Keleti gondolatok felbukkanása A Vörös Oroszlán című regényben 3.
Téma: Érdekességek
A keleti gondolatok több 20. századi magyar irodalmi alkotás oldalain fellelhetőek. Gyetvai Tibor Dániel szakdolgozatában Szepes Mária népszerű regényét elemzi.
Cikksorozatunk befejező részének témája a felszabadulás. (A sorozat korábbi írásai itt érhetők el: 1. rész, 2. rész.)


Felszabadulás
 
A Vörös Oroszlán című regény, akárcsak a Bhagavad-gítá[51] egyik központi témája a felszabadulás. Az egész emberiséget képviselő egyéni emberi szellem – a főszereplő – a regény elejétől egészen a végéig a felszabadulás útját járja. Már a mű első fejezeteiben is vonzódik ehhez az ismerethez, mivel lelki tudása nem vész el előző életeiből,[52] az „alaphelyzetéből”, ahonnan jön. Kezdettől fogva elkezdi keresni az „elixírt”, a halhatatlanság italát; az arany ekkor sem érdekli. Tudása útja során folyamatosan bővül, értelme egyre tisztábbá válik.
 
Megérti, hogy az élet egy körforgás, amiből ki kell kerülni, és tudatába kerül annak, hogy vannak fejlettségi szintek, amiket az „utat” járva kell elérni. Vannak dolgok, amik az út elején hasznosak, de a végén haszontalanná válnak, s meg kell tőlük szabadulni. Ilyen például a félelem. Ismertté válik számára a valódi én hallhatatlansága; és az, hogy az anyagi világban elkövetett dolgokat, nem „ő” követi el.[53] Ez az Isteni én, aki mindenkiben felszabadulásra vár. Néhányunk azonban az anyagi világ okozta káprázatban, egy álomhoz hasonlatos életet él, és megfeledkezik erről. De „ami él, az elpusztíthatatlan”,[54] így előbb vagy utóbb világossá válik az örök ismeret, s megindul az élőlény az örök cél, a felszabadulás felé.
 
Ehhez a könyvben írtak alapján fel kell oldani magunkban minden anyagi kötődést. Meg kell tapasztalni saját bőrünkön a jót és a rosszat is. Ez történhet valós, fizikai észlelés útján, vagy értelmi ismeret alapján. Főhősünk is megtapasztalja a sötétséget, az indulatok asztrálbirodalmát. Romboló szexuális kapcsolatba kezd az univerzális vágy alakját magára ötlött Corinnával. Bár a kapcsolat kezdeti szakasza után látni kezdi annak destruktív hatását, mégsem tud szabadulni tőle. Ha már nem tudja szeretni, elkezdi gyűlölni. „Gyűlölök és szeretek” írja a római költő.[55] A gyűlölet a szeretet ellenpárja. Az anyagi világban az egység megbomlott, tudatunk bipolárissá lett, ily módon mindig ellentétekben gondolkodik. Így egyazon érem egyik, vagy másik oldalát szemléli, de nem képes mindkét részt egyszerre látni. A szeretet a gyűlölet tükörképe, s ez fordítva is igaz.
 
Ahhoz, hogy megszüntesse Corinnához (univerzális kéj) fűződő kapcsolatát, közönyössé kell válnia. Ehhez kipróbálja a keleten is oly bevett gyakorlatot, az önszuggesztiót,[56]  vagy az ellenpélda módszert,[57] ám túlzott vágya miatt nem jár sikerrel. Amikor felfedezi a forma mulandóságát, hogy szerelme csak az állandó anyagi elem pillanatnyi anyagi megnyilvánulása volt, s megérti a kéjvágy káprázatát, magasabb tudatból szemlélt értelmetlenségét, azonosul e tudással, és a kötés lebomlik róla.[58]
 
Látja, hogy az indulatok mindenben megtalálhatóak, ezeket rejtik a levelek erezetei, és az ember cselekedeteinek is ezek a mozgatórugói. A tiszta tudással teli tett, az igazi cselekedet, ami közelebb visz a „valósághoz”, indulatnélküli. Ő el is éri ezt az állapotot, meglépve még egy lépcsőfokot a végső állomás irányába.
 
Utolsó próbatételként, létre kell hoznia az anyagból és szelleméből egy élőlényt, Kyilkhort. Ez, ahogy a könyvben is megtalálható, a keleti misztikusok módszere a Nagy Teremtés folyamatának megismétlésére és megértésére.[59] Miután megteremtette ezt a lényt, az ellene fordul, de ő rájön, hogy mindaz, ami a Kyilkhort életben tartja, nem más, mint a belé vetett hite, és visszavonván azt, megszabadul tőle. Megérti a világ képzelt jellegét, megtanulja uralma alá vonni szellemi képességeit, s átéli a létrehozás folyamatát. Így minden addigi kötődést, s meg nem értést feloldva, kész lesz a „megváltásra”.
 
A regény végén, karmája végső beteljesülésének jegyében egy fiatal, az útja kezdeti szakaszán álló megöli őt, ahogy ő is tette ezt korábban. Így kikerül az anyagi világ fogságából, felszabadul.
 
Ezek a gondolatok (elménk erőinek uralom alá vonása, irányítása; vágyak leküzdése; félelemnélküliség; a különböző fejlettségi szakaszok szerint a dolgok, hol hasznosak, hol haszontalanok)[60] mind megtalálhatóak a keleti gondolkodásban.
Szepes Mária felszabadulás képe és elemei a sok hasonlóság (a lelki tudás örök; az anyagi élet egy körforgás; a belső valódi, örök lényünk felismerése; az anyagi kötődések felszámolására való törekvés; a kéj és a szexualitás romboló hatásának ismerete, az anyagi formák mulandóságának tana) mellett különbséget is mutatnak a Bhagavad-gítához képest. Az utóbbi mű a megváltás elérésének módját az odaadó szolgálatban jelöli meg, s a felszabadulás végső helyzetét az Istenhez való visszatérésben határozza meg: a megtért lélek „visszatér az Ő hajlékára, ahol személyesen élvezheti az Ő társaságát”.[61]
 
A Vörös Oroszlánban az író szimbólumokkal ábrázolja a felszabadulást, utalva annak anyagi értelemmel felfoghatatlan jellegére, valamint meghagyva az egyéni átélés és döntés sajátosságát mind az olvasó, mind a felszabadult számára, aki dönthet arról, hogy mit akar a „küszöb” átlépése után. Választhatja minden elhagyását, tovább mehet a Nyílegyenes Ösvényen, titánja lehet a naprendszernek, stb.; de határozhat a segítőként való visszatérés mellet is, mielőtt az egész „világ vissza nem tér Istenhez”.[62] Ő már szabad, így bárhogy dönthet, bárhol is van, valójában már nem ott van…
 
 
Végszó – A Vörös Oroszlán célja
 
A regény egy tanmese, amely példákkal tanít. Akinek van füle a hallásra, másolni fogja a műben található életvitelre (pl.: étrend), viselkedésre, emberekhez és az élethez való hozzáállásra vonatkozó elveket. Ezeket tudatosan alkalmazva, vagy tudattalanul megélve az olvasó elkezd haladni az úton, azon az úton, mely az alapállásban végződik. A szerző célja az emberek segítése ezen az ösvényen.
 
A regény elején (a kerettörténetben) egy a világtól elvonult személyhez (a levélben Tanár Úrként szólítják meg) megérkezik egy rejtélyes idegen – Adam Cadmon –, aki egy kéziratot ad át neki.[63] Azt kéri, hogy amikor eljön az ideje, tárja ezt azok elé, akik vissza szeretnének térni az élethez. A szóban forgó dokumentum a regény elkövetkezendő szövege. Ennél a pontnál is látszik a tanító jelleg.
 
A kabbalisták Adam Cadmont az alapállásnak nevezik, amely név egy olyan személyre utal, akiben a szellemi képességek legmagasabbika található meg, aki a bűnbeesés előtti.[64]
 
Ezen ismeret birtokában értelmezhető úgy, hogy a mű végén felszabadult „szellem” szabad választása eredményeként visszatér, segít az itt maradtaknak. Ő válik Adam Cadmonná, s hozzájárul a végső célhoz: minden megnyilvánult Istenhez történő visszatéréséhez.
 
 

Szerző: Gyetvai Tibor Dániel
 
Forrás: Gyetvai Tibor Dániel: Keleti elemek a 20. századi magyar irodalomban. Keleti és keleties gondolatok tudatos és nem-tudatos megjelenítése a 20. századi magyar irodalom három darabjában. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2014.
 
Képek: aliveagainpositiveliving.com, growingtheguru.com
 

Bibliográfia: 
1.
Balogh Barna: India hipnózisa; Hermit Könyvkiadó, 1943.
2.
Bozsaky Dávid Ferenci Gabriella Weiner Sennyey Tibor: „Halál nincsen” – beszélgetés Szepes Máriával (2007). http://www.irodalmijelen.hu/05242013-0951/halal-nincsen-beszelgetes-szepes-mariaval-2007. Letöltés ideje: 2013. november 4.
3.
Bhaktivedanta Swami Prabhupada: Bhagavad-Gítá,  úgy,  ahogy  van; The Bhaktivedanta Book Trust International, 2007.
4. Bhaktivedanta Swami Praphupada: Srímad Bhágavatam; The Bhaktivedanta Book Trust, 1992.
5.
Catullus, Valerius Caius: Gyűlölök és szeretek. http://polczer.hu/enekek01.htm
6.
Letöltés ideje: 2013. november 4.
7. Hamvas Béla: Eksztázis; Medio Kiadó, 1996.
8.
Hamvas Béla: A száz könyv; Medio Kiadó, 2000.
9.
Károli Gáspár: Új Testamentum; Magyar Biblia Társulat, Bp., 1999.
10.
Mizsey Teri: Életrajz. http://www.szepesmariaalapitvany.hu/szepes+maria. Letöltés ideje: 2013. november 4.
11.
Patandzsali: Jóga-szútra I-II. fejezet; Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Bp., 2012.
12. Patandzsali: Jóga-szútra  III-IV.  fejezet;  Bhaktivedanta  Hittudományi  Főiskola, Bp., 2013.
13.
Stone, Pauline: Kapcsolatok asztrológia karma; Édesvíz Kiadó, Bp., 1992.
14.
Szepes Mária: A vörös oroszlán; Édesvíz Kiadó, Bp., 2007.
15.
Tóth-Soma László: Jóga tiszta forrásból; Lál Kiadó, Bp., 2008. 

Hivatkozások:
[51]Bhaktivedanta Swami 2007: 5.25.
[52]Bhaktivedanta Swami 2007: 6.43. Ez a vers is azt mondja, hogy felébredhet a tudás előző életeinkből.
[53] Szepes Mária 2007: 9899. Bhaktivedanta Swami 2007: 3.27. A Bhagavad-Gítá ebben a versében az áll, hogy ha a személy önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, akkor téved.
[54]Szepes Mária 2007: 121.
[55]Catullus: Gyűlölök és szeretek c. vers.
[56]Dr. Balogh Barna 1943: 111129.
[57]Szepes Mária 2007: 243. Patandzsali 2012: 2.34. itt olvashatunk az ellenpélda módszerről.
[58] Szepes Mária 2007: 255.
[59]Szepes Mária 2007: 350.
[60]Gondoljunk csak példának okáért Patandzsali Jóga-szútrájának gondolataira, a szidhikre, amik akadályt is jelenthetnek bizonyos szinten, elménk uralásának képességére, mely nélkülözhetetlen a felszabaduláshoz. Patandzsali 2012: 1.2. Patandzsali 2013: 3-16-3.49.
[61]Bhaktivedanta Swami 2007: 749. A 18.65. vers és annak magyarázata.
[62]Szepes Mária 2007: 410.
[63]Lehetséges, hogy Szepes Mária megegyezik a regényben tanár úrként megjelölt személlyel, aki valahogy – ihlett – megkapta a műben szereplő tudást, s ilyen írott formában tárta elénk, de az is lehet, hogy ő maga Adam Cadmon, aki visszatért hozzánk segíteni utunkat.
[64]Hamvas Béla 1996: 36. 


Kapcsolódó cikkek

Téma: Érdekességek
Országos ingyenes jógikus programajánló
Téma: Érdekességek
Április 22-én, a Yogafesten adták át a díjat Szabó Ágnes Szítának és Nagy Gábornak.
Téma: Érdekességek
Országos ingyenes jógikus programajánló.
Egyéb cikkek

Téma: Filozófia
Ahogy azt a védikus filozófia látja. Bemutatja: dr.Tóth-Soma László
Téma: Jóginterjúk
"nemcsak húszéveseké a világ"
Téma: Életmód
Yoga-sūtra I.14. magyarázat 3.
www.gaurakrisna.hu
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy
BHF Tanfolyamok