India vallási és jógahagyományainak istenképe
Téma: Filozófia
Fellegvári Orsolya vaisnava jógamester „Meditációs technikák összehasonlítása” című szakdolgozatának témája az indiai vallási és jógahagyományokban megjelenő meditáció, illetve azoknak technikai szempontból történő összehasonlítása. Munkájában a szerző három hagyományt vizsgál, három, az adott hagyomány meditációját leíró eredeti szöveget alapul véve: az első a gaudíja-vaisnavizmus[1], ennek alapjául a Sríla Bhaktivinoda Thákura[2] által írt Srí Harináma Csintámani szolgál majd; a második a jóga filozófiája, amelynek alapja Patandzsali[3] Jóga-szútrái; a harmadik pedig a théraváda[4] buddhizmus, alapja a Nyanaponika Thera[5] által készített Szatipatthána Szutta fordítás. Szakdolgozatában a szerző foglalkozik az egyes hagyományok istenképével, filozófiai, vallási nézeteivel is.
 
A Magyar értelmező kéziszótár meghatározása szerint az isten fogalma a következő: „A világ valamely jelenségét megszemélyesítő képzelt emberfölötti lény. Egyistenhívő vallások hitvilágában: a világ teremtője, fenntartója, a legtökéletesebb személyiség.”[6]
 
A vizsgálat során a szerző Isten vagy istenkép alatt a következőt érti: egy olyan transzcendentális (emberfölötti, esetlegesen antropomorf) lény vagy energia, ami mindennek az oka és kezdete, de neki magának nincsen sem oka, sem kezdete; önmagában teljes és tökéletes. Az istenkép vizsgálatakor azt veszi figyelmbe, hogy az adott hagyományban jelen lévő Isten ettől mennyiben tér el: személyes (tulajdonságokkal bíró) vagy személytelen (univerzális, általánosan meghatározott) aspektusú-e; illetve van-e egyáltalán megjelenő istenkép.
 
 
Krisna, az Istenség Legfelsőbb Személyisége a gaudíja-vaisnavizmusban
 
A gaudíja-vaisnava vallás középpontjában az Úr Krisna áll: aki Isten személyes aspektusa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége.[7] Van azonban még két aspektusa: a személytelen Brahman[8] – egy kettősségektől mentes sugárzás vagy energia, amellyel Istent leginkább a dzsnyáník, vagyis empirikus filozófusok azonosítják; illetve a Paramátmá[9] – vagyis az egyéni lélek mellett, a szívben lakozó Felsőlélek, amelynek szintjét a jógik valósíthatják meg a nyolcfokú jóga rendszerének folyamata által.
 
Istennek három energiája van. Személyisége mindhárom energiájában jelen van, nem különbözik tőlük: vagyis energiái az Ő attribútumai, míg eredeti formája mindeközben örökké független és teljes marad.[10] A három energiája a következő: a lelki, az anyagi és a határenergia.[11] A lelki energia, vagyis a csid-vaibhava örökké transzcendens és a tiszta jóságban létezik. Az anyagi energia, vagyis az acsid-vaibhava pusztán az anyag átmeneti megnyilvánulása. Ehhez az energiához tartoznak a durva és a finomfizikai elemek: így a test, az elme, az intelligencia és a hamis ego is.[12] A határenergia pedig a dzsíva-vaibhava, amely mind a felszabadult, mind a feltételekhez kötött élőlényeket magába foglalja. Ezek volnának az egyéni lelkek, akik saját szabad akarattal rendelkeznek: eldönthetik, hogy Isten mellett, transzcendentális hajlékán léteznek-e örök boldogságban; vagy az anyag energiája felé vonzódnak, beleszületvén ebbe a világba, hogy megtapasztalhassák, milyen irányítónak lenni.[13]
 

A jóga hagyományában megjelenő Ísvara
 
Patandzsali jógahagyománya abból a szempontból eltér a másik kettőtől, hogy tulajdonképpen nem tekinthető vallásnak, bár teisztikus alapokra épül – a jóga egy módszer, amely elvezethet az önmegvalósításhoz. Ezen felül a jógikus élet meghatározó alapja, a meditáció szempontjából pedig különös hidat képez a másik két egymástól eltérő nézet között. Patandzsali műve „univerzális alkotásnak számít”,[14] mivel az önmegvalósítás több, különféle aspektusát is magába foglalja.
 
A jóga egy tradicionális filozófiai és gyakorlati tanítás. Etimológiailag a jóga szó két legfőbb jelentése: összekapcsolódás és rögzítés vagy igába hajtás.[15] Összekapcsolódás: Istennel – Isten bármely aspektusával. Illetve rögzítés: vagyis az elme és a gondolatok fegyelmezése, összpontosítása, kontrollálása – rögzítése (Istenen). Tehát egy olyan folyamat, amely által a gyakorló teste és elméje szabályozása által megértheti, megtapasztalhatja valódi énjét és Istent. Megértheti az anyagi világ és a transzcendens természetét, illetve saját helyzetét ebben a világban.[16]
 
Patandzsali folyamatát nyolcfokú jógának nevezik, hiszen nyolc lépésből áll:
1. jama – korlátozások, tilalmak, az erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos tiltások;
2. nijama – a viselkedésre és életmódra vonatkozó előírások;
3. ászana – ülő- és testhelyzetek,
4. pránájáma – a légzés szabályozása,
5. pratjáhára – az érzékszervek működésének visszavonása és befelé való irányítása,
6. dháraná – az elme koncentrált állapota, ennek folyamata;
7. dhjána – meditáció, hosszantartó koncentrált figyelem a tudat egy bizonyos tartalmára;
8. szamádhi - folyamatos elmélyült koncentráció, beteljesülés, teljes elmerülés.[17]
 
A Patandzsali művében megjelenő istenkép az Ísvara: a szó jelentése „az Úr, a Legfelsőbb Személy”.[18] Ahogyan az első fejezet 24. szútrájában írja: klésa-karma-vipákásajair-aparámristah purusa-visésa ísvarah”,[19] vagyis az „Ísvara (Isten) olyan [transzcendentális tulajdonságokkal rendelkező] sajátos Személy (Purusa), akit nem érintenek meg a szenvedés[t kiváltó tényezők], sem pedig az anyagi tettek és azok visszahatásai, s akit semmiféle [fizikai születésbe kényszerítő] hatás nem befolyásol”.[20] A következő három szútrában még hozzáteszi a meghatározáshoz, hogy mindentudó, nem korlátozza az idő, és őt fejezi ki az óm szótag.[21]
 
 
Buddha tudat-doktrínája[22]
 
A Buddha tanításának alapja, magja a Négy Nemes Igazság, ezek tökéletes és teljes megértése által érhető el a megvilágosodás állapota. A Négy Nemes Igazság a következő:
1. a szenvedés igazsága,
2. a szenvedés okának igazsága,
3. a szenvedés megszüntetésének igazsága,
4. a szenvedés megszüntetéséhez vezető út igazsága – vagyis a Nemes Nyolcrétű Ösvény.[23]
 
A buddhizmusban nem jelenik meg semmi, ami örök lenne, így lélek vagy istenkép sincs jelen.[24] Középpontjába emiatt nem is kerülhet a lélek. A lélek helyett a buddhizmus a tudatot emeli ki: „a tudat képezi a kiindulópontot, a fókuszpontot, és egyben, mint a Szentnek felszabadult, megtisztított elméje, a csúcspontot is”.[25] A tanítás szerint egyedül a tudat által ébredhetünk rá a körülöttünk lévő világra, beleértve magát a testet is. Ahogyan Buddha mondta: „Minden, ami rossz, ami kapcsolatban van a rosszal, ami a rosszé – az mind a tudatból ered./Minden, ami jó, ami kapcsolatban van a jóval, ami a jóé – az mind a tudatból ered.”[26]
 
A buddhista felfogás mindent mulandónak tekint: mind a test, mind az érzések, mind a szellemi tartalmak, de maga a tudat és még a lélek is mulandó és illuzórikus.[27] Tehát a testben nem lakozik örök lélek. A tudat-doktrína így három dolgot tanít: meg kell ismerni a tudatot, át kell alakítani a tudatot, és végül fel kell szabadítani a tudatot.[28] Ez Buddha tanításának szíve.[29]
 
 
Cikk forrása:
Fellegvári Orsolya: Meditációs technikák összehasonlítása. A gauḍīya-vaiṣṇavizmus, Patañjali jógahagyománya és a theravāda buddhizmus alapján. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2013.
 
Képek forrása: budhaworld.wordpress.com, studyofyoga.org, ISKCON
 
Hivatkozások:
[1]„Négy fő csoport terjeszti az odaadó szolgálatot az univerzumban: a Rāmānuja-sampradāya, a Madhva-sampradāya, a Viṣṇusvāmi-sampradāya és a Nimbārka-sampradāya. A Madhva-Gauḍīya-sampradāya az Úr Caitanya Mahāprabhutól szállt alá. Ezek a bhakták valamennyien rendkívül széles körben terjesztik ezt a Kṛṣṇa-tudatú mozgalmat...” (SB 4/28/31. Magyarázat. 502-503. old.)
[2]Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura „az újkori vaisnavizmus legtermékenyebb írója”. Száz hiteles, a vaiṣṇava életmódot és filozófiát taglaló könyvet írt. Megalapította a világ első vaiṣṇava magazinját, az első Kṛṣṇa tudatos szervezetet, felfedezte az Úr Caitanya Mahāprabhu születési helyét, illetve számtalan újabb prédikálási módszert vezetett be. (Sríla Bhaktivinoda Thákura (1838-1914). Honlap: Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. URL: http://krisna.hu/w/?q=node/1033 Letöltve: 2012. 11. 18.)
[3]Patañjali életéről keveset lehet tudni. Valószínűsíthető, hogy az időszámításunk előtti 4. és a Krisztus utáni 6. század között élt. Életét művei alapján szanszkrit nyelvészek inkább az időszámításunk előtti 4. századra datálják. Az indiai hagyomány Viṣṇu inkarnációjának tartja, aki saját akaratából jelent meg ebben az anyagi világban, hogy segítségére lehessen az élőlényeknek lelki felemelkedésükben. (YS I-II. Bevezetés. 10-11. old.)
[4]„THERAVĀDA (P), betű szerint »az Öregebbek Tanítása«, vagyis az idősebb szerzetesek és Szentek  (arahantok) tanítása, akik az Első Tanácskozáson recitálták a Tanítás szövegeit, röviddel a Buddha távozása után. Ekképpen szilárdították meg azt a hagyományt, mely mind a mai napig él Ceylonban, Burmában, Thaiföldön, Kambodzsában, Chitagongban és Laoszban.” (SS 1. függelék, 346. old.)
[5]Nyanaponika Thera széles körben elismert buddhista író, a Buddhist Publication Society alapítója és főszerkesztője volt. (Nyanaponika Thera (1901-1994). Honlap: Access to Insight. URL: http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/index.html#nyanaponika Letöltve: 2012. 12. 23.)
[6]Magyar értelmező kéziszótár, szerk. Juhász József et. al. Kilencedik változatlan kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 606. old.
[7]śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇaḥ/puṇya-śravaṇa-kīrtanaḥ/hṛdy antaḥ stho hy abhadrāṇi/vidhunoti suhṛt satām”Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Személyisége, aki Paramātmā (a Felsőlélek) mindenki szívében, s aki az őszinte bhakta jótevője, megtisztítja az anyagi élvezet utáni vágytól annak a bhaktának a szívét, akiben felébredt a vágy arra, hogy hallja az Ő üzenetét, melynek megfelelő hallgatása és elmondása már önmagában jámbor tett. (SB 1/2/17. 92. old.)
[8] „jñeyaṁ yat tat pravakṣyāmi/yaj jñātvāmṛtam aśnute/anādi mat-paraṁ brahma/na sat tan nāsad ucyate”Most megmagyarázom a megismerhetőt, melynek ismeretével megízlelheted az örökkévalóságot. A Brahman, a kezdet nélküli és Nekem alárendelt lélek túl van az anyagi világ ok és okozat törvényén. (BhG 13/13. 562. old.)
[9] lsd. 17. lábjegyzet
[10] „oṁ pūrṇam adaḥ pūrṇam idaṁ/pūrṇāt pūrṇam udacyate/pūrṇasya pūrṇam ādāya/pūrṇam evāvaśiṣyate” Az Istenség Személyisége tökéletes és teljes, és mivel maradéktalanul tökéletes, mindabban, ami Belőle kiárad – s így ebben a mulandó világban is –, minden megvan ahhoz, hogy hiánytalanul teljes legyen. Bármit hozzon létre a Teljes Egész, az önmagában is teljes. Ő a Teljes Egész, ezért bár számtalan hiánytalan egység árad ki Belőle, megmarad teljes egésznek. (SI Invokáció. 17. old.)
[11]„’antaraṅgā’, ’bahiraṅgā’, ’taṭasthā’ kahi yāre/antara¯gā ’svarūpa-śakti’ – sabāra upare” Más szóval ezek mind Isten energiái – a belső, a külső és a határenergia. A belső energia azonban az Úr személyes energiája, és fölötte áll a másik kettőnek. (CC Madhya-lila. 8/152. 604. old.)
[12]lsd. 15. lábjegyzet
[13]SHC Első fejezet. 13-19. old.
[14]YS I-II. Bevezetés. 13. old.
[15]M. Monier-Williams: A Sanskrit English Dictionary, Motilal Banarsidass Publishers Private Limited, Delhi, 2002. 853. old.
[16]YS I-II. Előszó. 8. old.
[17]YS I-II. 48. old. II/29.
[18]YS I-II. 22. old. I/23.
[19]YS I-II. 22. old. I/24.
[20]YS I-II. 23. old. I/24.
[21]YS I-II. 23. old. I/25-26-27.
[22]A fordítás alapjául szolgáló eredeti szöveg a citta szót használja. (SS Lábjegyzet, 23. old.)
[23]SS 206-214. old.
[24]A buddhizmus alapítója, Gautama Siddhārtha Buddha egy tanító volt, és bár a vaiṣṇava nézetek szerint ő Isten egyik inkarnációja, követői mégsem tekintik Istennek.
[25]SS 23. old.
[26]Eredeti forrás: Anguttara Nikāya I. (SS 24. old.)
[27]Pressing Lajos, Dr.: A lektor előszava. XVI. old. In.: SS.
[28]SS 27. old.
[29] SS 23. old.


Felhasznált irodalom:
Bhaktivedanta Swami, A. C.: A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. The Bhaktivedanta Book Trust, Los Angeles, CA, 1993.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrī Caitanya Caritāmŗta. The Bhaktivedanta Book Trust, Los Angeles, CA, 1996.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrī Īśopanişad. The Bhaktivedanta Book Trust, Los Angeles, CA, 2002.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad Bhāgavatam, 1-10. ének. The Bhaktivedanta Book Trust, Los Angeles, CA, 1993-2010.
Magyar értelmező kéziszótár, szerk. Juhász József et. al. Kilencedik változatlan kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.
M. Monier-Williams: A Sanskrit English Dictionary, Motilal Banarsidass Publishers Private Limited, Delhi, 2002.
Nyanaponika Thera (1901-1994). Honlap: Access to Insight
URL: http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/index.html#nyanaponika. Letöltve: 2012. 12. 23.
Nyanaponika Thera: Satipaṭṭhāna, A buddhista meditáció szíve. Orient Buddhista Misszió Dokumentáció, Internum, Budapest, 1986. 43
Patañjali: Yoga-sūtra, I-II. fejezet, ford. Tóth-Soma László, Dr. (Gaura-Kṛṣṇa dāsa). Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2011.
Sríla Bhaktivinoda Thákura (1838-1914). Honlap: Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége
URL: http://krisna.hu/w/?q=node/1033. Letöltve: 2012. 11. 18.
Śrīla Bhaktivinoda Ţhākura: Śrī Harināma Cintāmaņi, ford. Tóth Zoltán (Śacīsūta dāsa). Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2012. 


Kapcsolódó cikkek

Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.7. magyarázat 5. Tízféle bizonyíték, a tudásszerzés további védikus módszerei (pramāṇa)
Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.7. magyarázat 4. A kinyilatkoztatott szentírások tanításai (āgama, śabda)
Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.7. magyarázat 3. A testet öltött élőlények négyféle hiányossága
Egyéb cikkek

Téma: Jóginterjúk
Lehóczky Edit, vaisnava jógamester szakos hallgató saját tapasztalatai a jóga önbizalomnövelő hatásáról.
Téma: Érdekességek
Vannak, akik számára magától értetődő alapigazság, mások hevesen tiltakoznak ellene. Cikksorozat a reinkarnáció tapasztalati bizonyítékairól Szijártó Rita Éva szakdolgozata alapján.
Téma: Érdekességek
2015. június 21. az első! Itt Budapesten is, a Bálnában.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy