Jóga a Bhagavad-gítában - Egykedvűség, egyenlőség
Téma: Filozófia
"Végezd kötelességed megingathatatlanul, óh, Ardzsuna, s ne ragaszkodj se a sikerhez, se a kudarchoz! Az ilyen kiegyensúlyozottságot hívják jógának." (Bhagavad-gítá 2. ének, 48. vers)

A „jóga” szót általában „leigázásnak”, „megzabolázásnak”, „összekapcsolásnak” fordítják.[1] Bakaja Zoltán (Sjámaszundara Dásza) szakdolgozatában megvizsgálta, találhatunk-e a Bhagavad-gítában olyan verseket, amelyek más fogalmak használatával teszik világossá a „jóga” szó jelentését? A könyvet áttanulmányozva a szerző hat fogalmat magyaráz, amelyek a jóga szó definíciója kapcsán felmerültek. A második fejezet negyvennyolcadik verse a jógát „egyenlőségnek” vagy „egykedvűségnek”, „nyugalomnak” nevezi (szamatvam jóga ucsjaté).
 
A szamatva kifejezés csak a második fejezet negyvennyolcadik versében található meg a Bhagavad-gítában, ám azt, amiből származik, a szama szót sok versben fellelhetjük. Ezeket a verseket megvizsgálva világos képet kaphatunk arról, hogy pontosan mire is gondol Srí Krisna, amikor a jógát az egykedvűséggel, egyenlőséggel azonosítja.
 
A második fejezet tizenötödik versében az egyenlőség azt jelenti, hogy a jógi egyformán viselkedik, érje őt akár öröm,[2] akár bánat, s erről a jellemzőjéről több más vers is említést tesz a későbbiek során.[3] E versből nem derül ki közvetlenül, hogy benne egy jógi tulajdonságairól van szó, ám a harminckilencedikből világossá válik, hogy a fejezet eddigi része a szánkhját, a lélek és az anyag analízisét tárgyalta, s a harmadik fejezet harmadik verséből azt is megtudhatjuk, hogy azok a bölcsek, akik ezt művelik, szintén jóginak tekintendők.[4]
 
Az egyenlőség legközelebb a második fejezet negyvennyolcadik versében bukkan fel, melyben arról hallhatunk, hogy a jóginak kiegyensúlyozottnak kell maradnia, akár sikerrel jár, akar nem.[5] Ez a gondolat a negyedik fejezetben bukkan fel ismet.[6]
 
Az ötödik fejezet tizennyolcadik verse arról tájékoztat bennünket, hogy a művelt jógi egynek látja a különféle élőlényeket, s nem tesz közöttük különbséget fajuk vagy társadalmi helyzetük alapján. Ez a vers nem a „jógi”, hanem a „bölcs”[7] szót használja, de a szöveg folytatásából és a fejezet hatodik verséből világossá válik, hogy itt is a jóga gyakorlójáról van szó. Ehhez hasonlóan nyilatkozik a jógiról a hatodik fejezet kilencedik verse, amely azt írja, hogy nem különbözteti meg az embereket szándékaik, illetve erényes vagy bűnös voltuk alapján, míg a tizenkettedik fejezet tizennyolcadik versében azt találjuk, hogy a jógi a barátra és az ellenségre is egyenlően tekint. A tizennyolcadik fejezet szinten megerősíti, hogy a jógi mindenkivel szemben egyenlő.[8]
 
Van néhány olyan vers a Bhagavad-gítában, amely azt is elmagyarázza, mi az oka a jógi másokkal szembeni megkülönböztetéseket mellőző magatartásának. A hatodik fejezet huszonkilencedik verse arról számol be, hogy ő mindent az Úrban lát, s az Urat látja mindenben,[9] ezért tekint mindent és mindenkit egyenlőnek. Ezt az állítást a tizenharmadik fejezet huszonnyolcadik es huszonkilencedik verse is megerősíti, a hatodik fejezetben[10] pedig arról olvashatunk, hogy mindenkit saját magával lát egyenlőnek, ezért mindenki örömére és fájdalmára a sajátjaként tekint.[11]
 
Két olyan verset találunk a Bhagavad-gítában, amely azt mondja, hogy a jógi nem tesz különbséget a földrög, a kő vagy az arany között,[12] s amelyből megtudhatjuk, hogy a fizikai dolgok világi értéke hidegen hagyja őt.
 
A fenti példákon kívül fellelhető meg két slóka, amely a jógi viselkedését a szama szó használatával jellemzi. Ezek a jóga testgyakorlataira utalnak. Az elsőben[13] a légzés folyamata közbeni egyensúly[14] megteremtéséről, a másikban[15] pedig a törzs, a nyak és a fej egyenes vonalban tartásáról esik szó.
 
Az ötödik fejezet tizenkilencedik versében a jésám számjé szthitam manah és a tizenkettedik fejezet elején[16] a szarvatra szama-buddhajah kifejezés nem határozza meg pontosan, hogy milyen tárgyra tekint semlegesen a jógi, ezeken a helyeken az egyenlő szemléletmódról a szöveg általánosságban beszel.
 
E felsorolásból az tűnik ki, hogy a szamatva főkent a jógi belső világának, szemléletmódjának a jellemzője, a szövegben szereplő példákban a fizikai síkon csak néhány gyakorlat végzésére korlátozódik, ráadásul ezek olyan gyakorlatok, amelyek nem részei minden jógarendszernek.
 


Cikk forrása:
Bakaja Zoltán: Szeress, és tégy, amit akarsz! A jóga a Bhagavad-gítában. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2014.

Kép: plus.google.com
 

Hivatkozások:
[1] Monier Williams: yoga m. ( √1. yuj ; ifc. f(ā).) the act of yoking , joining , attaching , harnessing , putting to (of horses).
[2] Sama-duḥkha-sukhaṁ. Monier Williams: duḥkha, uneasy, uncomfortable, unpleasant, difficult; sukha,
comfortable, happy, prosperous.
[3] 2.38, 12.13, 12.18, 14.24.
[4] Jnāna-yogena sāṅkhyānāṁ.
[5] Siddhy-asiddhyoḥ samo bhūtvā. Monier Williams: siddhi, perfection, success; asiddhi, imperfect
accomplishment, failure.
[6] 4.22.
[7] Monier Williams: paṇḍita, learned, wise, shrewd, clever.
[8] 18.50.
[9] Az ebben a versben szereplő ātman szo jelenteset a következő vers eleje (yo mām) tarja fel előttünk, a szó itt az „Isten”, a legfelsőbb „Úr”, nem pedig „lelek” jelentéssel szerepel. Monier Williams: ātman, the soul. the individual soul, the highest personal principle of life.
[10] 6.32.
[11] Bhaktivedānta Nārāyaņa Gosvāmī 2011: 350., Bhaktivinoda Ṭhākura 2006: 160. Más kiadásokban ettől kicsit eltér a vers fordítása.
[12] 6.8, 14.24.
[13] 5.27.
[14] Monier Williams: samaṃ- √kṛ, to make equal, balance.
[15] 6.13.
[16] 12.4.

Szakdolgozatban felhasznált irodalomjegyzék:
Bhagavad-Gita Trust: Śrīmad Bhagavad-gītā. http://bhagavad-gita.org/. Letöltés ideje: 2014. március 30.
Bhaktivedānta Nārāyaņa Gosvāmī: Śrīmad Bhagavad-gītā. Gaudiya Vedanta Publications , Okhla Industrial Estate (India) 2011
Bhaktivedanta Swami, A. C.: A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. The Bhaktivedanta Book Trust International, 2008.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Bhagavad-gītā as it is. The Bhaktivedanta Book Trust, Mumbai 2000.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrī Caitanya-caritāmṛta. The Bhaktivedanta Book Trust International, 1996.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad Bhāgavatam Negyedik ének – első kötet. The Bhaktivedanta Book Trust, 1994.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad Bhāgavatam Hetedik ének. The Bhaktivedanta Book Trust International, 1994.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad Bhāgavatam Nyolcadik ének. The Bhaktivedanta Book Trust International, 1995.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad Bhāgavatam Tenth Canto – Parth Three. The Bhaktivedanta Book Trust, Mumbai 2005.
Bhaktivinoda Ṭhākura: Śrīmad Bhagavad-gītā. Rasbihari Lal & Sons, Vrindaban, 2006.
Bhaktivedānta Svāmī Language School: Sanskrit Bhagavad-gita grammar Volume Three The Gītā. Rasbihari Lal & Sons, Vrindaban, 2005.
Baladeva Vidyābhūṣaṇa: Gītā Bhūṣaṇa. Sampradaya Puvlishers, Chennai.
Bhūrijana Dāsa: Surrender unto me. Vaisnava Institute for Higher Education, Delhi, 1997.
Monier Williams Sanskrit-English Dictionary (2008 revision). http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/monier/ Letöltve: 2014. árilis 29.
Sanskrit Dictionary for Spoken Sanskrit http://spokensanskrit.de Letöltve: 2014. árilis 29.
Sivarama  Swami:  A  Bhaktivedanta-magyarázatok : A Bhagavad-gita tökéletes értelmezése. Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet, Budapest, 1999.
d'Arbrissel, Robert: Levél. 1109. http://epistolae.ccnmtl.columbia.edu/letter/241.html Letöltve 2014. április 29. Nyomtatott változat: Petigny, J. de: Lettre Inédite de Robert d'Arbrissel a la comtesse Ermengarde. Bibliothèqie de l'école des chartes, 15 (1853-1854), 209-235. oldal.
Śrī Śankarācārya: The Bhagavad-gītā. The G. T. A. Printing Works, Mysore, 1901.
Yati, Bhakti Prajnan: Sri Shandilya Bhakti Sutras. Sree Gaudiya Math, Madras (Chennai), 1991.
Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura: Mādhurya Kādambinī. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2013.
Weininger Antal: Az idő partján. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
 


Kapcsolódó cikkek

Téma: Filozófia
I. 27. sūtra fordítás és magyarázat 1.
Gaura Krisna Dásza írása
Téma: Filozófia
Téma: Filozófia
A védikus hagyományok szerint, eredetileg amikor egy tanuló elhatározta, hogy a guru āśramjába költözik azért, hogy elkezdje a lelki tökéletesség felé vezető életét, el kellett fogadnia bizonyos alapelveket, illetve gyakorlatokat ahhoz, hogy alkalmassá váljon erre.
Egyéb cikkek

Téma: Gyakorlás
írta: Vértessy Flóra
Téma: Táplálkozás
ájurvéda szerint a vízivás hogyanja és mikéntje
Téma: Életmód
A jógaoktató személyisége 1.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy