely nem szolgálja Krisnát, így saját lelki fejlődésünket sem igazán.[5]
 
A kírtanát végezhetjük a templomban, a múrtik (istenszobrok – szerk.) előtt, közösen más bhaktákkal, de máshol is lehet kírtanázni, például ünnepeken, az utcán, nyilvános vagy otthoni programokon.[6] A kírtanát általában hangszerekkel kísérik és kapcsolódhat hozzá tánc, de végezhetjük ülve is, tapssal kísérve. Az éneklés lehet hangos, eksztatikus, vagy éppen csendes, befelé forduló, elmélyült hangulatú. Énekelhetünk magunkban vagy másokkal együtt. Sokféleképpen lehet kírtanázni – ami közös, az az odaadás.
 
 
A kírtana hangulata
 
A kírtana sokszor a múrtik templomi imádatának, az áratí szertartásnak a része, ilyenkor ez valójában egy közös felajánlás. Fontos emlékeznünk arra, hogy a kírtanát Krisna örömére és dicsőítésére végezzük, az odaadó szolgálat hangulatában, s célja az, hogy Krisnát elégedetté tegyük. A kírtana valójában Krisna és társai kedvteléseihez igazodik, amelyeknek különféle hangulata van, így a nyolc különféle napszak mindegyikéhez is saját dallam és ritmus tartozik.[7] Ha nem megfelelően kírtanázunk, azzal megzavarjuk a kedvtelések hangulatát, ám ha megfelelő alázattal, odaadóan végezzük a kírtanát, akkor mi is bekapcsolódhatunk, megtapasztalhatjuk ezeknek a lelki kedvteléseknek, hangulatoknak az ízét. 
 
Ha a kírtanán jelen van egy rangidős bhakta (Krisna-hívő – szerk.) aki énekel és táncol, a kírtana követheti az ő hangulatát is, így az ő elégedettségét fogja szolgálni.[8] Bhaktáját elégedetté téve egyúttal Krisnát is elégedetté tesszük, hiszen a szentírások többször leírják, hogy neki azzal szerezhetjük a legnagyobb örömet, ha bhaktáit szolgáljuk.[9]
 
 
A kírtana vezetése és gyakorlati szabályai
 
A kírtanát lehetőleg egy idősebb bhakta vezesse. Az odaadó és alázatos hangulathoz hozzátartozik, hogy ne akarjuk mindenáron mi vezetni a kírtanát, csak akkor, ha felkértek minket erre,[10] illetve éneklés közben ne akarjunk a középpontban lenni, kitűnni a többi bhakta közül.
 
Ha áratín kírtanázunk, a Haré Krisna mantra éneklése előtt mondjuk el a pranáma-mantrákat (guru-pranáma, Sríla Prabhupáda-pranáma, a hat Goszvámí mantrája, a Panycsa-tattva mahá-mantra). A kírtana lezárásaként dicsőítsük a templomi múrtikat, a lelki tanítómestert és Sríla Prabhupádát is és közösen mondjuk el a préma-dhvání mantrákat, amelyeket a kírtanát vezető bhakta vagy más rangidős bhakta sorol el, a többiek pedig ki dzsája felkiáltással válaszolnak rá.[11]
 
A Haré Krisna mantrát mindig először a kírtanát vezető bhakta énekli el, majd a többi bhakta (és a jelenlévők) utána éneklik, igazodva az előénekelt dallamhoz és tempóhoz. Fontos, hogy a dallam és a ritmus könnyen követhető legyen mind az ének, mind a tánc során; lehetőleg ismert dallamokat énekeljünk, nem túl gyakran váltogatva őket, a kírtana tempója és hangereje pedig fokozatosan emelkedjen. Csak a hagyomány által jóváhagyott dallamokat énekeljük, s a megfelelő napszakhoz a megfelelő dallamot válasszuk. Amennyiben nem a Haré Krisna mantrát énekeljük, hanem más dalokat (pl. áratín vagy a Haré Krisna mantra felvezetéseként, illetve a kírtana lezárásaként), akkor is ügyeljünk arra, hogy hiteles dalokat válasszunk, az odaillő hangulattal és dallammal. Ebben segítségünkre lehet a vaisnava énekeskönyv, de tanácsot kérhetünk a lelki tanítómestertől vagy a jelenlévő idősebb bhaktáktól is.[12] Sríla Prabhupáda két dal éneklését ajánlja a kírtanán: a Panycsa-tattva mahá-mantrát és a Haré Krisna mantrát. Kiemeli, hogy mind az énekelt dalok, mind a dallamok, valamint a kírtanázás tanulása is a tanítványi láncolaton alászálló hagyományt kövesse, ez a legegyszerűbb módja annak, hogy a megfelelő módon kírtanázzunk.[13]
 
 
A kírtana zenei kísérete
 
A kírtana zenei kísérete mindig a kírtanát vezető bhakta hangulatát és az általa énekelt dallamot és ritmust kövesse, és ne nyomja el az éneklést, hanem támogassa azt. A hangszeren játszó bhakták a kírtanát vezető bhakta közelében helyezkedjenek el és összehangoltan játsszanak.[14] Aktívan vegyenek részt az utána éneklésben, ezzel bátorítva a többi jelenlévőt, a vendégeket az éneklésre.
 
A kírtana két elsődleges hangszere hagyományosan a mridanga és a karatála, valamint bhadzsana alatt a harmónium.[15] Nyilvános kírtanázáskor más hangszereket is bekapcsolhatunk, de fontos, hogy a zenei aláfestés odaillő legyen. A mridangának különleges szerepe van, hiszen ezt Krisna fuvolája megtestesülésének, illetve az Úr Balaráma kiterjedésének tartják, ezért mielőtt játszani kezdenénk rajta, tiszteletünket kell neki felajánlani a megfelelő pranáma mantrákkal. Mint ahogyan a kírtanán énekelt daloknak és dallamoknak, úgy a mridangán játszott mantráknak is a tanítványi láncolattal ránk hagyományozott mantrák közül kell kikerülnie.[16]
 
 
Tánc és taps a kírtanán
 
A kírtanán való táncolás közben is maradjon meg az odaadó szolgálat hangulata. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tánccal is Krisnát szolgáljuk, tehát ne a saját szenvedélyünkből tegyük, kivéve, ha eksztázisunkat a felfokozott odaadó hangulat okozza. Táncunk kövesse az előírt vaisnava hagyományokat és ne veszélyeztesse saját magunk vagy mások testi épségét. A férfiak és a nők külön csoportban táncoljanak és mindenki kövesse a táncot vezető bhakta lépéseit. Táncolhatunk kört alkotva, több sort alkotva egymással szemben, vagy egymás mögött a múrtikkal szemben, kézen fogva egymást vagy felemelt karokkal. Tanuljuk meg a helyes táncolási módot, amellyel kedvére tehetünk a múrtiknak: a szentírások az Úr Csaitanja táncát tartják követendőnek, így legjobb, ha lelkesen és odaadással, felemelt vagy behajlított karral táncolunk.[17] A táncot, éneket tapsolással is fokozhatjuk. Vendégként se szégyelljünk bekapcsolódni a kírtanába, akár az éneklésbe, akár a táncba: nem szükséges különlegesen nagy tánc- és énektudás, csak kövessük a kírtanát vezető és a többi bhaktát és tegyük ezt odaadó, alázatos hangulatban. A múrtik előtt őszinte odaadással, eksztázisban végzett táncolás és tapsolás a szentírások szerint felégeti az anyagi cselekedetek minden bűnös visszahatását és megszabadít az anyagi kötöttségektől.[18]
 
 
A kírtana hatása
 
Bár a kírtana Krisna örömére történik, számunkra is igen élvezetes, hiszen Krisna öröme visszasugárzódik ránk és minket is boldoggá tesz, a Szent Név éneklése pedig önmagában is megtisztítja és megnyitja a szívünket. Ebben rejlik a kírtana valódi hatalma és csodája.
 
Amikor először énekeljük a Haré Krisna mantrát, előfordulhat, hogy a kírtanázás nem jó érzéssel tölt el minket, felszabadultság helyett inkább zaklatottságot érzünk. Ez valójában a bezárkózott, a sok-sok megkeményedett burokba rejtőzött szívünk segélykiáltása lehet, ahol mélyen eltemetve szorong eredeti lelki önvalónk. Sokszor már eleve kiegyensúlyozatlan az érzelmi központunk, és egy ilyen erőteljes hatású mantra valóban kizökkentheti, felbolygathatja ezt az amúgy is ingatag egyensúlyt. Idővel azonban – és ez személyes tapasztalatom is – a Szent Név éneklése lehántja a szívre rakódott burkokat és a lelkünk valódi, transzcendentális öröme immár szabadon megnyilvánulhat a kírtanázás során. Ezért mindenkinek tiszta szívemből ajánlom a Szent Név éneklését, hogy átélhesse a kírtanázás csodálatosan felszabadító hatását. Nem kell ehhez képzett énekesnek vagy zenésznek lennünk: csak nyitott szív szükséges hozzá. Sríla Bhaktivinoda Thákura megfogalmazásában: „Ha nem tudod, hogyan is énekelj, egyszerűen nyisd ki a szád és mondogasd a szent nevet. Még akkor is, ha nem tudsz szakszerűen énekelni, a szent név éneklése kírtana.”[19]
 


Szerző: Pékó Zsanett

Képek forrása: iskcondesiretree.com, zuzamodernart.com
 
[1] Bhg. 6:11-12.
[2]Bhāg. 7.5.23-24 és magyarázata.
[3]Gaurāṅga 2005: 39.
[4]Bhāg. 1.18.19.
[5]Rátkai 2012: 54.
[6]Gaurāṅga 2005: 44.
[7]Rátkai 2012: 44.
[8]Gaurāṅga 2005: 44.
[9]Bhāg. 7.9.42 és magyarázata.
[10]Gaurāṅga 2005: 44.
[11]Gaurāṅga 2005: 45-46.
[12]Gaurāṅga 2005: 44.
[13]Bhāg. 8.5.25 és magyarázata.
[14]Mahārāṇī 2015: 27.
[15]Rátkai 2012: 54-55.
[16]Rátkai 2012: 46-48.
[17]Mahārāṇī 2015: 27-28.
[18]Rátkai 2012: 49.
[19]Rátkai 2012: 57.
 
Irodalomjegyzék:
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C.: A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. The Bhaktivedanta Book Trust, 1993.
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C.: Śrīmad-Bhāgavatam 1-10. ének. The Bhaktivedanta Book Trust, 1993-1995.
Gaurāṅga, Dāsa (szerk.): Vaiṣṇava etikett (jegyzet). Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2005. 
Mahārāṇī, Devi Dāsī (Banyár Magdolna): Vaiṣṇava etikett elmélete és gyakorlata (oktatási segédanyag). Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2015. 
Rátkai, Gergő: A gaudīya-vaiṣṇava kīrtana (szakdolgozat). Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2012. 

 

Kapcsolódó cikkek

Téma: Érdekességek
Első hallásra elvont, filozofikus embernek gondolhatjuk azt, aki vaisnava teológusnak tanul, miközben ők azt mesélik el magukról, hogy a védikus tudás gyakorlati, és életük mérföldköve, hogy rátaláltak erre az életfilozófiára.
Téma: Érdekességek
A Jòga Világnapja és 2017 Szekérfesztivál alkalmàbòl június 24-én a BHF tanárai èrdekes előadásokat tartanak a jóga és személyiségfejlesztés témaköreiben.
Téma: Érdekességek
A lista a ti segítségetekkel is bővíthető, a frissítések miatt pedig többször is érdemes ellátogatni az oldalra.
Ha tudomásotok van hasonló eseményekről, programokról, kérjük, jelezzétek felénk: magazin.bhf@gmail.com
Egyéb cikkek

Téma: Jógafajták
írta: Csörgits Kinga
Téma: Életmód
Gyakorlati tippek álmatlansággal küzdő jógik számára
Téma: Jóginterjúk
Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e hátránya a koedukált jógaóráknak, és ha igen, mi? Előnyökre, és technikai okokra is fény derült.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy
BHF Tanfolyamok
» Védikus filozófia
» Ászana felkészítő
» Nyári Életmód Tábor
» Meditáció és önismeret
» Haladó jóga tanfolyam
» Kezdő jóga tanfolyam
» Jógaworkshop