Jóga a Bhagavad-gítában – Ügyes cselekvés
Téma: Filozófia
Az odaadó szolgálatban élő ember még ebben az életében megszabadul a jó és a rossz tettektől egyaránt. Törekedj hát a jógára, a tettek művészetére! (Bhagavad-gítá 2. ének, 50. vers)

Bakaja Zoltán (Sjámaszundara Dásza) szakdolgozatában megvizsgálta, találhatunk-e a Bhagavad-gítában olyan verseket, amelyek más fogalmak használatával teszik világossá a „jóga” szó jelentését? A szentírást áttanulmányozva a szerző hat fogalmat magyaráz, amelyek a jóga szó definíciója kapcsán felmerültek.  
 
A második fejezet ötvenedik verse a jógát ügyes, okos cselekvésként, vagy a cselekvés művészeteként definiálja (jógah karmaszu kausalam).
 
Bár a tizenkettedik fejezet daksának, ügyesnek nevezi a jógit,[1]  jelen írásunkban az ügyesség egy másik formájával foglalkozunk, melynek megértéséhez át kell tekintenünk, hogy mit mond a Bhagavad-gítá magáról a cselekvésről (karman).
 
A karmant a nyolcadik fejezet harmadik verse olyan tettként definiálja, amelynek következtében az anyag fogságába esett lelkeknek újra testet kell ölteniük.[2] A tizennyolcadik fejezetből azt is megtudhatjuk, hogy ennek öt oka van: adhisthána, kartri, karana, csés és daiva.[3]
 
Az adhisthána szó jelentése „alap”, „lakhely”, „helyzet”.[4] A magyarázók szerint itt a testre utal.[5] Baladéva Vidjábhúsana azt írja, hogy adhisthánának azt nevezik, ami felett a lélek uralkodik (adhisthíjaté).
 
A kartri főnevet „cselekvő”, „alkotó”, „szerző” értelemben használják:[6] Visvanátha Csakravartí Ṭhákura magyarázatában[7] „téves éntudat” jelentéssel bír (ahankára), míg Sríla Parbhupáda[8] Baladéva Vidjábhúsana nyomdokaiban haladva[9] a Prasna-upanisadot idézi – mely szerint a lélek a látó és cselekvő –, és a lélekkel (dzsíva) azonosítja.
 
Jóllehet a két állítás ellentmondásosnak tűnik, ennek a feloldásához megtaláljuk a kulcsot, ha a cselekvés Bhagavad-gítá nyolcadik fejezetében található definíciójára gondolunk, amely szerint a karman szó azokra a tettekre értendő, melyek a lélek következő teste kifejlődésének okai. A lélek eredeti tudatállapotában nem téveszti magát össze a testével (indrijáníndrijárthésu/vartanta iti dhárajan),[10] ezért semmi nem készteti őt arra, hogy a testhez kötődő és egy új test kifejlődésében szerepet játszó módon cselekedjék. Erre csak a téves éntudata bírhatja rá (ahankára-vimúdhátmá/kartáham iti manjaté),[11] melynek hatása alatt magát (a lelket) ezzel az énképpel (amely a testhez kapcsolódik) tekinti azonosnak, így ha azt is mondjuk, hogy a lélek a cselekvő, ez a cselekvő magát az anyagvilág részének tekinti, s cselekvésének mozgatórugója önmagáról alkotott hamis képe lesz.
 
A karana kifejezés jelentése „a cselekvés eszköze”, „érzékszerv”,[12] s itt a magyarázók az „érzékszerv” értelmet társítják hozzá, miközben Baladéva Vidjábhúsana megjegyzi, hogy az elme is ide sorolandó.[13]
 
A cséstá szó „erőfeszítést”, „törekvést”[14] jelent. Sríla Baladéva Vidjábhúsana és Visvanátha Csakravartí Thákura egyaránt a prána, a testet irányító levegők működését értik alatta.
 
A cselekedetek okai között utolsóként a daiva kifejezés szerepel, amely „isteni erő, akarat”, „sors” jelentéssel használatos.[15] Mind a három idézett ácsárja az Úr mindenben megtalálható Felsőlélek formáját érti alatta, s Baladéva Vidjábhúsana a következőket mondja el ezzel kapcsolatban:
 
„A daiva szó a mindenki által imádandó param brahmára utal. A cselekvés okai közül ő az ötödik, aki teljessé teszi a tetteket. Ez azt jelenti, hogy Hari, az Úr, a Felsőlélek (antarjámí) a legfőbb ok. Azok, akiknek a meggyőződése szerint az érzékek, a testben működő levegők és a lélek csupán másodlagos okok s az Úr az elsődleges, megválnak a cselekedeteik eredményére irányuló vágytól, valamint attól az elképzeléstől, hogy ők cselekszenek, minek következtében tetteik nem kötik meg őket.”
 
Magyarázatában azt is elmondja, hogy a lélek a fentiek ellenére sem báb csupán Isten színdarabjában, választhat, hogyan akar cselekedni, az Úr mindössze a cselekvés feltételeit biztosítja számára.
 
Összegezve az eddig leírtakat: a cselekvés öt oka a léleknek helyet adó test, a téves énképpel rendelkező lélek, a cselekvést megvalósító érzékszervek, melyeket az elme irányít, a törekvés, aminek következtében a prána mozgásra készteti a testet, s az Úr, aki a szükséges eszközöket és végül a cselekedetei gyümölcsét is a lélek rendelkezésére bocsátja.
 
A cselekedet létrejöttében tehát fizikai és transzcendens okok egyaránt szerepet játszanak. A Felsőlélek és a lélek a transzcendens ok, ám az ő jelenlétük önmagában még nem fog anyagi testeket generálni ahhoz, hogy ez megtörténjen, az Úrnak meg kell teremtenie a fizikai kozmoszt és a léleknek a téves énkép, a fizikai ego hatása alá kell kerülnie.
 
A fizikai természetet (bhinná prakriti)[16] három sajátságos jellemzővel rendelkező fő részre (guna) tagolhatjuk. Mivel ezek a lélekre hatva rájuk jellemző módon kötik meg őt[17] magyarul „kötőerőnek” nevezzük őket. (A guna szó kötelet is jelent.) A magát a fizikai természet alkotta testekkel azonosító (ahankára) lélek önmaga – mivel nem anyagi – nem képes arra, hogy fizikai síkon cselekedjen, testének tettei pedig a kötőerők működésének eredményeképpen születnek meg.[18] Ezért – bár az előbbiekben a cselekvés egyik okaként utaltunk rá – „nemcselekvőnek” is nevezik, hiszen ahhoz, hogy tervei tettek képében öltsenek formát, az Úr alkotta fizikai természet közreműködése szükségeltetik.
 
A cselekvésre ösztönző három dolog a tudás, ami segít minket valaminek a megismerésében (dzsnyána), a tudás tárgya, amire a megismerés folyamata irányul (dzsnyéja), s a megismerő, aki az adott tárgyat tanulmányozza (paridzsnyátri). A tettek három alkotóelemét a bennük használt eszközök, azaz az érzékszervek (karana), a cselekedet (karman) és a cselekvő (kartri) alkotják.[19]
 
A testet öltött lélek számára a cselekvés nem csupán lehetőség – kényszer.[20] A kötőerők a rájuk jellemző módon mindenkit cselekvésre ösztökélnek, s amíg a lélekre befolyással vannak, ösztönzésüknek senki sem állhat ellent.[21] Maguknak a tetteknek a legfőbb okaként a tizennyolcadik fejezet a szenvedélyt nevezi meg.[22]
 
A cselekedetek a különféle érzékszervek által öltenek formát (karméndrija),[23] s az őket életre hívó kötőerőknek megfelelően három fő csoportba sorolhatóak.[24] A jóság (szattva-guna) erényes, tiszta, a szenvedély (radzsasz) szenvedést előidéző, míg a sötétség (tamo-guna) olyan tettekre késztet, melyeknek a jövőben tudatlanság lesz az eredményük.[25] A kötőerők cselekedetekre gyakorolt hatását a tizennyolcadik fejezet mutatja be:[26]
 
„Azt mondják, azt a cselekedetet, melyet nem jellemez az eredményéhez való ragaszkodás, nem befolyásol vonzalom és ellenszenv, s megfelel a szentírások szabályainak, a jóság kötőereje uralja. Szenvedélyesnek nevezik azt a tettet, melyet a kívánságok beteljesítésének vágya, a téves éntudat és a fáradtságot nem ismerő törekvés kísér. Arról a tevékenységről, melyhez rombolás és erőszak társul, meggondolatlan, s az illúzióból sarjadzik, azt beszélik, hogy a sötétség hatása alatt áll.”
 
A kötőerők indukálta cselekedeteknek természetükből fakadóan háromféle eredményük lehet: kedvező, kedvezőtlen és vegyes.[27] A Bhagavad-gítá kijelenti, hogy nincs jogunk tetteink gyümölcseinek élvezetéhez,[28] s fösvénynek nevezi azokat, akik ezt mégis megteszik.[29] A világi haszon vágya a tudatlanság terméke.[30] A tudatlan emberek vágyaik beteljesülésének érdekében világi istenségeknek hódolnak,[31] s imáik rövid időn belül meghallgatásra találnak.[32] Ez tehát a tudatlanság útja, melyet követve az ember újabb és újabb születések magvait hinti el, ám számára sem veszett el minden, a Krisna által átadott tudás tüze elhamvaszthatja e következményeket.[33]
Tetteink tehát nem maradnak következmények nélkül, ám tudásra szert téve és cselekedeteink gyümölcséről lemondva megszabadulhatunk e következményektől,[34] s az Úr védelmére bízva magunkat visszatérhetünk eredeti lelki otthonunkba.[35] Ezt a tettek gyümölcséről való lemondást szanszkritul tjágának nevezik.[36]
 
Mindezek ismeretében talán felmerülhet az emberben, hogy a cselekedetei következményét elkerülendő, felhagy minden tevékenységével, s tétlenséget fogad, ám a harmadik fejezet[37] arra figyelmeztet, pusztán a munkánktól megválva nem érhetjük el a naiskarmja, az inaktivitás, a világi tettek következményeitől való mentesség[38] állapotát. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, meg kell válnunk a munkánk eredményéhez fűződő ragaszkodásunktól, így elégedettséget és függetlenséget nyerhetünk,[39] s a harmadik fejezet tanúsága szerint még a Legfelsőbb Urat is elérhetjük.[40] Krisna a szövegben azokat nevezi bölcsnek vagy jóginak, akik lemondtak a munkájuk eredményéről.[41] Mivel tetteik nem kötik őket az anyagvilághoz, a jógik jobbak azoknál, akik az élvezet vágyától fűtve cselekszenek.[42]
 
Térjünk vissza egy pillanatra ahhoz a véleményhez, hogy a naiskarmja eléréséhez véget kell vetni mindenfajta cselekedetnek. Ezzel kapcsolatban Krisna kihangsúlyozza, hogy vannak olyan minősített tevékenységek, melyek végzését sohasem szabad beszüntetni. Ezek közé tartozik az áldozás, az adományozás és az önsanyargatás.[43] Ez nem jelenti azt, hogy e tevékenységek esetében megengedett az, hogy érzékszerveink kielégítésének vágyából fakadjanak, nem végezhetjük őket személyes haszon reményében, pusztán a kötelességtől hajtva vegyünk részt bennük.[44] A negyedik fejezetet olvasva kiderül, hogy ha nem vágyunk a munkánk eredményére, s csak annyit dolgozunk, hogy testünk fenntartását biztosíthassuk, bűntelenek maradhatunk.[45] Némely jógi azért mond le tettei gyümölcseiről, hogy ez segítsen neki a Felsőlélek megpillantásában,[46] s a róluk való teljes lemondást a tizenkettedik fejezet a meditációnál is jobbnak tartja.[47]
 
Folytatjuk...

A cikksororozat korábbi részei itt érhetőek el: 
1. rész: Jóga a Bhagavad-gítában
2. rész: Jóga a Bhagavad-gítában - Egykedvűség, egyenlőség
 


Cikk forrása:
Bakaja Zoltán: Szeress, és tégy, amit akarsz! A jóga a Bhagavad-gítában. Szakdolgozat. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2014.
 
Kép: pinterest.com

 
Hivatkozások:
[1]12.16.
[2]8.3.
[3]18.13-14.
[4]Monier Williams: adhiṣṭhāna, a position, residence, base.
[5]http://bhagavad-gita.org/Gita/verse-18-13.html, Bhaktivedānta Nārāyaņa Gosvāmī 2011: 888., Bhaktivedanta Swami 2008: 697, Baladeva Vidyābhūṣaṇa: 522.
[6]Monier Williams: kartṛ, a doer, maker, author, applying one's self to any occupation.
[7]Bhaktivedānta Nārāyaņa Gosvāmī 2001: 888.
[8]Bhaktivedanta Swami 2008: 697.
[9]Baladeva Vidyābhūṣaṇa: 522.
[10]5.9.
[11]3.27.
[12]Monier Williams: karaṇa, instrument, means of action, an organ of sense.
[13]Baladeva Vidyābhūṣaṇa: 523. A cselekvés öt okához kapcsolódó idézetekhez nem írok több hivatkozást, mert mindegyik a már megjelölt oldalakon található.
[14]Monier Williams: ceṣṭā, effort, endeavor, exertion.
[15]Monier Williams: daiva, divine power or will, destiny, fate.
[16]7.4.
[17]14.9.
[18]3.27.
[19]18.18.
[20]18.60.
[21]3.5.
[22]14.7, 14.9, 14.12, 14.15.
[23]3.6, 3.7.
[24]18.19.
[25]14.16.
[26]18.23-25.
[27]18.12.
[28]2.47.
[29]2.49.
[30]2.43, 3.25, 3.26.
[31]7.27.
[32]4.12.
[33]4.19, 4.37.
[34]18.49.
[35]18.56.
[36]18.2, 18.11.
[37]3.4.
[38]Monier Williams: naiṣkarmya, inactivity, abstinence or exemption from acts and their consequences.
[39]4.20, 4.41, 5.13.
[40]3.19.
[41]2.51, 3.25, 3.28, 4.41, 5.12, 5.13, 6.1, 6.4.
[42]6.46.
[43]18.5.
[44]18.6.
[45]4.21.
[46]13.25.
[47]12.12.
 
Szakdolgozatban felhasznált irodalomjegyzék:
Bhagavad-Gita Trust: Śrīmad Bhagavad-gītā. http://bhagavad-gita.org/. Letöltés ideje: 2014. március 30.
Bhaktivedānta Nārāyaņa Gosvāmī: Śrīmad Bhagavad-gītā. Gaudiya Vedanta Publications , Okhla Industrial Estate (India) 2011
Bhaktivedanta Swami, A. C.: A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. The Bhaktivedanta Book Trust International, 2008.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Bhagavad-gītā as it is. The Bhaktivedanta Book Trust, Mumbai 2000.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrī Caitanya-caritāmṛta. The Bhaktivedanta Book Trust International, 1996.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad Bhāgavatam Negyedik ének – első kötet. The Bhaktivedanta Book Trust, 1994.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad Bhāgavatam Hetedik ének. The Bhaktivedanta Book Trust International, 1994.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad Bhāgavatam Nyolcadik ének. The Bhaktivedanta Book Trust International, 1995.
Bhaktivedanta Swami, A. C.: Śrīmad Bhāgavatam Tenth Canto – Parth Three. The Bhaktivedanta Book Trust, Mumbai 2005.
Bhaktivinoda Ṭhākura: Śrīmad Bhagavad-gītā. Rasbihari Lal & Sons, Vrindaban, 2006.
Bhaktivedānta Svāmī Language School: Sanskrit Bhagavad-gita grammar Volume Three The Gītā. Rasbihari Lal & Sons, Vrindaban, 2005.
Baladeva Vidyābhūṣaṇa: Gītā Bhūṣaṇa. Sampradaya Puvlishers, Chennai.
Bhūrijana Dāsa: Surrender unto me. Vaisnava Institute for Higher Education, Delhi, 1997.
Monier Williams Sanskrit-English Dictionary (2008 revision). http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/monier/ Letöltve: 2014. árilis 29.
Sanskrit Dictionary for Spoken Sanskrit http://spokensanskrit.de Letöltve: 2014. árilis 29.
Sivarama  Swami:  A  Bhaktivedanta-magyarázatok : A Bhagavad-gita tökéletes értelmezése. Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet, Budapest, 1999.
d'Arbrissel, Robert: Levél. 1109. http://epistolae.ccnmtl.columbia.edu/letter/241.html Letöltve 2014. április 29. Nyomtatott változat: Petigny, J. de: Lettre Inédite de Robert d'Arbrissel a la comtesse Ermengarde. Bibliothèqie de l'école des chartes, 15 (1853-1854), 209-235. oldal.
Śrī Śankarācārya: The Bhagavad-gītā. The G. T. A. Printing Works, Mysore, 1901.
Yati, Bhakti Prajnan: Sri Shandilya Bhakti Sutras. Sree Gaudiya Math, Madras (Chennai), 1991.
Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura: Mādhurya Kādambinī. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2013.
Weininger Antal: Az idő partján. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
 


Kapcsolódó cikkek

Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.7. magyarázat 5. Tízféle bizonyíték, a tudásszerzés további védikus módszerei (pramāṇa)
Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.7. magyarázat 4. A kinyilatkoztatott szentírások tanításai (āgama, śabda)
Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.7. magyarázat 3. A testet öltött élőlények négyféle hiányossága
Egyéb cikkek

Téma: Életmód
A szorgalmas gyakorlás
Gaura Krisna Dásza: Yoga-sūtra I.14. magyarázat 6.
Téma: Érdekességek
Érdekességek avilág legmagasabb hegyvonulatáról
Téma: Gyakorlás
Teljes testet átmozgató ászanasor az osteoporosis megelőzésére, 90 percben
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy