A feltételekhez kötött élőlény hamis önazonosításának számtalan szintje van, amelyeket öt fő csoportba lehet sorolni. Ezek egy része a durvafizikai testtel kapcsolatos önazonosítás, másik része pedig a finomfizikaival.

A feltételekhez kötött helyzetében az ember saját transzcendentális énjét elfelejtve az anyaggal, az anyagi testével, az anyagi tudatfolyamataival azonosul.

A jóga saját létezésünk megismerésének magasztos útja, amely megtanítja számunkra, hogy a létező világ általunk jelenleg átláthatatlan hierarchiájában hova helyezzük önmagunkat.

A yoga gyakorlásával számos eredményt lehet elérni. Mindezek mellett azonban a védikus tradíció kifejezetten hangsúlyozza, hogy a valódi célja az önmegvalósítás, a valódi énünk megismerése.

A lélek eredeti tiszta állapotában formával és tulajdonságokkal rendelkezik, amelyet persze nem szabad összetévesztenünk az anyag-világ dimenziójában tapasztalható formákkal és tulajdonságokkal.

A lélek (puruṣa) természetétől fogva mennyiségileg korlátozott mértékben az Úr tulajdonságait birtokolja.

Kérdések a guru témakörében 3. – Kit fogadjak el lelki tanítómesteremnek? [Kiegészítés Yoga-sūtra I.13. magyarázat 6.-hoz]

Kérdések a guru témakörében 2. – Milyennek kell lennie egy hiteles lelki tanítómesternek? [Kiegészítés Yoga-sūtra I.13. magyarázat 6.-hoz]

Kérdések a guru témakörében 4. – Nos, végül hol is az a “bokor”??? [Kiegészítés Yoga-sūtra I.13. magyarázat 6.-hoz]

Kérdések a guru témakörében 1. – Melyik bokorban találok egy hiteles gurut?
[Kiegészítés Yoga-sūtra I.13. magyarázat 6.-hoz]

Yoga-sūtra I.13. magyarázat 6. A lelki tanítómester (guru) választásának jelentősége egy yogī éltében.

Yoga-sūtra I.15. magyarázat 3. A lemondás (vairāgya) hiányának eredményei

Yoga-sūtra I.15. fordítás és magyarázat 1.

Yoga-sūtra I.15. magyarázat 2.

Yoga-sūtra I.7. magyarázat 5. Tízféle bizonyíték, a tudásszerzés további védikus módszerei (pramāṇa)

Yoga-sūtra I.7. magyarázat 4. A kinyilatkoztatott szentírások tanításai (āgama, śabda)

Yoga-sūtra I.7. magyarázat 3. A testet öltött élőlények négyféle hiányossága

Reflexió egy Facebook felvetésre.

I. 27. sūtra fordítás és magyarázat 1.
Gaura Krisna Dásza írása

A védikus hagyományok szerint, eredetileg amikor egy tanuló elhatározta, hogy a guru āśramjába költözik azért, hogy elkezdje a lelki tökéletesség felé vezető életét, el kellett fogadnia bizonyos alapelveket, illetve gyakorlatokat ahhoz, hogy alkalmassá váljon erre.

Yoga-sūtra I.22. fordítás és magyarázat 1. rész
Dr. Tóth-Soma László

Yoga-sūtra I.22. magyarázat 2. rész
Dr. Tóth-Soma László

Egyre több szempontból tisztelem az öreget. Egyrészt a "Light on Yoga" című korszakalkotó művéért, amiben nagyon sokat rögzített Krishnamacharya hagyatékából, másrészt a 108 dropback miatt, valamint azért, mert kilencvenévesen is gyakorol, ami bizonyíték arra, hogy a jóga nem csak fiatal és fitt embereknek való.

2. rész

Amíg ennek a világnak a feltételekhez kötött lelkei az idő fogságában élik relatív életüket, s tetteik minden aspektusa az idő által nyer értelmet, addig Isten felette áll az idő múlásának. Patañjali úgy fogalmazza ezt meg, hogy an-avaccheda...

Dr. Tóth-Soma László (Gaura Krisna Dásza) cikksorozata.

Bakaja Zoltán a jóga fogalmát definiálja a Bhagavad-gítá versei alapján. A 6. fejezet 23. verse „a szenvedéssel való kapcsolat megszűnése” jelentést rendeli a jógához.

Bakaja Zoltán a jóga fogalmát definiálja a Bhagavad-gítá versei alapján. A 6. fejezet 2. verse a jógát a szannjászával, az aszketizmussal, a világtól való elfordulással, lemondással felelteti meg.

Egyesek szerint Isten éppúgy érzékelhetetlen, mint egy láthatatlan sárkány. De mennyire és milyen sárkány is Ő valójában? Dr. Tasi István cikke.

Bakaja Zoltán a jóga fogalmát definiálja a Bhagavad-gítá versei alapján. A 2. fejezet 53. verse a jóga és a szamádhi közé tesz egyenlőségjelet.

Válaszlevél egy kétkedőnek, aki szeretné megtudni, hogy valóságosak-e az istenélmények. Dr. Tasi István (Ísvara Krisna Dásza) cikksorozatának befejező része.

A Bhagavad-gítá 2. fejezet 50. verse a jógát ügyes, okos cselekvésként, vagy a cselekvés művészeteként határozza meg. Folytatjuk Bakaja Zoltán jóga fogalmát definiáló sorozatát.

Valóságosak-e az istenélmények? Folytatjuk Dr. Tasi István (Ísvara Krisna Dásza) egy kétkedőhöz írt válaszlevelét.

Válaszlevél egy kétkedőnek, aki szeretné megtudni, hogy valóságosak-e az istenélmények. Dr. Tasi István (Ísvara Krisna Dásza) cikksorozata.

Bakaja Zoltán a jóga fogalmát definiálja a Bhagavad-gítá versei alapján. A 2. fejezet 50. verse a jógát ügyes, okos cselekvésként, vagy a cselekvés művészeteként határozza meg.

Bakaja Zoltán a jóga fogalmát definiálja a Bhagavad-gítá versei alapján. A 2. ének 48. verse a jógát „egyenlőségnek” vagy „egykedvűségnek”, „nyugalomnak” nevezi.

Fellegvári Orsolya szakdolgozatában a gaudíja-vaisnavizmus, Patandzsali jógahagyománya és a théraváda buddhizmus meditáció fogalmait ismerteti.

Fellegvári Orsolya vaisnava jógamester szakdolgozata alapján

Bakaja Zoltán (Sjámaszundara Dásza) a jóga fogalmát definiálja a Bhagavad-gítá versei alapján.

Kapisinszky Judit jógaoktató írása

Fellegvári Orsolya szakdolgozatában a gaudíja-vaisnavizmus,Patandzsali jógafilozófiája és a théraváda buddhizmus istenképét veszi sorra.

Németh Dávid cikksorozatában A „szent ember” fogalmát járja körbe a katolicizmus és a vaisnavizmus szemszögéből.

Mi létezés, illetve az emberi lét értelme? Tóth-Soma László cikksorozata segítségével ennek járunk utána.

Halmai Zsuzsa, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola oktatója cikksorozatának tárgyát a tudat, a test és a lélek képezik. Lássuk először a fogalmakat...

Védikus mese a bennünk rejlő jó és gonosz harcáról. Acyutananda Dásza írása.

Dr. Tóth-Soma László lemondásról szóló cikksorozatának 3. része

A jóga legmagasabb rendű célja a Legfelsőbb Úrral, mindenek forrásával való összekapcsolódás. De hogyan is képzeljük el Istent?

Állandóan rohanunk, de hová és miért is? Akhilasraya Dásza őszinte vallomásában egy sokunkat foglalkoztató témát feszeget.

Mi haszna a nyugati országokban elterjedt hatha-jóga gyakorlásának? Részlet Képes Andrea Tattva c. folyóiratban megjelent cikkéből

Dr. Tóth-Soma László Patanydzsali Jóga-szútráját magyarázza. A szerző lemondásról szóló cikksorozatának 2. része

Idén szeptember végén ünnepeltük Srí Krisna hitvesének, Srímatí Rádháránínak a megjelenési napját. Ez alkalomból közöljük Acyutanda Dásza cikkét a hindu "istennőkről"

A jógagyakorlás, a lelki fejlődés nélkülözhetetlen eleme az önmegvalósítás útján önként vállalt lemondás. Dr. Tóth-Soma László cikksorozatának 1. része

Gauranga dász cikke ragaszkodásról, lemondásról, önátadásról...

Gauranga dász a hétköznapi tudatállapotról

Az elvárások célszerűségéről. Gauranga dász cikke

Kapcsolatunk a kötelességhez, az eredményeinkhez és az emberekhez. Gauranga dásztól.

A kérdésre gyakorlatban alkalmazható választ Dr. Tóth-Soma László vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató adja.

Dr. Tóth-Soma László vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató írása a hiteles lelki tanítómesterről és megtalálásának lehetőségeiről.

A Jógaszútra 1.13 aforizmájáról dr. Tóth-Soma László tolmácsolásában

Negatív tulajdonságaink sorsáról Gauranga dász cikke

Az vagyok, akinek vélem magam? A választ kifejti dr.Tóth-Soma László, a BHF tanszékvezetője.

A kérdésre a védikus irodalom válaszát keresi Rémiás Róbert vaisnava teológus hallgató.

Tóth Zoltán, vaisnava teológus írása a védikus időszámításról és a Föld történetéről.

Ahogy azt a védikus filozófia látja. Bemutatja: dr.Tóth-Soma László

A látásmód, ami elpusztít mindent. Őexcellenciája, Gauri Shankar Gupta gondolatai az emberről és környezetéről

Ahogy azt a nyugati filozófia és tudomány látja. Bemutatja: dr.Tóth-Soma László

Az önmegvalósítást akadályozó tudatszínezetekről dr. Tóth-Soma László.

...a védikus hagyományban. Bemutatja: dr. Tóth-Soma László.

Önmegismerés az önmegvalósítás? Aki válaszol: dr. Tóth-Soma László.

Hangvibráció, zene és önmegvalósítás II. Rátkai Gergő sorozata.

Bevezetés a védikus zene világába: A zenei hangok. Rátkai Gergő sorozata.

Anyag, nem anyag - és a változatlanság. Ahogy Szabad Gábor látja.

mantrameditációs eszközök sorozat 1.

A jóga eredeti hagyománya, Patanydzsalitól

az önmegvalósítás eszközei szerint

A lélek, a test és tudat kapcsolatának védikus felfogása.

útmutató a nyugati pszichológia tudatkereséséhez

a vallásos és modern kori böjtölés

avagy milyen is az elefánt?

Érdemes elgondolkodni rajta...

írta: Dr. Tóth-Soma László

- avagy avagy a nyúl tavaszi agancsváltása

írta: Dr. Tóth-Soma László

A nem elefánt boldogsága

Mégis, ki vagyok én?

írta: Medvegy Gergely

írta: Szederjesi Zselyke

írta: Dr. Tóth-Soma László