Tízféle bizonyíték – I.7. szútra magyarázata
Téma: Filozófia
 Természetesen miután valaki felismeri és elfogadja, hogy a feltételekhez kötött élőlény valóban rendelkezik a korábban már említett négyféle hiányossággal (1. az érzékszervek tökéletlenségével, 2. az illúzióval, amely a gondolkodást befedi, 3. a hibázás lehetőségével és 4. a csalásra való hajlammal), komoly fejtörést okozhat számára az, hogy megbízható tudásszerzési folyamatot találjon, amely a lelki igazságokat is fel tudja fedni a számára

A védikus filozófiai iskolák összesen tízféle pramánát említenek, mint a hiteles információk megszerzésének eszközeit, azonban a megfelelő korlátokat sem felejtik el velük kapcsolatban megemlíteni. Mindegyik filozófiai iskola elismeri ezek egy bizonyos kombinációját, mint érvényeset, és sok bizonyítékokat hoz fel véleményének alátámasztására.

Valójában mindegyik használható egy spirituális ember számára az önvaló- és Isten-kutatása során, a módszerre jellemző korlátok figyelembevételével. Ez a tíz tradícionális pramāna, az e sūtrában felsorolt legfontosabb hárommal együtt, a következő:

1.) Egy hiteles bölcs vagy félisten kijelentései (ārṣr), amelynek összhangban kell lennie a kinyilatkoztatással. 2.) Összehasonlítás (upamāna), amelynek során egy bizonyos dolgot, amelyről nincs előzetes tudásunk, többé-kevésbé megismerhetünk, miután összehasonlítottuk egy ismert dologgal. Például a kacsacsőrű emlősről relatíve pontos képet alkothatunk akkor, ha a kacsáról és az pramanas_hiányemlősállatokról már vannak ismereteink. Nagy valószínűséggel képesek lennénk felismerni ezt az állatot, az első találkozáskor. 3.) A feltételezés (arthāpatti) azt jelenti, hogy egy előfeltevést alkotunk egy általunk tapasztalt, egyenlőre még megmagyaráz(hat)atlan tényre. Például, ha valaki nem eszik nappal, de a teste viszonylag túlsúlyos, akkor bizton feltételezhetjük, hogy az illető éjszaka eszik. Máskülönben a túlsúlya megmagyarázhatatlan. 4.) Valaminek a hiánya (abhāva) szintén a tudásszerzés egy eszköze. Egy tárgy megfelelő érzékkel történő felfogásának sikertelenségét a ”tárgy hiánya” felfogásának tekintik. Például egy könyv megfelelő tárgya a látási felfogásnak, és a szem a felfogás megfelelő érzéke. Így ha valaki nem lát egy könyvet egy üres asztalon, az a könyv távollétét tapasztalja. Az ilyen abhāva az érzék felfogás egy különálló kategóriájaként van osztályozva, mert nincs igazán kapcsolat az érzékszerv és a tárgy között, mint ahogy az a megszokott érzékfelfogásnál pramanas_gesturetermészetes lenne. Ez esetben amit felfogunk, az a tárgy hiánya. 5.) A magában foglalás módszere (sambhava) azon a megszokott tapasztalaton alapul, hogy egy nagyobb mennyiség magában foglal egy kisebb mennyiséget. Például, ha ismerünk valakit, akinek van 100 forintja, automatikusan tudjuk, hogy neki van egy, öt, tíz, stb. forintja is. 6.)

A hagyomány elfogadásának módszerét (aitihya) akkor alkalmazzuk, amikor valamely elfogadott érvet a közhiedelmen vagy hagyományon keresztül ismerünk, de ezen ismeretnek az eredeti forrása ismeretlen. Például létezik elképzelés, miszerint az Új Delhiben található ”Purāna Qila az ősi erődöt a Pándavák építették. Erre nincs írott bizonyíték vagy szentírási utalás, ami alátámasztaná ezt, de generációkon keresztül áthagyományozva ezt az információt ma általánosan igaznak tekintik. 7.) A gesztus (ceṣṭā) tudásszerzési módszerének használata akkor valósul meg, amikor valaki egy másik személy testbeszédéből, mimikájából szerez valamilyen információt. A gesztusok, sokszor olyan információkat is feltárnak, amelyeket a ”gazdája” titkolni akar. 8-10.) A tízféle pramāna-féle közül a fennmaradó legfontosabb hármat (pratyakṣa, anumāna, āgama) a 7. sūtra magyarázataiban részletesen kifejtettük.

Megjegyzés:
 Ahogy haladunk előre a Yoga-sūtra tárgyalásában egyre több olyan fogalom és gondolat kerül elő, amelyek a korábbi sūtrákra és a magyarázatokra épülnek, s azok ismeretében válnak érthetővé. Ha az a terved, hogy rendszeresen olvasod ezeket a kis “közleményeket”, akkor javaslom, kezdd el az elejéről olvasni a bejegyzéseket: www. gaurakrisna.hu

Szerző: Gaura Krisna Dásza

Kapcsolódó cikkek

Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.7. magyarázat 5. Tízféle bizonyíték, a tudásszerzés további védikus módszerei (pramāṇa)
Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.7. magyarázat 4. A kinyilatkoztatott szentírások tanításai (āgama, śabda)
Téma: Filozófia
Yoga-sūtra I.7. magyarázat 3. A testet öltött élőlények négyféle hiányossága
Egyéb cikkek

Téma: Gyakorlás
Napüdvözlet másképpen. Diós Éva gyűjtése.
Téma: Jóginterjúk
Vannak-e jógaalkatú, jógára született emberek, illetve olyanok, akiknek a jóga nem való? Jógázhatunk-e akkor, ha túlsúlyosak vagyunk? Szakértőinket, gyakorló jógaoktatókat kérdeztük.
Téma: Táplálkozás
írta: Hári Beáta
Kereső
Ászana kereső
A test helyzete:
Törzs és (támasztó) láb viszonya:

vagy