Jóga a Bhagavad-gítában
Téma: Filozófia
Az idő partján, Dr. Weininger Antal ma már klasszikusnak számító jógakönyve a Bhagavad-gítáról a jóga apoteózisaként tesz említést.[1] Valóban, a Bhagavad-gítában az Úr Krisna a jógát királyi tudománynak nevezi, s arra biztatja Ardzsunát, legyen jógi, hiszen a jógi jobb az aszkétánál, az igazság megismerésére törekvő filozófusnál és a mennyei boldogság reményében vallásos áldozatokat felajánló hívőnél is.
 
Bakaja Zoltán (Sjámaszundara Dásza) 2014-ben írt szakdolgozatának célja a jógának a Bhagavad-gítá versein alapuló bemutatása. A szerző a téma kibontása során hangsúlyt helyez a jóga definíciójának a vizsgálatára is. Mivel a műben a kifejezések többféle meghatározása is fellelhető, először az e meghatározásokban szereplő fogalmakat elemzi, hogy végül egy olyan definíciót alkothasson, amiben a fent említett meghatározások, és azok a kijelentések, amelyek árnyalják a belőlük kapott képet, egyszerre foglalnak helyet.
 
 
A jóga definíciója
 
A „jóga” szót általában „leigázásnak”, „megzabolázásnak”, „összekapcsolásnak” fordítják.[2] Bakaja Zoltán kutatása során megvizsgálta, találhatunk-e a Bhagavad-gítában olyan verseket, amelyek más fogalmak használatával teszik világossá a „jóga” szó jelentését?
 
A könyvet áttanulmányozva a szerző a következő eredményre jutott:
 
1. A második fejezet negyvennyolcadik verse a jógát „egyenlőségnek” vagy „egykedvűségnek”, „nyugalomnak” nevezi (szamatvam jóga ucsjaté).[3]
 
2. E fejezet ötvenedik verse ügyes, okos cselekvésként,[4]  vagy a cselekvés művészeteként[5] definiálja (jógah karmaszu kausalam).
 
3. Ugyanezen fejezet ötvenharmadik verse a jóga és a szamádhi közé tesz egyenlőségjelet (szamádháv acsalá buddhisz/tadá jógam avápszjaszi).
 
4. A hatodik fejezet második verse a jógát a szannjászával, az aszketizmussal, a világtól való elfordulással, lemondással felelteti meg (jam szannjászam iti práhur/jógam).[6]
 
5. Ugyanezen fejezet közepén pedig „a szenvedéssel való kapcsolat megszűnése”[7] a jelentése (duhkha-szamjóga-/vijógam jóga-szamdzsnyitam).[8] 
 
6. Az utolsó szerző által fellelt szövegrész a jógát a tudással[9] azonosítja (maji csánanja-jógéna/bhaktir avjabhicsáriní [… ] étadzs dzsnyánam iti proktam).[10]   
 

A továbbiakban azt vizsgáljuk majd meg, mit mond a Bhagavad-gítá azokról a fogalmakról, amelyek a jóga szó definíciója kapcsán felmerültek.
 
 

Cikk forrása:
Bakaja Zoltán: Szeress, és tégy, amit akarsz! A jóga a Bhagavad-gítában. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2014.
 
 
Hivatkozások:
[1] Weininger Antal 1988: 32.
[2] Monier Williams: yoga m. ( √1. yuj ; ifc. f(ā).) the act of yoking , joining , attaching , harnessing , putting to (of horses).
[3] Monier Williams: samatva, n. equality with, equanimity.
[4] Monier Williams: kauśala, skillfulness, cleverness.
[5] Bhaktivedānta Svāmī Language School 2005: 117. Kauśala, the art.
[6] Monier Williams: saṃnyāsa, renunciation of the world, profession of asceticism, resignation.
[7] Bhaktivedānta Svāmī Language School 2005: 279. Duḥkha-saṁyoga-viyoga, separation from contact with miseries.
[8] 6.23.
[9] Monier Williams: jñāna, knowledge, the higher knowledge.
[10] 13.11-12.

