Akadályok – jógagyakorlás a kötőerők hatása alatt
Téma: Életmód
Yoga-sūtra I.21. fordítás és magyarázat 2.
 

Felmerül a kérdés: mi akadályoz meg bennünket abban, hogy intenzíven gyakorló, eltökélt jógik legyünk, olyanok, akik nemcsak rövid ideig, a pillanatnyi lelkesedésüknek köszönhetően buzgók, hanem hosszú évek, évtizedek távlatában is kitartóak és tudatosak?
A válasz a fizikai világ összetevőiként, minőségi jellemzőiként ismert három kötőerő (guṇa) tanulmányozásában van. Ezek az energiák a boldogság és a boldogtalanság érzésén keresztül kötnek bennünket a világhoz, s lohasztják le az intenzív, komoly gyakorlás iránti lelkesedésünket.[1]

Jógivá válni azt jelenti, hogy az életünk haladási irányát az önmegvalósítás felé tereljük. Ez azonban még ekkor nem jelent mást, csak azt, hogy kiválasztottuk az utat, amelyen haladni akarunk. A kiválasztott célunk elérése érdekében még a durvafizikai és a finomfizikai testünket is ennek szellemiségében kell használnunk ahhoz, hogy a megfelelő eredményt kapjuk. Ebben a folyamatban egy jóginak nagy felelőssége van a tekintetben, hogy az életében milyen kötőerőket enged dominálni.

Egy tamo-guṇát (a tudatlanság kötőerője) dominálni engedő gyakorló képtelen lesz nagy erőfeszítést tenni, hiszen jórészt az inaktivitásra való hajlam, illetve a motiválatlanság árnyékolja be az életét. Az ő gyakorlása gyenge, élettelen, s mint ilyen, nagyon labilis. A tudatlanság minőségében a legyengült intelligencia nem lesz elég ahhoz, hogy a lelki úton tartsa a jógit.

I.21_2_akadálypálya 1rajo-guṇa (a szenvedély kötőerője)túlsúlyának hatásakor a lelki eredménye helyett vagy a mellett az ember a jóga kedvező fizikai-anyagi és mentális hatásához kezd vonzódni, s ezek miatt akár intenzíven és lelkesen is képes gyakorolni. Ez a lelkesedés azonban általában addig tart, ameddig az első nagyobb nehézségek meg nem jelennek a gyakorlásának színterén. Még ha fenn is tudja tartani a lelkesedését, a motivációja lelki szempontból kedvezőtlen irányba vezeti, s ez egyre több nemkívánatos kötöttséget alakít ki benne.

sattva-guṇa (a jóságkötőerője)amely lelki szempontból az egyedül kedvező kötőerő egy jógi számára, kitartó, eltökélt, magas szintű gyakorlásra teszi képessé az embert. Ez az a gyakorlás, amelyről Patañjali a következőképpen beszélt a korábbiakban: „Ez [a gyakorlás] akkor áll szilárd talajon [és akkor vezet megfelelő eredményre], ha hosszú időn keresztül, megszakítás nélkül, nagy figyelemmel (s a téma iránti odaadással) valamint szorgalommal végezzük.[2]

Tehát a szerző felhívja a figyelmet, hogy nem elég jóginak lenni, komollyá is kell válnunk ahhoz, hogy igazán eredményesek legyünk.

[Tekintettel arra, hogy ebben a bejegyzésben már a Yoga-sūtra előrehaladottabb elemzése olvasható, annak érdekében, hogy a kedves olvasó teljességében megérthesse, szükséges a korábbi aforizmák, illetve magyarázatok áttanulmányozása. Ez a bejegyzés a Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik, amely 2015 novemberében jelent meg. A kötet a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola honlapján megrendelhető.]

Jegyzetek:

[1] A guṇákról a 2. sūtra magyarázatában már részletesen beszéltünk.

[2] sa tu dīrgha-kāla-nairantarya-satkārāsevito dṛḍha-bhūmiḥ – YS. I.14.

Szerző: Gaura Krisna Dásza
www.gaurakrisna.hu


Kapcsolódó cikkek

Téma: Életmód
Gauranga Dász írása.
Téma: Életmód
Yoga-sūtra I.21. fordítás és magyarázat 2. Akadályok – jógagyakorlás a kötőerők (guṇa) hatása alatt
Téma: Életmód
A szorgalmas gyakorlás
Gaura Krisna Dásza: Yoga-sūtra I.14. magyarázat 6.
Egyéb cikkek

Téma: Gyakorlás
Folyadékfogyasztás jógagyakorlás közben
Téma: Filozófia
Válaszlevél egy kétkedőnek, aki szeretné megtudni, hogy valóságosak-e az istenélmények. Dr. Tasi István (Ísvara Krisna Dásza) cikksorozatának befejező része.
Téma: Táplálkozás
hogyan ne az ájurvéda szerint
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy