Isten hozta létre az agyunkat, vagy fordítva? - 2. rész
Téma: Filozófia
Valóságosak-e az istenélmények? Folytatjuk Dr. Tasi István (Ísvara Krisna Dásza) egy kétkedőhöz írt válaszlevelét. A cikk 1. része itt érhető el.

A vallási tapasztalatoknak sokféle típusa és fokozata van. Ezek egy része a lelki gyakorlatok végzésével rövidebb idő alatt, míg mások csak hosszabb idő alatt tapasztalhatóak meg. Vaisnava szemszögből nézve a vallási tapasztalatok fokozatairól egyrészt a szentírások számolnak be, másrészt pedig olyan emelkedett lelki gyakorlók a múltból és a jelenből, akik állításuk szerint ilyen tapasztalatokkal rendelkeznek. Ha véleményt akarunk formálni ezeknek a kijelentéseknek a helyességéről, akkor legalább valamilyen mértékben meg kell ismernünk a védikus írásokat, ezek néhány múltbeli nagy tanítóját, valamint egypár kiemelkedő kortárs képviselőjét. Így lesz valamiféle ésszerű alapunk arra, hogy legalább megtippeljük, hogy vajon igazat mondanak, vagy pedig nem. Napjainkban nagyon általános, hogy az emberek – magamat is beleértve – magabiztosnak látszó, fellengzős és felületes kijelentéseket tesznek olyan dolgokról, amelyekről jóformán semmiféle ismeretük vagy tapasztalatuk nincs. Az ilyen véleményeknek nyilvánvalóan nincs sok értéke és nem is kell rájuk sokat adnunk. Hiszen egy vélemény megalapozottságát az adott témában való jártasság és a személyes tapasztalat biztosítja.
 
Vajon kinek van leginkább joga nyilatkoznia a lelki tapasztalatok valószerűségének kérdéséről? (1) Olyanoknak (ateistáknak, szkeptikusoknak, agnosztikusoknak), akik nem rendelkeznek ilyen tapasztalatokkal, nem is akarnak ilyenekre szert tenni (mivel nem hisznek ezek létezésében), sőt gyakran még ellenségesek is azokkal szemben, akik ilyenekről beszámolnak? (2) Vagy olyanoknak, akik elfogadják a szentírások erre vonatkozó kijelentéseit, tisztelettudóan követik az ilyen tapasztalatokhoz vezető, önfegyelmet igénylő folyamatokat, és bevallásuk szerint az írásokkal egyező tartalmú belső tapasztalatokra tettek szert?
 
Az élet minden területén azoknak a véleményét fogadjuk el mérvadónak, akik az adott témában, szakterületen járatosak, nem pedig kívülállók, akik nem rendelkeznek releváns információkkal. Miért kellene éppen a spirituális tapasztalatok értelmezését olyanokra bíznunk, akik bevallottan soha nem tettek szert ilyenre? És miért kellene inkompetensnek tekintenünk és elutasítanunk pont azoknak a véleményét, akik a legtöbbet tudják és élik meg a dologgal kapcsolatban? Ki tud többet a macskáról: az a gyerek, aki látott egy kitömött, poros példányt a szertárban, vagy az, akinek van otthon egy cicája? Ki ismeri jobban a mézet, aki kívülről nézegeti és nyalogatja az üveget, vagy aki rendszeresen belekóstol a tartalmába? Mit mondjunk az üvegnyalogatónak, mikor nem akarja megízlelni a mézet, a kóstolgatónak meg nem hiszi el, hogy az tényleg édes? „Hát, akkor ne hidd el!”
 
A materialista megközelítés nagyon szeretné azzal elintézni a vallási élményeket, hogy az agy természetes, vagy beteges játékának tekinti őket. Azonban az agy stimulálásával messze nem sikerült a vallási tapasztalatok széles skáláját megjeleníteni, különösen nem a vaisnava ácsárják (lelki tanítók) leírásait a transzcendens világról és Istenről. A temporális lebeny mágneses ingerlésével csupán egy „időtlen lény jelenléte a szobában” típusú érzést sikerült előidézni (azt sem mindenkinél), ami a spirituális tradíciók fejlődési spektruma szerint még a csecsemőállapotot sem igen éri el. Semmiféle empirikus alap nincs tehát annak igazolására, hogy minden lelki élmény az agy terméke lenne, ez csupán a vallásellenes propaganda része. Sokkal valószínűbb, hogy az agy ebben a tekintetben csak a felülről (Isten, a transzcendencia, a lélek és az elme szintjéről) érkező tapasztalatok testi lecsatornázásában vesz részt – ahogy azt számos kísérletből levont következtetéssel érzékelteti Mario Beauregard és Denyse O’Leary könyve: The Spiritual Brain: A Neuroscientist’s Case for the Existence of the Soul (A spirituális agy: egy neurológus érvei a lélek létezése mellett). A „tudományos materializmus” tehát ebben a kérdésben is vesztésre áll.

Folytatjuk...


Szerző: Dr. Tasi István (Ísvara Krisna Dásza) 

Cikk forrása: A Védikus Tudományok Központja

Kép forrása: mattherdon.net



Kapcsolódó cikkek

Téma: Filozófia
Téma: Filozófia
A védikus hagyományok szerint, eredetileg amikor egy tanuló elhatározta, hogy a guru āśramjába költözik azért, hogy elkezdje a lelki tökéletesség felé vezető életét, el kellett fogadnia bizonyos alapelveket, illetve gyakorlatokat ahhoz, hogy alkalmassá váljon erre.
Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.22. fordítás és magyarázat 1. rész
Dr. Tóth-Soma László
Egyéb cikkek

Téma: Táplálkozás
Tovább kalandozunk az ájurvédikus konyha világában. Kókai Szilvia szakdolgozata alapján.
Téma: Érdekességek
vaszisthászana másképpen.
Téma: Érdekességek
Gondoltad volna, hogy Magyarországon működik Európa legrangosabb jóga főiskolája?
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy
BHF Tanfolyamok
» Senior jóga tanfolyam
Senior jóga tanfolyam Hortobágyi Gabriella 2017.03.22.

                                                       Senior jóga tanfolyam

Elkezdeni jógázni bármely életkorban lehetséges! A rendszeresen végzett kíméletes jógagyakorlatok segítenek megelőzni a betegségek kialakulását, sőt még a már meglévő betegségek gyógyításában is hatékonyak lehetnek, megfiatalítják és rugalmassá teszik a testet. A jóga az egyik legősibb tevékenység arra, hogy a lehető legtöbbet tehessük önmagunkért.

» Rámájana
Rámájana nandagopa 2017.02.14.

RÁMÁJÁNA

A korábbi jelentős érdeklődésre való tekintettel a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola ebben a félévben is nyitott kurzusokat hirdet. Ennek keretében az érdeklődők részvételi díj ellenében, tanfolyami jelleggel hallgathatják a levelező oktatás kiválasztott kurzusait.

» Filozófiai istentan
Filozófiai istentan nandagopa 2017.02.14.

FILOZÓFIAI ISTENTAN

A korábbi jelentős érdeklődésre való tekintettel a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola ebben a félévben is nyitott kurzusokat hirdet. Ennek keretében az érdeklődők részvételi díj ellenében, tanfolyami jelleggel hallgathatják a levelező oktatás kiválasztott kurzusait. 

Filozófiai istentan – A kurzus segít áttekinteni és megérteni a védikus hagyomány istenképét. Megismerhetjük az isteni inkarnációk kategóriáit, a tíz legjelentősebb avatár kedvteléseit, valamint a jelentősebb félisteneket.

» Bhagavad-gítá
Bhagavad-gítá nandagopa 2017.02.14.

BHAGAVAD-GITÁ

A korábbi jelentős érdeklődésre való tekintettel a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola ebben a félévben is nyitott kurzusokat hirdet. Ennek keretében az érdeklődők részvételi díj ellenében, tanfolyami jelleggel hallgathatják a levelező oktatás kiválasztott kurzusait.

 

Bhagavad-gítá 7-12. fejezet – A Gítá középső hat fejezetét a mű szívének tekintik, mert – sok más bölcsesség mellett – itt esik legtöbb szó a bhakti-jógáról, a szeretet és odaadás művészetéről.  

» A Védikus világkép
A Védikus világkép nandagopa 2017.02.14.

A VÉDIKUS VILÁGKÉP

A korábbi jelentős érdeklődésre való tekintettel a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola ebben a félévben is nyitott kurzusokat hirdet. Ennek keretében az érdeklődők részvételi díj ellenében, tanfolyami jelleggel hallgathatják a levelező oktatás kiválasztott kurzusait. 

A Védikus Világkép: hogyan mutatja be a védikus irodalom az univerzum felépítését, annak lakóit, valamint a kozmikus időciklusokat?

Előadó: Dr. Schnitchen Csaba (Száksi-gopála Dásza).

» Védikus asztrológia tanfolyam
Védikus asztrológia tanfolyam Rághava Dásza 2015.04.14.

VÉDIKUS ASZTROLÓGIA ALAPTANFOLYAM 


» Kezdő jóga tanfolyam
Kezdő jóga tanfolyam Baranyai Gyöngyvér 2015.01.28.

A JÓGA