Szakdolgozatban felhasznált irodalomjegyzék:
Bhagavad-Gita Trust: Śrīmad Bhagavad-gītā. http://bhagavad-gita.org/. Letöltés ideje: 2014. március 30.
Bhaktivedānta Nārāyaņa Gosvāmī: Śrīmad Bhagavad-gītā. Gaudiya Vedanta Publications , Okhla Industrial Estate (India) 2011
Bhaktivedanta Swami, A. C.: A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. The Bhaktivedanta Book Trust International, 2008.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Bhagavad-gītā as it is. The Bhaktivedanta Book Trust, Mumbai 2000.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrī Caitanya-caritāmṛta. The Bhaktivedanta Book Trust International, 1996.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad Bhāgavatam Negyedik ének – első kötet. The Bhaktivedanta Book Trust, 1994.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad Bhāgavatam Hetedik ének. The Bhaktivedanta Book Trust International, 1994.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad Bhāgavatam Nyolcadik ének. The Bhaktivedanta Book Trust International, 1995.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad Bhāgavatam Tenth Canto – Parth Three. The Bhaktivedanta Book Trust, Mumbai 2005.
Bhaktivinoda Ṭhākura: Śrīmad Bhagavad-gītā. Rasbihari Lal & Sons, Vrindaban, 2006.
Bhaktivedānta Svāmī Language School: Sanskrit Bhagavad-gita grammar Volume Three The Gītā. Rasbihari Lal & Sons, Vrindaban, 2005.
Baladeva Vidyābhūṣaṇa: Gītā Bhūṣaṇa. Sampradaya Puvlishers, Chennai.
Bhūrijana Dāsa: Surrender unto me. Vaisnava Institute for Higher Education, Delhi, 1997.
Monier Williams Sanskrit-English Dictionary (2008 revision). http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/monier/ Letöltve: 2014. árilis 29.
Sanskrit Dictionary for Spoken Sanskrit http://spokensanskrit.de Letöltve: 2014. árilis 29.
Sivarama  Swami:  A  Bhaktivedanta-magyarázatok : A Bhagavad-gita tökéletes értelmezése. Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet, Budapest, 1999.
d'Arbrissel, Robert: Levél. 1109. http://epistolae.ccnmtl.columbia.edu/letter/241.html Letöltve 2014. április 29. Nyomtatott változat: Petigny, J. de: Lettre Inédite de Robert d'Arbrissel a la comtesse Ermengarde. Bibliothèqie de l'école des chartes, 15 (1853-1854), 209-235. oldal.
Śrī Śankarācārya: The Bhagavad-gītā. The G. T. A. Printing Works, Mysore, 1901.
Yati, Bhakti Prajnan: Sri Shandilya Bhakti Sutras. Sree Gaudiya Math, Madras (Chennai), 1991.
Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura: Mādhurya Kādambinī. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2013.
Weininger Antal: Az idő partján. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

 

Kapcsolódó cikkek

Téma: Filozófia
Téma: Filozófia
A védikus hagyományok szerint, eredetileg amikor egy tanuló elhatározta, hogy a guru āśramjába költözik azért, hogy elkezdje a lelki tökéletesség felé vezető életét, el kellett fogadnia bizonyos alapelveket, illetve gyakorlatokat ahhoz, hogy alkalmassá váljon erre.
Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.22. fordítás és magyarázat 1. rész
Dr. Tóth-Soma László
Egyéb cikkek

Téma: Táplálkozás
a helyes táplálkozás szempontjai
Téma: Érdekességek
Tovább folytatjuk a lélekvándorlás tapasztalati bizonyítékairól szóló cikksorozatunkat Carol Bowman munkásságának a bemutatásával.
Téma: Érdekességek
Rímek a jógáról jógásoknak :)
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy
BHF Tanfolyamok