Agyféltekék harmonizálására szolgáló gyakorlatok
Téma: Gyakorlás

Az emberi agy funkciói megoszlanak a jobb és bal agyfélteke között. Általában a bal agyfélteke a „logikus” felünk, ez felel az elemző-következtető gondolkodásmódért, az ingerek lineáris, egymást követő feldolgozásáért, a racionális látásmódért, a beszédfunkciókért, a jobb agyfélteke, az „érzelmi” felünk pedig a térbeli-időbeli összefüggések meglátásáért, az ingerek együttes, párhuzamos feldolgozásáért és a holisztikus, intuitív látásmódért. Testünk két oldalát, a végtagok mozgatását is az ellentétes oldali agyfélteke irányítja. A két agyfélteke mindennapjainkban szinte folyamatosan váltja egymást, hol az egyik, hol a másik dolgozik erőteljesebben, attól függően, hogy éppen milyen helyzetben vagyunk, milyen feladatot szeretnénk megoldani. Ám a megosztott funkciók ellenére, ideális esetben inkább együttesen, egymást kiegészítve dolgoznak, hiszen szinte minden tevékenységhez mindkét agyfélteke funkciói szükségesek, ekkor működnek harmonikusan.[1]
 
Modern világunkban általában a bal agyfélteke a domináns, a mindennapi élethelyzetek általában ezt a fajta működést igénylik, így ezt gyakrabban használjuk, miközben a jobb agyfélteke működése háttérbe szorul. Mindenképpen érdemes azonban jobb agyféltekénket is működésre ösztönözni, a két agyfélteke összekapcsolt működését különböző gyakorlatokkal elősegíteni. Ennek több jótékony hatása is van: javítja az agyműködést, a memóriát, a koncentrációs készséget, az általános feladatmegoldás képességét; tágítja a tudat, a gondolkodás határait, kiszélesíti az új ötletek, megoldások tárházát, növeli az intuíciót; emellett pedig stresszoldó, relaxáló, regeneráló hatású, elősegíti az elme egyensúlyát, így meditációra való előkészítésként is alkalmazható.[2]
 
A jobb agyfélteke bekapcsolására és a két agyfélteke működésének harmonizálására többféle módszert is választhatunk: rajzos gyakorlatokat, mozgásos-egyensúlyi (jóga)gyakorlatokat vagy légzőgyakorlatokat.
 
Rajzos gyakorlatoknál olyan mintákat válasszunk, amelyek kétoldaliak, tükrözött, középpontosan vagy tengelyesen szimmetrikus ábrák – a legegyszerűbb egy „végtelen” jel (fekvő nyolcas), de ennél bonyolultabb mintákat is választhatunk, akár mandalát is készíthetünk.[3] Rajzolás közben érdemes a kezet és az irányokat is váltani, a mintát elforgatni, egymásra rajzolni, megfigyelni, érzünk-e különbséget a különböző rajzolási módok között. 

 


1. ábra: Mandala rajzolása a jobb agyfélteke aktivizálására,
az agyféltekék harmonizálására (a szerző saját illusztrációja)

 

A rajzos gyakorlatok hatása többrétű. A középponton áthaladva, irányváltáskor megtörténik az agyféltekék közötti váltás, de a folyamatos visszatérés mégis összehangolt működésre készteti őket. Míg kezdetben a bal agyfélteke irányítja mozdulatainkat – arra ügyeljünk, hogy megfelelően megrajzoljuk az ábra vonalait, kövessük a mintát –, egy idő után az ábrák folyamatos rajzolása aktivizálja a jobb agyféltekét és egyfajta meditatív, felszabadult, flow-szerű állapotot idéz elő. Észrevehetjük, hogy egyre jobban belefeledkezünk a rajzolásba, egymásba fonódó, ismétlődő ábrákat rajzolunk, előtör a kreativitásunk, és a vonalak gondos megrajzolása helyett már inkább a gyakorlat közben átélt belső érzetekben, élményekben merülünk el, az önkifejezésre, önmagunk felszabadítására figyelünk.[4]
 
Ha a mozgást választjuk agyféltekéink összehangolására, a (jóga)gyakorlatok előtt a befelé fordulás és a mentális elmélyülés segítésére próbáljuk ki – ha van rá lehetőségünk, a szabadban, vagy akár egy nagyobb teremben – a kontemplációs sétát: kezdjünk el sétálni természetes ütemünkben, majd hirtelen gyorsítsuk fel lépteinket, egy idő múlva ismét hirtelen váltsunk olyan lassú tempóra, amilyenre csak tudunk, és ezeket váltogassuk. Közben ne figyeljünk semmi másra, csak a saját mozgásunkra. Érezzük, ahogyan idővel egyre több részletet tudunk befogadni lépteink megtételéről, egyre szélesebb palettáról fogadjuk be az információkat: lábunk minden apró mozdulatát, a talaj érintését a talpunk alatt, a levegő mozgását a testünk körül. Ez felkészíti a tudatot az elcsendesedésre, összpontosításra, a koncentrált működésre.
 
Ezután végezzünk kétoldali, ellentétes irányú, vagy keresztirányú mozgásokat, egyensúlyi (egy lábon álló) gyakorlatokat.[5] Például:

  • állásban a két karral ellentétes irányba körzünk (egyikkel előre, másikkal hátrafelé), vagy a karral az egyik, az ellentétes oldali lábbal a másik irányba körzünk;
  • a kezekkel felváltva sorban megérintjük az ellentétes oldali testrészeinket lefelé, majd fölfelé haladva (jobb kéz – bal fül, bal kéz – jobb fül, jobb kéz – bal váll, bal kéz – jobb váll stb.), haladóbbak behunyt szemmel is végezhetik;
  • márdzsárászanában ellentétes oldali kar- és lábnyújtást végzünk a talajjal párhuzamosan;
  • vriksászanát végzünk fokozatosan mélyítve, a felemelt lábat először az ellentétes oldali lábfejre, majd a vádlira, végül a combra helyezve;
  • garudászanát végzünk először csak a karral, majd csak a lábbal, végül kar- és lábtartással együtt.

Mivel a két oldalunkat irányító, koordináló idegek az ellenkező oldali agyféltekéhez kapcsolódnak, így ezek a gyakorlatok mindkét agyféltekét összehangolt működésre késztetik. A két oldalra végzett gyakorlatok alatt végig figyeljük, milyen hatással vannak ránk a gyakorlatok, hol, mikor érzünk nehézséget, melyik oldalra könnyebb végezni a gyakorlatot, melyik oldalon könnyebb egyensúlyoznunk. Tudatosítsuk, hogy most éppen melyik oldalunk a kiegyensúlyozottabb, stabilabb.
 
Légzőgyakorlatként a nádí-sódhana (váltott orrlyukas) légzést alkalmazhatjuk, amely megtisztítja energia- és idegrendszerünket, nyugalmat ad és stresszoldó hatással van a tudatra és a testre. A testünkben keringő három fő energiavezeték közül az egymásba fonódó idá és pingalá nádi a két orrlyukon át érintkezik a külvilággal: a bal orrlyukhoz tartozó idá a jobb agyféltekéhez, a jobb orrlyukhoz tartozó pingalá a bal agyféltekéhez kapcsolódik. A váltott orrlyukas légzés harmonizálja a két nádi működését, ezáltal a prána áramlását a testünkben, emellett a két oldalhoz tartozó ellentétes minőségeket (például „női-férfi”, múlt-jövő, belső világgal-külvilággal való kapcsolat, elmélyülés-aktivitás, érzés-gondolkodás, hideg-meleg, víz-tűz stb.) is kiegyensúlyozza.[6] A légzőgyakorlat önmagában is végezhető, vagy akár jógaóra végére illesztve, harmonizálja az óra alatt felszabadított energiákat.
 
Rajzos vagy mozgásos módszer is lehet a labirintusjárás. Ehhez az érdekes technikához keressünk egy természetes labirintust, vagy rajzoljunk egyet a talajba, homokba, rakjuk ki a mintát kövekkel, vagy rajzoljunk labirintust otthon, például a képen látható útmutató szerint.[7]

 


2. ábra: Útmutató labirintusrajzoláshoz (a szerző saját illusztrációja)

 

Az elkészült labirintusban induljunk el tetszőlegesen befelé vagy kifelé és minden egyes irányváltásnál tudatosítsuk a bal és jobb oldal váltakozását. Itt is figyeljük meg, hogy az egyik vagy másik irányba történő átváltás okoz-e bizonyos érzeteket, például kellemetlenséget vagy éppen könnyedséget bennünk. 

A fenti – és egyéb – módszereket oktatóként is alkalmazhatjuk, például egy tematikus workshop alkalmával, de jógaórába is beépíthetünk egy-két mozgásos előkészítő gyakorlatot, levezető légzőgyakorlatot, kötetlenebb óra esetén pedig akár rajzos gyakorlatot is óra eleji ráhangolódásként vagy óra végi lezárásként.
 
Az agyféltekéket harmonizáló gyakorlatok végzésével a már említett jótékony hatások mellett az érzetek tudatosításával, illetve az adott oldali minőségek átgondolásával, elemzésével növelhetjük önismeretünket és kedvező irányba befolyásolhatjuk az esetleges elnyomott minőségeket. Segíthetjük az ellentétes minőségek és funkciók harmonikus együttműködését, és hozzászoktathatjuk a tudatunkat, hogyan hívhatja elő és aktivizálhatja különböző élethelyzetekben az ahhoz illő minőséget, megfelelő működésmódot.
 
 

Forrás:
Pékó, Zsanett: Női egyensúlyunk megteremtése önismereti módszerek és a Naliní női jóga segítségével. Naliní női jóga oktatóképzés, szakdolgozat. Budapest, 2014. (nem publikus)
 
Illusztráció: a szerző saját alkotása
Kép: w-dog.net



[1]Gál 2012 alapján.
[2]A két agyfélteke összehangolásának pozitív hatásairól, további gyakorlatokról például itt olvashatunk: http://mindennapinlp.hu/content/hogyan_hangoljuk_ossze_ket_agyfeltekenk_mukodeset_online_oktatoanyag
[3]Hasonló rajzos gyakorlatokkal találkozhatunk a jobb agyféltekés rajztanfolyamokon, a rajzolásra való ráhangolódás részeként. A példák és a gyakorlat hatásai jórészt saját élményeimből származnak.
[4]A kép saját alkotásom.
[5]Jógaórákon, mozgásterápiás órákon is gyakran találkozhatunk hasonló rávezető, előkészítő gyakorlatokkal, a példák egy része korábbi oktatóképzéseimről származik.
[6]A két oldalhoz tartozó minőségekről és kiegyenlítésükről egy átlátható összefoglalást olvashatunk például itt: http://www.jogapont.hu/index.php?inc=oldal&id2A=0000000258&cikk_id2=0000000224
[7]A labirintusjárás meditációban való alkalmazásáról bővebben itt olvashatunk: Gauding 2009. Az ábrasort a szerző rajzos útmutatója alapján készítettem.
 
Felhasznált irodalom:
Gauding, Madonna: Meditáció. Gyógyulás és transzformáció a mindennapokban. Budapest, Bioenergetic Kiadó, 2009, 100-113.
Gál, Béla: Biológia 11. A sejt és az ember biológiája. Gimnáziumi tankönyv. Szeged, Mozaik Kiadó, 2012, 149-154.
Képes, Andrea-Medvegy, Gergely-T. Ozorák, Zsuzsanna: Hatha-jóga gyakorlatok. Oktatási segédanyag. Budapest, Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, 2014, 20-25.
Kovács, Gyöngyi Naliní: Naliní női jóga oktatóképzés jegyzet. Budapest, Padma Jógastúdió, 2013, 101-109. (nem publikus)
Naliní női jóga oktatóképzés, vezette Kovács Gyöngyi Naliní. Budapest, Padma Jógastúdió, 2013-2014. (nem publikus)
Jobb agyféltekés rajztanfolyam, vezette Szabó Norbert. Budapest, Napfényes Alapítvány, 2013. (nem publikus)
 
Internetes hivatkozások:
Hogyan hangoljuk össze két agyféltekénk működését? Letöltve: 2016. május 1.  http://mindennapinlp.hu/content/hogyan_hangoljuk_ossze_ket_agyfeltekenk_mukodeset_online_oktatoanyag
A szúrja namaszkára és a pránájáma. Letöltve: 2016. május 1. http://www.jogapont.hu/index.php?inc=oldal&id2A=0000000258&cikk_id2=0000000224
A belinkelt ászana- és pránájáma gyakorlatok leírásai. Letöltve 2016. május 1. www.jogapont.hu
 
 
 


Kapcsolódó cikkek

Téma: Gyakorlás
A nyakfájás sokaknál mindennapos jelenség, nincs olyan ember, akinek legalább egyszer ne fájt volna a nyaka. Gyakran nincs mögötte komolyabb betegség, mégis kellemetlenséget tud okozni.
Téma: Gyakorlás
Yoga-sūtra I.12. magyarázat 4. Meddig kell követni a “gyakorlás” és a “lemondás” elvét?
Téma: Gyakorlás
Kocsis Kata cikksorozata azt tárgyalja, hogyan lehet teljes hídat felépíteni, miként lehet a sérüléseket elkerülve lépésről lépésre eljutni a póz kivitelezéséig.
Egyéb cikkek

Téma: Kipróbáltuk
írta: Képes Andrea
Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.15. fordítás és magyarázat 1.
Téma: Életmód
Vidák Vénusz összeállítása
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy