Szúrja namaszkára a különböző jógahagyományokban
Téma: Gyakorlás

A napüdvözlet gyakorlatsor a jóga hagyományok szerves részét képezi. Szúrja namaszkára sorozatunk legújabb részében a különböző jógatradíciók napüdvözlet sorozatait hasonlítjuk össze.
 
A különféle tradíciókban a jóga más-más elemeire helyezik a hangsúlyt. Egyes iskolákban a filozófia és a meditáció játszik nagyobb szerepet, míg másokban a pránájáma és akad olyan is, amelyben az ászana-gyakorlás kap nagyobb jelentőséget. Bár mindegyik jógahagyomány közös abban, hogy fontosnak tartja a testi–szellemi–lelki fejlődést, az általuk előnyben részesített jógaelemek használata eltérő eredményre vezet. A tanítványok fejlődésében nagy szerepet játszik a gyakorlások helyének, az időnek és a körülményeknek a viszonya, valamint a gyakorlók testi adottságai és mentális befogadó készségük. Mindezeknek köszönhetően, mivel az egyes jógahagyományok továbbadói, kiemelkedőbb tanítói a szúrja namaszkára gyakorlatsorát saját rendszerük eszközeihez, lehetőségeihez és igényeihez igazították, ezért létezik több variáns.
 
A mantrák sorrendje minden esetben megegyezik, míg az egyes lépésekhez tartozó ászanák sorrendje, valamint az azokhoz kapcsolódó légzések eltérhetnek egymástól. Az átvezetések módjában is található eltérés: esetenként nem lépéssel, hanem ugrással veszik fel a pozíciót. A gyakorlás elemei, vagyis a meditáció, a pránájáma és az ászana eltérő hangsúlyt kapnak. Ezen különbségekből adódóan az egyes variánsok más-más hatást fejtenek ki.
 
Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – a ma Magyarországon legelterjedtebb jógahagyományok napüdvözletei kerülnek összehasonlításra a vaisnava tradícióban hagyományozott napüdvözlettel. Ezek a következők: a Szatjánanda tradíció, a Jóga a Mindennapi Életben rendszer, a Sivánanda iskola, a Himalájai Tradíció, az Iyengar és az Astánga-vinyásza rendszer.
 
 
A vaisnava tradíció

 
A vaisnava tradícióban[1] örökített szúrja namaszkára kilenc ászanát használ fel a gyakorlatsor tizenkét lépésében. Minden egyes testtartáshoz egy légzést kapcsol, és nem használja a légzésvisszatartást. A gyakorlatsor közben eleinte a spontán légzést ajánlja, majd a megfelelő gyakorlottsági szint elérése után a teljes jógalégzést. A lábtartás helyzetének változtatása minden esetben lépéssel történik. Az ászana kitartásának mélységét a mozgáshatárig, a fájdalomküszöbig viszi. A határig való mozgás tartja fenn a folyamatos fejlődést.[2]

A napüdvözlet dinamikáját rugalmasan kezeli: lassabban, átlagos tempóban, gyorsabban, de több légzésig kitartva is alkalmazza. A gyakorlatsort egyaránt használja bemelegítésként, főgyakorlatként és levezetésként.[3]
 
Haladóbb szinten a mantrákon való meditációt is gyakorolják. A mantrák felhasználásának fókusza az Istenség Legfelsőbb Személyiségén való elmélyedés és a Vele való kapcsolódás. A szúrja namaszkára testi és mentális hatásainak[4] kiaknázásán túl az Úr tisztelete és imádata a végső cél.[5]

A vaisnava-féle szúrja namaszkára ászanái és légzései:[6]

  ÁSZANA
LÉGZÉS
1. namaszkárászana kilégzés
2. ardha-csandrászana vagy úrdhva-haszta-tádászana belégzés
3. uttánászana kilégzés
4. ékapáda-praszárászana belégzés
5. szantólanászana kilégzés
6. sasánkászana belégzés
7. astángászana kilégzés
8. bhudzsangászana belégzés
9. adhó-mukha-svanászana kilégzés
10. ékapáda-praszárászana belégzés
11. uttánászana kilégzés
12. úrdhva-haszta-tádászana vagy ardha-csandrászana belégzés
1. táblázat 

A videó megtekintéséhez kattints ide.


A Szatjánanda tradíció és a Jóga a Mindennapi Életben rendszer

A Szatjánanda tradíció[7] és a Jóga a Mindennapi Életben rendszer[8] ugyanazt a szúrja namaszkárát örökítette át. Az ászanák elnevezését hasonlóan alkalmazzák, ami eltér a vaisnava jógában használt elnevezésektől. Ellenben ugyanazokat az ászanákat építették be a gyakorlatsorba, amelyeket a 2. táblázat is mutat.[9]
 
A két jógaiskola hét ászanát használ fel tizenkét lépésben. A vaisnava napüdvözlethez képest itt két ászanával kevesebb jelenik meg, viszont a légzés használata megegyezik. A gyakorlatsor közben eleinte a spontán légzéssel történő légzést ajánlja, majd a teljes jógalégzést. A testhelyzetekhez tartozó légzésekben azonban eltérés van: a 6. lépésnél, az astángászanában a kilégzést légzésvisszatartás követi.[10]
 
A lábtartás helyzetének megváltoztatása itt is minden esetben lépéssel történik. Az ászana kitartások mélységét a komfortzónán belül tartja, a kényelmes határig viszi. Tempóját tekintve lassabban végezteti a gyakorlatsort. A teljes jógaórán belül a napüdvözletnek mindenekelőtt a bemelegítés, a mentális és az energetikai ráhangolódás a feladata.[11]
 
Gyakorlatában az első perctől kezdve erős hangsúlyt helyez a mantrákon történő meditációra. Amíg a vaisnava hagyományban Isten imádatán van a fókusz, addig ebben a két hagyományban a Napisten tiszteletén és az isteni energiával való feltöltődésen.[12]
 
A vaisnava napüdvözlet ékapáda-praszarászanája és a fent említett jógahagyomány asva-szancsalanászanája kismértékben eltér egymástól. Az elsőként leírt ászanában nem tesszük le a hátul lévő láb térdét, míg a másodiknál igen. Az ékapáda-praszárászana erőteljesebben fejti ki csípőnyitó hatását. Mivel a Szatjánanda tradíció és a Jóga a Mindennapi Életben rendszer napüdvözletéből kimarad a szantólanászana és a sasánkászana, így a váll-hát izmok erősítése-nyújtása és a belső szervek masszázsa nem érvényesül olyan intenzíven, mint a vaisnava szúrja namaszkárában. Könnyebbségének és lassúbb tempójának köszönhetően meditatívabb, a befelé figyelést elősegítő tudatállapotot teremt.
 
A Szatjánanda tradíció[13] és a Jóga a Mindennapi Életben rendszer[14] szúrja namaszkára ászanái és légzései:

  ÁSZANA
LÉGZÉS
1. pranámászana – imádkozó póz (namaszkárászana) kilégzés
2. haszta-uttánászana – kézemelés póz
(ardha-csandrászana)
belégzés
3. páda-hasztászana – lábhoz a kéz póz
(uttánászana)
kilégzés
4. asva-szancsalanászana – lovagló póz (ékapáda-praszárászana) belégzés
5. parvatászana – hegy póz (adhó-mukha-svanászana) kilégzés
6. astanga-namaszkára – nyolctagú üdvözlés (astángászana) légzésszünet
7. bhudzsangászana – kobra póz belégzés
8. parvatászana – hegy póz
(adhó-mukha-svanászana)
kilégzés
9. asva-szancsalanászana – lovagló póz (ékapáda-praszárászana) belégzés
10. páda-hasztászana – lábhoz a kéz póz (uttánászana) kilégzés
11. haszta-uttánászana – kézemelés póz (ardha-csandrászana) belégzés
12. pranámászana – imádkozó póz (namaszkárászana) kilégzés
2. táblázat
 

A Sivánanda jóga és a Himalájai Jóga Tradíció

 
A következőkben két olyan jógaiskola napüdvözlet sorozatát mutatjuk be, amelyek ugyanazt a szúrja namaszkárát gyakorolják. Ezek a Sivánanda jóga[15] és a Himalájai Jóga Tradíció.[16] Az ászanák sorrendje teljesen megegyezik mindét rendszerben, amely sorrendet a 3. táblázat foglalja össze.[17]
 
A Sivánanda rendszer és a Himalájai Tradíció nyolc ászanát használ fel tizenkét lépésben. A vaisnava napüdvözlethez képest itt egy ászanával kevesebb jelenik meg, ugyanis kimarad a sasánkászana. A légzés használata megegyezik, vagyis teljes jógalégzéssel lélegeznek. Az ászanákhoz tartozó légzésekben azonban eltérés van: az 5. lépésnél (a szantólanászanában) van egy belégzés utáni légzésvisszatartás.[18]
 
A Szatjánanda tradíció és a Jóga a Mindennapi Életben rendszer napüdvözletében egy kilégzés utáni légzésvisszatartással találkoztunk. A két visszatartás hatása közötti különbség figyelemre méltó: a kilégzés utáni légzésszünet a paraszimpatikus idegrendszert stimulálja, míg a belégzés utáni a szimpatikus idegrendszert. Az előbbi nyugtató, az utóbbi élénkítő hatással bír.[19]
 
A lábtartás helyzetének megváltoztatása itt is lépéssel történik. Az elemzésre került két iskola az ászana felvételének mélységét a mozgáshatárig viszi el, de hangsúlyozza, hogy egyik gyakorlatot sem szabad erőltetni. Közepes tempóban, légzésütemben végezteti a gyakorlatsort. A napüdvözletet önmagában, egy külön egységet alkotó gyakorlatsorként ajánlja és hozzákapcsolja a mantrákon való meditációt.[20]
 
A mantra-meditáció célja a vaisnava hagyományban Isten imádata, míg a Szatjánanda és a Jóga a Mindennapi Életben rendszerben a Napisten tisztelete és az isteni energiával való feltöltődés. A Sivánanda és a Himalájai Tradícióban a fókusz a mindent átható lelki energiával való egyesülés.[21]
 
Az előző két tradícióhoz hasonlóan itt is a vaisnava napüdvözlet ékapáda-praszarászanája valamint a Sivánanda és a Himalájai Jóga asva-szancsalanászanája tér el némileg egymástól. Az elsőként leírt ászanában nem tesszük le a hátul lévő láb térdét, míg a másodiknál igen. Az ékapáda-praszárászana erőteljesebben fejti ki csípőnyitó hatását. Egyéb élettani hatását tekintve megegyezik a vaisnava napüdvözlettel. Megemlítendő, hogy a belégzés utáni légzésszünetnek és a több ászanának köszönhetően a Szatjánanda és a Jóga a Mindennapi Életben rendszer napüdvözletéhez képest erőteljesebb és élénkebb hatást fejt ki.
 
A Sivánanda[22] és a Himalájai Tradíció[23] szúrja namaszkár ászanái és légzései:
 
  ÁSZANA
LÉGZÉS
1. pranámászana
(namaszkárászana)
kilégzés
2. haszta-uttánászana
(ardha-csandrászana)
belégzés
3. páda-hasztászana
(uttánászana)
kilégzés
4. asva-szancsalanászana
(ékapáda-praszárászana)
belégzés
5. bhúdharsanászana – földet néző póz (szantólanászana) légzésszünet
6. astanga-namaszkára
(astángászana)
kilégzés
7. bhudzsangászana belégzés
8. parvatászana
(adhó-mukha-svanászana)
kilégzés
9. asva-szancsalanászana
(ékapáda-praszárászana)
belégzés
10. páda-hasztászana
(uttánászana)
kilégzés
11. haszta-uttánászana
(ardha-csandrászana)
belégzés
12. pranámászana
(namaszkárászana)
kilégzés
3. táblázat
 


Kétrészes minisorozatunk következő részében az Iyengar tradíció és az Astánga-vinyásza napüdvözlet sorozatokat mutatjuk be.
 
A témával kapcsolatos további cikkek és elérhetőségük:
Szerző: Medvegy Gergely

Cikk forrása:
Medvegy Gergely: A szúrja namaszkára – A napüdvözlet. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2012.
 
Képek: en.wikipedia.org
Videók: https://www.youtube.com/watch?v=2PB6CCCTTY0, https://www.youtube.com/watch?v=k_nmq_c1ZQM&list=RD_Q-6XYdwj7w&index=2

 
Hivatkozások:
[1]A fent említett vaisnava jógatradíció Mádhvácsárjától ered. A tanítványi láncolaton belül több jógairányzat is létezik. Egyes irányzatokban intenzívebben jelen van az ászana-oktatás, míg egyesekben kevésbé. Közös az irányzatokban, hogy a hatha-jógát a bhakti-jóga szolgálatában használják. Mádhvácsárja 1238-ban született Pájaka-ban és 1317-ben távozott el Badari-ban.
[2]Hatha-jóga gyakorlatai, 10-12. oldal
[3]Ez a módszer a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Vaisnava jógamester képzésen alkalmazott.
[4]Lásd: a 45. oldalon a szúrja namaszkár hatásai résznél.
[5]Jóga tiszta forrásból, 141. oldal
[6]Hatha-jóga gyakorlatai, 11-12. oldal
[7]A Szatjánanda jógatradíció alapítója Szvámi Szatjánanda Szarászvati.
[8]A Jóga a Mindennapi Életben rendszer megalapítója Szvámi Mahéshvarananda.
[9]A zárójelben azok a nevek olvashatók, melyeket a vaisnava tradíció használ.
[10]Szúrja Namaszkára, 87-88. oldal; Ászana Pránájáma Mudrá Bandha, 171-182. oldal;Jóga – Swami Maheshwaranandana, 121-124. oldal
[11]Ászana Pránájáma Mudrá Bandha, 183. oldal
[12]Ászana Pránájáma Mudrá Bandha, 171. oldal
[13]Szúrja Namaszkára, 87-88. oldal;Ászana Pránájáma Mudrá Bandha, 171-182. oldal
[14]Jóga – Swami Maheshwaranandana, 121-124. oldal
[15]A Sivánanda jóga tradíció Szvámi Sivánandától ered.
[16]A Himalájai Jóga Tradíció Szvámi Ráma és Szvámi Véda Bhárati nevéhez köthető.
[17]A zárójelben lévő elnevezéseket a vaisnava jóga használja.
[18]Yoga asanas, 3-5. és 113-119. oldal;Teljes illusztrált jóga könyv, 56-61. oldal;A hatha jóga filozófiája, 58-64. oldal
[19]Jógaélettan, 14-15. oldal
[20]Az említett módszer a magyarországi Sivánanda és a Himalájai Tradíció jógaóráin figyelhető meg.
[21]A hatha jóga filozófiája, 56-57. oldal
[22]Yoga asanas, 3-5. és 113-119. oldal; Teljes illusztrált jóga könyv, 56-61. oldal
[23]A hatha jóga filozófiája, 58-64. oldal
 

 

Kapcsolódó cikkek

Téma: Gyakorlás
Yoga-sūtra I.12. magyarázat 4. Meddig kell követni a “gyakorlás” és a “lemondás” elvét?
Téma: Gyakorlás
Kocsis Kata cikksorozata azt tárgyalja, hogyan lehet teljes hídat felépíteni, miként lehet a sérüléseket elkerülve lépésről lépésre eljutni a póz kivitelezéséig.
Téma: Gyakorlás
Gauranga dász írása.
Egyéb cikkek

Téma: Érdekességek
vaszisthászana másképpen.
Téma: Érdekességek
A keleti gondolatok több 20. századi magyar irodalmi alkotás oldalain is fellelhetőek. Gyetvai Tibor Dániel szakdolgozatában Szepes Mária méltán népszerű regényét is elemzi.
Téma: Jóginterjúk
További érdekességek a jóga magyarországi történetéből.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy