A szigorúan gyakorló jógik típusai
Téma: Filozófia
  

 Yoga-sūtra I.22. magyarázat 1. rész

 

mdu-madhya-adhimātratvāt tato ‘pi viśea

[Attól függően, hogy gyakorlataikat] gyenge, közepes vagy erős intenzitással végzik, még közöttük (tehát a lelkesen és eltökélten gyakorlók között) is lehetnek sajátságos különbségek. [I.22.]

Abhyasa 3Érdekes megállapítás ez Patañjali részéről, melynek számos üzenete van. Az egyik az, hogy még egy olyan lelkes és eltökélt jógi is, aki minden erőfeszítést megtesz a lelki célja érdekében, szembesülhet olyan akadályokkal, amelyek akarata ellenére megakadályozhatják őt a vágyott szintű és minőségű gyakorlásban. Ezek az akadályok lehetnek külső körülményekből fakadók (pl. családi helyzet, egészségi állapot, lakhely típusa, környezet, politikai helyzet stb.), vagy belső feltételek (személyiségtípus, a tudatműködés karmikus jellege, neveltetés stb.) akaratlan következményeként létrejövők. Számos karmikus visszahatás is befolyásolhatja azt, hogy a törekvésünk és lelkesedésünk ellenére a gyakorlásunk milyen minőségűre sikeredik. Ez alapján könnyen megérthető, hogy egy „szigorúan és lelkesen gyakorló” jógi sādhanája is lehet gyenge (mṛdu), közepes (madhya) és erős (adhimātra) intenzitású, illetve minőségű, függetlenül a lelkezedsétől. Természetesen a lelki élet folyamata számos külső és belső akadályt megsemmisíthet, mint ahogy erre Patañjali a későbbiekben majd utal is, kezdő szinten azonban számítani kell az esetlegesen akadályozó hatásukra.

Thirst 1Ahogyan a szigorú gyakorlók e tényezők miatt háromfélék lehetnek, úgy a közepesen gyakorlók és a gyenge, labilis hozzáállásúak között is ugyanezt a háromféle kategóriát különböztethetjük meg. Így, ahogyan Vyāsa az előző sūtrához írt magyarázatában leírja, tulajdonképpen 9 féle jógiról beszélhetünk[1], akik mindnyájan az Abszolút Igazságot kutatják, különböző intenzitású törekvésekkel és más-más lehetőségekkel.[2]

[Tekintettel arra, hogy ebben a bejegyzésben már a Yoga-sūtra előrehaladottabb elemzése olvasható, annak érdekében, hogy a kedves olvasó teljességében megérthesse, szükséges a korábbi aforizmák, illetve magyarázatok áttanulmányozása. Ez a bejegyzés a Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik, amely 2015 novemberében jelent meg. A kötet a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola honlapján megrendelhető.]

Jegyzetek:

[1] 1.) mdu-mdu 2.) mdu-madhya 3.) mdu-adhimātra, 4.) madhya-mdu, 5.) madhya-madhya 6.) madhya– adhimātra, 7.) adhimātra-mdu , 8.) adhimātra-madhya , 9.) adhimātra-adhimātra

[2] Vb.I.21.1-7. Rāma, 1998, old.: 39.



Forrás:  www.gaurakrisna.hu/joga-szutra


Kapcsolódó cikkek

Téma: Filozófia
I. 27. sūtra fordítás és magyarázat 1.
Gaura Krisna Dásza írása
Téma: Filozófia
Téma: Filozófia
A védikus hagyományok szerint, eredetileg amikor egy tanuló elhatározta, hogy a guru āśramjába költözik azért, hogy elkezdje a lelki tökéletesség felé vezető életét, el kellett fogadnia bizonyos alapelveket, illetve gyakorlatokat ahhoz, hogy alkalmassá váljon erre.
Egyéb cikkek

Téma: Gyakorlás
írta: Nikodemus Katalin
Téma: Érdekességek
Gondoltad volna, hogy Magyarországon működik Európa legrangosabb jóga főiskolája?
Téma: Jóginterjúk
Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e hátránya a koedukált jógaóráknak, és ha igen, mi? Előnyökre, és technikai okokra is fény derült.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy