Szükségünk van-e kollagén bevitelre?
Téma: Táplálkozás
 A kollagén egy fehérje, melynek legalább egy tucatnyi különböző típusa fordul elő az ember szöveteiben, főként a kötőszövetekben. Legújabban a kozmetikai ipar kapta fel, mint a bőr fiatal, üde kinézetének megőrzőjét. A kép természetesen nem ennyire egyértelmű. Egyrészt a szájon át szedhető kollagéntartalmú étrendkiegészítők általában II-es típusú kollagént tartalmaznak, mely a bőrben igen kis százalékban fordul elő a többi kollagénfajtához képest. Tehát a kollagén-kapszulák vagy oldatok szedése nem fog sok mindennel hozzájárulni a ragyogó és ráncmentes bőr kialakításához. Ettől eltekintve az ízületi egészség és egyes autoimmun betegségek, valamint a fájdalomcsillapítás terén egyértelműen hatásos a kollagén kiegészítés alkalmazása. 

Az emberi szervezet elvileg bármilyen fehérjét képes szintetizálni, ha a szükséges aminosavakat megfelelő mennyiségben bevisszük az étellel. A szervezet számára másodlagos, hogy az aminosavak állati vagy növényi eredetű élelmiszerekből származnak, a legfontosabb a megfelelő arány, amiből fel tudja építeni a fehérjéket. A kollagénnel kapcsolatban persze az a helyzet, mint sok más hormonnal és sejtalkotóval: az életkor előrehaladtával a szintézisük mértéke általában csökken. Ennek egyik következménye lehet az idősebb emberek ráncos bőre és gyakori ízületi fájdalmai. 

Az állati eredetű élelmiszerekkel együtt bevitt kollagén sem fogja feltétlenül garantálni, hogy a szöveteink kollagén-szintje megnövekszik. Tehát ha valaki a vegán életformát választotta, nem kell azért felülnie az olyan propagandáknak, miszerint a vegánok hamarabb öregszenek, mint a húsevők. A tapasztalatom igazából azt mutatja, hogy a magas állati fehérjebevitel sokkal jobban öregíti a szöveteket, főleg, ha alacsony mértékű zöldség- és gyümölcsbevitellel párosul. 

Egy Ausztráliában lefolytatott tanulmány például kimutatta az összefüggést a halálozási ráta és a zöldség- illetve gyümölcsfogyasztás mértéke között. Azoknál a 45 év feletti alanyoknál, akik napi legalább fél kiló gyümölcsöt fogyasztottak rendszeresen, a halálozási ráta 0,84 volt, míg a kevés gyümölcsöt fogyasztók esetében 1. A zöldségekkel hasonló volt a helyzet, a 150 g zöldségnél kevesebbet fogyasztók 1-ről indultak, míg a 375 gramm feletti mennyiségű zöldséget fogyasztók 0,93 körül mozogtak. Itt ellenben sikerült kimutatni, hogy azok, akik főtt, párolt zöldségeket fogyasztanak, jobb egészségnek örvendenek, mint akik kizárólag vagy javarészt nyerset. A 275 g fölötti főtt, párolt zöldség fogyasztása esetén a halálozási ráta 0,84-re csökkent. 

Én a magam részéről mindig is mondtam, hogy a nyers ételek túlzott előtérbe helyezése a legtöbb ember emésztőrendszere számára nem megfelelő. Én például kb fele-fele arányban eszem nyers és főtt zöldségeket, illetve a zöldség-gyümölcs arányai is kb fele-fele. De térjünk vissza a kollagén-szintézisre!

Levezettük tehát, hogy a kollagén egy hasznos dolog, főleg az ízületi egészség támogatására. Az egyik növényi eredetű étrendkiegészítő, amit régóta szedek, az MSM (metil-szulfonil-metán), ami szintén csökkenti az ízületi gyulladásokat, az oxidáció mértékét és elősegíti a kollagén-szintézist. Számos olyan növény is van, melyek hasonlóképpen elősegítik a kollagén-szintézist: a káposztafélék, a szójatermékek, a vöröses színű zöldségek és gyümölcsök, a hüvelyesek, a répafélék, a lenmag, a dió, az olívabogyó, a citrusfélék és az avokádó. 

Tehát ha nem erőltetjük a nyers vegánságot, hanem megfőzzük, amit meg kell főzni, és eléggé változatosan étkezünk, akkor nem igazán kell attól tartanunk, hogy vegánként hamarabb megöregszünk, mint húsevő embertársaink, vagy pedig hogy több betegség fog kínozni bennünket, mint azokat, akik nem figyelnek oda az étkezésükre.

 Szerző: Gauranga Das

www.hotashtanga.com

Kapcsolódó cikkek

Téma: Táplálkozás
Téma: Táplálkozás
Régóta várt, kedves barátaink voltak nálunk vacsorára a napokban. Egészségi okokból előnyben kellett részesítsem a glutén, tej és cukormentes fogásokat.
Téma: Táplálkozás
– régi adósságot törleszt Manodhara
Egyéb cikkek

Téma: Relaxáció/Meditáció
írta: Vértessy Flóra
Téma: Gyakorlás
írta: Nikodemus Katalin
Téma: Filozófia
Bakaja Zoltán a jóga fogalmát definiálja a Bhagavad-gítá versei alapján. A 2. ének 48. verse a jógát „egyenlőségnek” vagy „egykedvűségnek”, „nyugalomnak” nevezi.
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy