Keleti gondolatok felbukkanása A Vörös Oroszlán című regényben
Téma: Érdekességek
A szerzőről
 
Szepes Mária 1908. december 14-én született, pezsgő szellemi környezetben. Édesapja színész, komikus, édesanyja primadonna, nevelőapja filmrendező volt. Már egészen fiatal korában megnyilatkozott a szellem területén történő alkotási kényszere, hiszen gyermekként színpadra lépett, majd kilenc évesen az irodalom kínálta határokon belül kezdett el tevékenykedni. Verseket és novellákat írt, majd érettségi után pszichológiát és művészettörténetet tanult, dalszövegeket és forgatókönyveket kreált. 1930-ban házasodott össze Szepes Bélával, aki feleségéhez hasonlóan szintén egy tevékeny, sokrétű ember, újságíró, ezüstérmes olimpikon, szobrász és karikatúrista volt.1
 
Szepes Mária kulturális szalont tartott fent lakásában, ahol megfordultak az akkori szellemi élet nagyjai, így Hamvas Béla2 és Baktay Ervin3 is, akik élen jártak – többek között – a keleti tudás Magyarországra történő közvetítésében, illetve átültetésében.4 Velük sikeresen cserélhetett eszmét a keleti filozófia gondolatvilágáról, s kölcsönösen bővíthették ismereteiket e témában. Szintén vendégei e szobának más nagy alkotók, köztük Várkonyi Nándor és Márai Sándor is. De Mária néni – ahogy azok emlékeznek rá, akik ismerték, és akiknek ily vagy oly módon segített – nyitva hagyta háza és világa kapuját azok számára is, akik segítségre szorultak, vagy tanulni szerettek volna.5 Ebből láthatjuk, hogy ő egy olyan sokakat vonzó nagy és különleges személyiség volt, aki magához igézte a korszak nagy koponyáit és a segítségre szorulókat is. Tehette mindezt azért, mert birtokában volt valami, egy egészen mélyről jövő, megingathatatlan tudásnak, ami megjelenik az írás témáját képző A vörös oroszlán című regényében is.
 
 
A regényről
 
A cikk témája a szóban forgó mű elemzése, gondolatiságának feltárása, a keleti gondolatok bemutatása és a műben történő megjelenítésének összehasonlítása. Mielőtt azonban ez megtörténne, a mű tartalmának rövid összefoglalása szükséges, szem előtt tartva a további érthetőség kérdését.
 
A regény az emberi szellem felemelkedését, az anyagi dolgoktól történő kötődéseinek megszüntetését, felszabadulását mutatja be egy „szereplőn” keresztül. Ez a szereplő folyamatosan a sors,  a karma által kijelölt szerepét játssza, s ehhez akár egy hivatásos színész, időről időre „jelmezt” cserél. Persze jelen esetben a jelmezcsere a fizikai test teljes leváltását jelenti.
 
A történet egy rövid keretbe foglalás után – melynek céljáról a későbbiekben még szó lesz –  a 16. században kezdődik. Szereplőnk, akire az általános egyéni szellem megtestesüléseként is tekinthetünk, Hans Burgnerként kezdi illetve, folytatja pályáját. Ebben a testben a hozzá tartozó szellemi képességek és látás birtokában csak annyit tud, hogy érdeklődni kell a megfoghatatlan dolgok iránt. Fél az elmúlástól, és az örök életre törekszik. Lehetséges, hogy a tudata felszínén átvilágít a felismerés, miszerint a lélek természetében hallhatatlan és örök6, de mivel még nem elég fejlett, mindezt az anyagi szinten értelmezi, és ezen a síkon próbálja megvalósítani az örök élet elixírének elfogyasztása által. Ez az ital egy beavatottal történő dulakodás útján kerül hozzá, mely a beavatott halálával végződik, Hans megöli őt. Miután megissza a folyadékot, az asztrál világ7 látójává lesz, de mivel a természet rendjét megkerülve került e tudás birtokába, s az ő szemei még nem elég fejlettek a látottak befogadására, mindezt gyötrődve, a feltárultaktól félve éli meg. A szer hatására azonban a halálai után, az új testekbe kerülése során is emlékezik elmúlt életeire.8 A soron következő testekben megbűnhődik tetteiért, a karmája beteljesedik, majd feloldódik, kiéli világi késztetéseit a test, az anyag és az elme szintjein is, tanul, tisztul, fejlődik s az ötödik újratestesülést követően az alkimista Nagy Transzmutációt9 mindhárom síkon (fizikai, asztrális, szellemi) végrehajtva, felold minden kötődést, és felszabadul.
 
Véleményem szerint e három sík megfeleltethető a három védikus kötőerővel (fizikai tudatlanság kötőereje, asztrális – szenvedély kötőereje, szellemi jóság kötőereje), s miután felülkerekedünk ezeken a léthelyzeteken – kötőerőkön, feloldunk minden világi kötődést. Persze ez a felvetés csak akkor igaz, ha elfogadjuk, hogy a tudatlanság kötőereje ráillik a fizika fokozat valódi tudást és célokat nélkülöző, a tudatosságot mellőző szintjére, a szenvedély passzol az asztrális szint ösztönszerű, szenvedélyekkel átitatott profiljára, s a jóság hasonlatos a szellemi minőség tudatos, a végső cél felé törekvés jellegével. Amiként a vaisnava hagyományok szerint is felül kell kerekedni a három szinten a "végső állomás" eléréséhez, úgy a regényben szereplő három szinten is túl kell lendülni.
 
 
Karma
 
A  karma  egy  fontos  keleti  motívum,  a  Bhagavad-gítá  öt  alapigazságának  egyike. Jelenlegi létformánk és életünk minősége korábban elkövetett tetteink eredménye. Sok-sok élet után az élőlény felfedezi szenvedései okát, és elkezd megfelelően, az anyagi világból való kiszabadulás jegyében cselekedni. Ennek eredményeként megszűnnek a visszahatások. Ebből látszik, hogy a karma nem örök, hanem megszüntethető.10 A következőkben olvasható műelemzés során láthatjuk, hogy a regényben fellelhető karma kép tömérdek hasonlóságot mutat a Bhagavad-gítában fellelhető leírással.
 
A karma az egységes világrend eszköze – ahogy a regényben többször is előfordul a sors eszköze11 , melynek elsődleges célja az egyensúly fenntartása az élőlények „történetében”. „Ki mint vet, úgy arat”,12 tehát mindenki elszenvedi tetteinek következményeit. Szubtilisabb szinten a karma kelléke az egyén felszabadulásának, oly módon, hogy azt megértve a tapasztalat, vagy logika segítségével, elkezdhet törekedni a kötődések feloldására, ami a karma megszüntetését eredményezi. Általánosságban gondolkodva a kihatás időbeli és minőségbeli tekintetében a karmának három szintje van.
 
Az elsőnek a pszichológiai karma nevet is lehetne adni. Ez a legkönnyebben érthető, még a teljesen materiális szinten gondolkodó is könnyen befogadhatja. Azt jelöli, amikor valamilyen pszichés ráhatás rányomja a bélyegét az egyén személyiségére, s ez a későbbi viselkedésében, döntéseiben is visszaköszön.13 Erre példa a regényből, az ifjabbik De La Tourzel esete,14 aki mint tudjuk az emberi szellem egyik állomásának fizikai életet élő szintje, s aki lévén, hogy apjától a vad érzékiséget, szexuális túlfűtöttséget látta, így felnőtt életében olyan párt választ, aki szintén a kéj megszállottja. Pszichológiai szempontból két szinten értelmezhető ez az eset. Az első definiálás szerint a szülővel való belső konfliktus feloldatlansága miatt olyan párt választunk, aki hasonló tulajdonságokat hordoz, mint ami a szülőnkben is megvolt, és a problémát okozta.15 A másik meghatározás miszerint, magunk is azonosulunk, vagy hasonlóvá válunk ezekkel a tulajdonságokkal, a szilárdan kialakult énkép hiánya és a rossz nevelés miatt. A könyv hozta példában mindkettő jelen van, hiszen mind Corina – De La Tourzel párja , mind a fejezet főszereplője az érzékiség okozta mámor rabjai. Az e szerepben – De La Tourzel – eltöltött élet befejezte előtt a karakter, fejlettebb szellemi látásának köszönhetően észreveszi e kapcsolat, és a hozzá kapcsolódó tevékenység destruktív hatását, s megpróbál véget vetni ezeknek. Ám, olyan erősen kötődik szerelme tárgyához, hogy képtelen a kötést feloldani, bármennyire is lássa annak romboló hatását egészségére, s szellemére egyaránt.16 Ennek oka lélektani szempontból vizsgálva, a gyermekkorból hiányzó erős családi kötődés nemléte, ami a felnőttkori erős érzelmi kapcsolódást előidézi.17
 
A második karma szint, ami már racionális logikával nehezebben ragadható meg – ennek megértéséhez szükség lehet valamiféle hitre is – azt foglalja magában, amikor egy életszakaszban elkövetett tett, időben később, de még ugyanabban az életben hozza visszahatását. A könyvből erre hasonlat lehet, mikor az egyéni szellem Giuseppe Francesco Borri alakját ölti magára, s szövetséget köt Homunculussal, aki még, mint emberi lény tagadásba vette az anyagot és saját szellemét. Ennek hatására, szintén a karma tanító jellegű befolyására, testetlen rabbá lesz az anyag és a szellem között.18 Ők ketten végre akarják hajtani a Nagy Transzmutációt, amit mások, az alkímia iránt érdeklődők anyagi kihasználásával tesznek, s így képesek stabil anyagi helyzetben dolgozni céljuk megvalósításán. Borri halála előtt fogollyá lesz, akit szintén kihasznál egy nála társadalmilag hatalmasabb úr alkimista céljai beteljesítésére.19 Mint fogoly a földi igazságszolgáltatás áldozata, s mint kihasznált az elvontabb jellegű visszahatást kapja vissza, pont ellentétesen, ahogy korábban ő tette. Mindkettő módozat a karma eszköze.
 
A harmadik karma szint, mikor az elkövetett tett visszahatására az elkövetkezendő életek valamelyikében kerül sor. Ez talán a legnehezebben érthető, hiszen elég fejlett hitet követel meg a befogadótól. A könyvben erre mintázat lehet az, amikor a mindent elkövető és elszenvedő szellem, még elég fejletlen állapotában Hans Burgnerként megöli a felszabadulás előtt álló Rochardot20, hogy megszerezze az „elíxirt”, s később, a már szintén felszabadulás előtt álló Corneliusként egy, a korábbi önmagához (Hans Burger) hasonlatos személy, Ernst Müller keze által, ugyancsak az” elíxir” miatt veszti életét.21 Ezután felszabadul. Itt bejön az értelmezési térbe a karma okozta körforgás jelensége, és az univerzális sorszerűség, mely az élőlényt a magasba emelkedés felé segíti…22
 
Láthatjuk, hogy sem a regényben sem a vaisnava filozófiában megjelenő karma nem örök, törvényszerűségeit megértve kezdhet el az ember megfelelően cselekedni, válhat bölccsé, és e törvényt felhasználva, alóla kilépve érheti el a felszabadulást.23
 
Folytatjuk…
 
 
Cikk forrás: Gyetvai Tibor Dániel: Keleti elemek a 20. századi magyar irodalomban. Keleti és keleties gondolatok tudatos és nem-tudatos megjelenítése a 20. századi magyar irodalom három darabjában. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2014.
 
Képek: edesviz.hu
 
 
Hivatkozások:
1Mizsey Teri: Életrajz. Szepes Mária 2007: 57.
220. században alkotó magyar író, filozófus, a keleti tanok ismerője és híve. A száz könyv című munkájában beszél a Rigvéda, Upanisadok, Szánkhja-karíka, Jóga-szútra, Mahábhárata, Manu törvénykönyve,Buddha beszédei, Sankara:Védanta-kommentár művek fontosságáról. Hamvas Béla2000: 510. Műveiben is központi témát képeznek a keleti gondolatok pl.: Karnevál, Eksztázis.
320. században tevékenykedő, író, műfordító festő. Szerzője az India bölcsessége, A diadalmas jóga című könyveknek. Fordítója a Mahábhárata című óind eposznak.
4Bozsaky Dávid, Ferenci Gabriella, Weiner Sennyey Tibor: „Halál nincs” – beszélgetés Szepes Máriával.
5Bozsaky Dávid, Ferenci Gabriella, Weiner Sennyey Tibor: „Halál nincs” – beszélgetés Szepes Máriával (2007).
6Bhaktivedanta Swami 2007: 2.20.
7A regénybe az asztrál világ saját belső indulataink világát jelöli. Szepes Mária 2007: 123.
8Ez hasonló Bharata Mahárádzsa történetéhez, aki Isten kegyéből miután őz testbe született meg, szintén emlékezik előző életeire. Srímad-Bhágavatam 5. ének 810 fejezet.
9Az alkimista Nagy Transzmutáció a felszabadulás módszertani leírásának egy útja, célja és eszközkészlete is hasonlatos a jóga és buddhizmus útjához. Ez a szimbólumokban beszélő technika valójában nem fizikai aranycsinálást, és az örök élet eléréséhez szükséges elixír előállítását jelenti, hanem saját belső lényünk arannyá változtatását, és a kiindulópontba való visszatérés öröklétét jelöli. Hamvas Béla 1996: 5255.
10Bhaktivedanta Swami 2007: 2427.
11Szepes Mária 2007: 43.
12Erre példa lehet a Bhagavad-Gítá itt jelölt verse.  Bhaktivedanta Swami 2007: 4.40.
13Stone 1992: 28.
14
Szepes Mária 2007: 174258.
15Stone 1992: 28.
16Szepes Mária 2007: 235., 241.
17De la Tourzelnek nem volt erős családi kötődése apját 10 évesen, anyját 17 évesen vesztette el, s egyikükkel sem volt túl szoros kapcsolata. Szepes Mária 2007: 174187.
18Szepes Mária 2007: 139.
19Szepes Mária 2007: 164172.
20Szepes Mária 2007: 69.
21Szepes Mária 2007: 388.
22Ez a karma kép nagyon hasonlatos a Srímad-Bhágavatamban is felbukkanó meghatározással. Ebben a műben Bharata Maharádzsa lelki értelemben rendkívül magas szinten állt, ám egy őzhöz való erős ragaszkodás miatt, őz alakjában született újjá. Ahogy A vörös oroszlán főszereplője, úgy Baharata Maharádzsa is megőrzi előző életei emlékezetét. Ezek (más testben történő újjászületés, emlékezet megőrzés) mind a fejlődés érdekében történnek. Bhaktivedanta Swami: Srímad-Bhágavatam 5. ének 8 10 fejezet.
23Bhaktivedanta Swami 2007: 9.28. Ez persze a Bhagvad-Gítában máshogy van jelen, mint a regényben, hiszen ott a karma Istent szolgálva bomlik fel, s e szolgálat révén érhető el a felszabadulás. A regényben is fellehető a személyes Isten, így itt is bejön az értelmezési térbe e lehetőség, de az írónő nem ad konkrét eljárást a módszert illetően, az értelmezés lehetősége és a választás a miénk marad.
 
Bibliográfia:
1. Balogh Barna: India hipnózisa; Hermit Könyvkiadó, 1943.
2. Bozsaky Dávid Ferenci Gabriella Weiner Sennyey Tibor: „Halál nincsen” – beszélgetés Szepes Máriával (2007). http://www.irodalmijelen.hu/05242013-0951/halal-nincsen-beszelgetes-szepes-mariaval-2007. Letöltés ideje: 2013. november 4.
3.  Bhaktivedanta  Swami Prabhupada:  Bhagavad-Gítá,  úgy,  ahogy  van;  The Bhaktivedanta Book Trust International, 2007.
4. Bhaktivedanta Swami Praphupada: Srímad Bhágavatam; The Bhaktivedanta Book Trust, 1992.
5. Catullus, Valerius Caius: Gyűlölök és szeretek. http://polczer.hu/enekek01.htm. Letöltés ideje: 2013. november 4.
6. Hamvas Béla: Eksztázis; Medio Kiadó, 1996.
7. Hamvas Béla: A száz könyv; Medio Kiadó, 2000.
8. Károli Gáspár: Új Testamentum; Magyar Biblia Társulat, Bp., 1999.
9. Mizsey Teri: Életrajz. http://www.szepesmariaalapitvany.hu/szepes+maria. Letöltés ideje: 2013. november 4.
10. Patandzsali: Jóga-szútra I-II. fejezet; Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Bp., 2012.
11. Patandzsali:  Jóga-szútra  III-IV.  fejezet;  Bhaktivedanta  Hittudományi  Főiskola, Bp., 2013.
12. Stone, Pauline: Kapcsolatok asztrológia karma; Édesvíz Kiadó, Bp., 1992.
13. Szepes Mária: A vörös oroszlán; Édesvíz Kiadó, Bp., 2007.
14. Tóth-Soma László: Jóga tiszta forrásból; Lál Kiadó, Bp., 2008.


Kapcsolódó cikkek

Téma: Érdekességek
Novemberi programajánló.
Téma: Érdekességek
Gauranga Dásza elgondolkodtató írása.
Téma: Érdekességek
Egyéb cikkek

Téma: Jóginterjúk
Hogy az Új Évi fogadalmak ereje kitartson, arról kérdeztük a jógaoktatókat, mit az eredményesség titka.
Téma: Életmód
Yoga-sūtra I.14. magyarázat 4.
Téma: Táplálkozás
– régi adósságot törleszt Manodhara
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy