Jógatáborban jártam...
Téma: Gyakorlás

Amióta jógázom, rendszeresen járok jógatáborokba is. Bár az első ilyen alkalommal még csak néhány hónapnyi jógás tapasztalattal rendelkeztem, azóta rutinos jógázóvá és mondhatni, jógatáborozóvá lettem, sőt az utóbbi időben – jógaoktatói tanulmányaim és szárnybontogatásom kapcsán – a pihenésen és intenzív jógázáson kívül immár a szakmai, módszertani tapasztalatok gyűjtése is a célommá vált.

Idén az Élj Harmóniában Jógastúdió által szervezett – főiskolai tanulmányaimtól független – jógatáborra esett a választásom, a csendes szépségű balaton-felvidéki falucskában, Vöröstón. A programokat a stúdió oktatói, Vitai Kati és Purusa Sukta Das vezették, és ők gondoskodtak az ételek elkészítéséről is. A tábor teljesen nyitott volt, jógairányzattól és filozófiai beállítottságtól függetlenül bárki részt vehetett rajta, teljesen kezdők és haladó jógázók egyaránt, olyanok, akik a jóga mellett az egészséges életmód iránt is érdeklődtek. Családias hangulatú tábor alakult ki, körülbelül tíz résztvevővel, a huszonéves korosztálytól a hatvanasig vegyesen. Idén a sors úgy hozta, hogy a résztvevők közül sokan a jógastúdióban gyakorlók közül kerültek ki, bár volt olyan merész jelentkező is, aki még sosem járt ott azelőtt és nem ismerte az oktatókat sem – szerencsére nem bánta meg a választását, sőt… :)
 
A leutazást a szervezők segítségével telekocsi rendszerben oldottuk meg, így a résztvevők már az odaút során megismerkedhettek egymással. Megérkezésünk után nem sokkal, késő délelőtt, már kezdődött is az első jógafoglalkozás. Az óráknak egy, a kibérelt parasztházhoz tartozó, nagyon szép jógateremmé átalakított, hangulatos hajdani istálló adott otthont. Nyár közepe ellenére hideg, esős hétvégével indult a tábor, így dinamikus ászanákkal és tüzesítő pránájámával próbáltunk felmelegedni. A gyakorlók közt vegyesen voltak kezdők, középhaladó és haladó jógázók is, így az instruálás és az óra felépítése követte a különböző igényeket, az ászanákból lehetett kezdő és haladó változatot is végezni, természetesen, ha szükséges volt, segédeszközökkel kiegészítve. Volt szerencsém egy újabb, általam eddig még nem ismert, kifejezetten könnyített napüdvözlettel is megismerkedni, amely fokozatosan, körről körre bővült, erősödött, váltott át a hagyományos sorozatra. Így egyrészt minden gyakorló megtalálta benne a kihívást, másrészt egy idő múlva már egyikünk se fázott.:)

 

 

Ezután mindennap, késő délelőtt és késő délután is, egy-egy másfél-két órás jógaórán vehettünk részt Kati vezetésével. (A részvétel természetesen nem volt kötelező, ha valaki fáradt volt, nyugodtan pihenhetett óra alatt vagy helyett, de ritkán volt hiányzó.) Számomra, kezdő jógaoktatóként nemcsak a gyakorlás miatt, hanem saját fejlődésem, tanulásom szempontjából is nagyon hasznosak voltak az órák, hiszen rengeteg olyan információ, apró részlet hangzott el, amelyek segítették a különböző adottságú gyakorlók örömteli, sikerélményt adó jógázását, és biztosították az ászanák helyes felvételét és végrehajtását. A kislétszámú csoport külön jó lehetőséget adott arra, hogy mindenki személyes figyelmet kaphasson. Az oktató emellett nagyon jól reagált a résztvevők által éppen felvetett kérdésekre, adott helyzetekre, problémákra is, így – részben terápiás jelleggel – sokszor egy-egy akut téma köré összpontosult az óra. Például egy nem tervezetten hosszúra nyúlt hegyi kirándulás után hasznos (és kellemes) lazító gyakorlatokkal pihentük ki a fáradalmakat, a derékfájás kapcsán pedig a medence helyes tartását és a környéki izmok erősítését célzó gyakorlatokkal ismerkedtünk meg behatóan. De végeztünk lapockazáró-izmokat kondicionáló gyakorlatokat is a manapság elterjedt rossz fej- és válltartás ellensúlyozására, és megtanultuk azt is, milyen pozíciókban ajánlatos aludni. Az egyéni gyakorlás mellett sok páros gyakorlat is színesítette az órákat. Természetesen, mindenki az elmaradhatatlan óra eleji és végi fekvő relaxációt várta a legjobban.:)

A jóga mellett kora reggelenként egyórás meditációs foglalkozáson vehettünk részt Purusával, amit a résztvevőknek nagyjából a fele szorgalmasan ki is használt. A lazító relaxáció után tetszőleges ülő pozícióban végeztük a meditációs gyakorlatot, amely főként légzésfigyelésből és az elme lecsendesítéséből állt, amit végül egy záró relaxáció követett. A meditáció mélysége és hossza napról-napra változott, fejlődött, óra után pedig megosztottuk egymással a tapasztalatainkat. Így, aki korábban még nem gyakorolt meditációt, az is megismerkedhetett egy meditációs technikával, ami nem mellesleg mindenki számára segített nyugalommal kezdeni a napot.

A délelőtti jógaórák előtt ájurvédáról (india holisztikus egészségtudomány) szóló beszélgetéssel egybekötött előadásokon vettünk részt, melynek témái az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és az életmódváltás voltak. Az elméleti információk és az ősi védikus írások ajánlásai mellett sok hasznos gyakorlati tanácsot kaptunk ahhoz, hogy a jógatábor ne csak egy egyszeri nyaralás legyen, hanem az ott tanultak a mindennapokban is megtámogathassák az egészséges életmód kialakítását és az életmódváltást, a mozgás, a táplálkozás, a gondolkodás, a tudatszintek és a lelki fejlődés területein egyaránt. A jógatábor ideje alatt az ételek, a programok, a karma-jóga (az önzetlen cselekedetek jógája – amely jelen helyzetben a közös rendrakás, terem-előkészítés és takarítás volt) mind ennek a gyakorlati megtapasztalását szolgálták.

 

 

A köztes időben, délutánonként és este, rövidebb-hosszabb kirándulást tettünk a faluban és a szomszédos településeken, de egy rövid tihanyi látogatás és a korábban már említett erdei-hegyi túra is belefért a programba. Akinek pedig nem volt kedve kirándulni, az a ház mögött elterülő hatalmas dombos réten sétálgathatott, pihenhetett, vagy a ház előtt, a kertben beszélgethetett – a tábor második felében már napsütésben.:)
 
Ennyi mozgás mellett mindig kíváncsian (és éhesen) vártuk a reggelit-ebédet-vacsorát, amelyet mindig az épp szabad oktató készített el friss, bio alapanyagokból, amíg a csoport jógázott vagy meditált. Reggelire meleg zabkását kaptunk, amelyet mindenféle finomsággal ízesíthettünk: kókusszal, magvakkal, vajjal, karobbal, aszalt gyümölcsökkel. Az ebéd és a vacsora változatos, könnyű, egyszerű, de nagyszerű és szemet gyönyörködtető vegetáriánus finomság volt, főtt-sült és nyers hozzávalókat egyaránt tartalmazott. Nem hiányozhatott a hüvelyesekből készült dhál (leves), mindenki kedvence, a pakóra (bundázott zöldség), sem pedig a halava (búzadarából készült édesség), de szerepelt az étlapon például kukoricakása párolt zöldségekkel, céklás-csicseriborsós szabdzsi (sült zöldséges étel) és paradicsomos-cukkinis spagetti is. Női résztvevők lévén nem restelltünk az ételkészítés módjáról kérdezősködni és a programok közti rövid szünetekben bizony el-ellestünk egy-egy konyhai fogást is. Ez az étkezési-főzési mód némelyek számára már ismerős volt, mások viszont most találkoztak először hasonló ételekkel, alapanyagokkal, fűszerekkel. Biztos vagyok benne, hogy a tábor után mindannyian rendszeresen ellátogatunk majd valamelyik bioboltba vagy piacra.:)
 

 

 
Az utolsó előtti nap estéjén Purusa vezetésével bepillantást nyerhettünk a mantrameditáció varázsába a mahá-mantra közös éneklésével. Bár a bhadzsan (a mantrák közös éneklése) többek számára újdonság volt, azt hiszem mindenki nevében mondhatom, nehéz lett volna utána szavakba önteni, milyen csodálatos érzésekkel tértünk nyugovóra.

Az öt nap nagyon gyorsan, mégis csendesen, nyugalomban, harmóniában telt el, ami az eddigi jógatáborok közül talán a legnagyobb csenddel és békével ajándékozott meg. Minden jógázónak vagy egészséges életmód iránt érdeklődőnek – legyen akár teljesen kezdő vagy gyakorlott jógázó – szívből ajánlom, hogy legalább egyszer vegyen részt egy jógatáborban és tapasztalja meg a jógikus hangulatban eltöltött időszak feltöltő erejét. Ajánlott persze, de nem kötelező a tábor előtt megismerkedni a táborvezető oktatókkal, részt venni az órájukon vagy valamilyen programjukon, vagy ha erre nincs is mód, legalább egyeztetni velük, érdeklődni a programokról, a jógaórák felépítéséről, hangulatáról, a várható csoportról, hogy megfelel-e a pillanatnyi élethelyzetünknek, egészségi állapotunknak, jógás tapasztalatunknak, célunknak. Mindazonáltal eddig egyik jógatáborban sem ért csalódás, mindegyikből tapasztalatokkal feltöltődve érkeztem haza, amit aztán továbbvihettem a hétköznapokba is.

Mint ahogy minden jógaóra, tanfolyam vagy workshop, a tábor is akkor igazán hatékony, ha a hatása nem csak a program idejére szól, de az ott szerzett tapasztalatok beépülnek a résztvevők mindennapi életébe is. Így ebből a táborból is sok kis csomagot hoztam haza magammal, ami – és bizonyára a többiek is így vannak ezzel – segít abban, hogy minél jobban kiteljesedhessek a jógás utamon, a lelki fejlődésben, az életem minden területén, és megújult lelkesedéssel, új szempontokkal gazdagodva jógázzak tovább. Nem utolsósorban pedig hálával gondolok jógás társaimra, akik velem együtt töltötték ezt a pár napot. Csodálatos emberekkel lehettem együtt, akiktől nemcsak sokat tanultam, de a szívem is örömteli érzésekkel töltekezhetett fel. 
 

 
Szerző: Pékó Zsanett
A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola 2. évfolyamos jógamester hallgatója
 
Fotók: a szerző szívességéből


Kapcsolódó cikkek

Téma: Gyakorlás
A nyakfájás sokaknál mindennapos jelenség, nincs olyan ember, akinek legalább egyszer ne fájt volna a nyaka. Gyakran nincs mögötte komolyabb betegség, mégis kellemetlenséget tud okozni.
Téma: Gyakorlás
Yoga-sūtra I.12. magyarázat 4. Meddig kell követni a “gyakorlás” és a “lemondás” elvét?
Téma: Gyakorlás
Kocsis Kata cikksorozata azt tárgyalja, hogyan lehet teljes hídat felépíteni, miként lehet a sérüléseket elkerülve lépésről lépésre eljutni a póz kivitelezéséig.
Egyéb cikkek

Téma: Jóginterjúk
Testudatosság és testtartás - egy módszer, ami mindkettőt segíti. Beszélgetés Pegán Attila TestSzobrásszal.
Téma: Ászana sorozatok
összeállította: Medvegy Gergely
Téma: Kipróbáltuk
írta: Javorek Manyi
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy