4 érdekes elv a Jóga-szútrából

A korábbi cikkekben végignéztük, melyek az anyagi tudat folyamatai, illetve Patañjali milyen elsődleges eszközöket, cselekvéseket javasol ezeknek a működéseknek a megfékezésére. Tovább olvasva azonban egy gyönyörű sūtrára talál az ember, amit igazából úgy is említ a Yoga-sūtra kommentár, mint a tudat lecsendesítésének másodlagos eszközei. Ez a sūtra annyira szép, hogy szeretném ide szó szerint is beidézni:

„Aki önmagában kifejleszti a boldogsággal való barátságosságot, a szenvedés iránti együttérzést, az erényesség irányában tanúsított örömöt, valamint az erkölcstelenséggel szembeni kiegyensúlyozottságot, annak tudata lecsendesült.” [I.33.]

Ezek az elsősorban anyagi világbéli módszerek inkább a lecsendesítésre szolgálnak, amolyan mankók a tudat fejlődésében. Az imént említett etikai és morális elveket – amelyeket a sūtra felsorol – tartva, a yogát komolyan gyakorló, tudatosan követve, nagy előrelépésre tehet szert.

Na, de ha nem is szeretné az ember ezt olyan mélyre vinni, akkor is belátható, hogy szép erényekről van szó, amelyek a hétköznapi életben is a javunkra válnak, hiszen segítenek megőrizni azt a belső egyensúlyt, amivel könnyebb átgördülni a nehézségek felett. Ezek az elvek pedig úgy a legcélravezetőbbek, ha törekszünk őket tudatosan is betartani. (Észrevesszük, ha az elménk elsőre más reakciót kezd diktálni, ám ezt magunkban felülírhatjuk.)

A boldogsággal való barátságosság

A boldogsággal szembeni barátságosság arra int bennünket, hogy ha nehézségeink, bánatunk van, sőt még ha alapvetően mi magunk is boldogok vagyunk, akkor se irigyeljük másoktól a boldogságukat. „A szomszéd füve mindig zöldebb…” A közmondásunk arra a tévhitre utal, amit a yoga-hagyományok ismerőinek nem kell bemutatni, tudniillik, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a másik helyzetében boldogabbak lennénk.

Az irigység sárga, torz alakjával és a saját életünkre gyakorolt romboló hatásával is bizonyosan ismerősek vagyunk mind. Ennek a barátságosság érzésének a művelése viszont, amikor mások örömét látjuk, a hagyományok szerint – és a tapasztalat is ezt igazolja, hogy – csökkenteni tudjuk az irigységre való hajlamunkat, és elősegíti, hogy lelkesek legyünk mások megsegítésére. (Aminek a mai társadalom nagy hasznát tudná venni…)

fotó: freepik.com

A szenvedés iránti együttérzés

A szenvedők iránt együttérzést tanúsítani nem egy idegen fogalom, ám mégis itt szerepel. Első olvasásra nem értettem, hiszen ez alapvető nem? Aztán a sūtra kommentárja felvilágosított, és rájöttem, hogy tényleg. Itt arra mutat rá ugyanis a magyarázat, hogy amikor mások szenvedését látjuk, hajlamosak vagyunk elfordítani a fejünket. Nem akarunk szembesülni azzal – vagy csak nem hisszük el –, hogy mindez velünk is megtörténhet.

Azonban, ha tudatosan törekszünk együttérzőek lenni a szenvedőkkel szemben, azzal együtt lassan elveszítjük azt a vágyat is, hogy másoknak fájdalmat okozzunk. Felmerülhet néhányunkban, hogy de hát ki akar másnak fájdalmat okozni… Ezzel együtt, vannak olyan emberek, akik ilyen hajlamokkal élnek – sokszor nem szándékosan, tudatosan –, és ez a részlet éppen erre a hajlamra figyelmeztet bennünket. Az együttérzés egyes védikus írások szerint azt jelenti, hogy olyannyira magunkénak érezzük mások szenvedését, hogy megpróbálunk tenni azért, hogy ezektől az adott illetőt megszabadítsuk.

Az erény irányába tanusított öröm

Az erény fogalma már kevésbé ismert, ugyanis a mai társadalom nem nagyon kultiválja, sőt, kritikával próbálja lehúzni, elértékteleníteni az adott erényes személyt vagy cselekedetet. Éppen azért, mert látszik és érződik az értéke az erénynek, ami irigységet tud kiváltani, ha szembesülünk azzal, hogy belőlünk ez az érték hiányzik.

A kritika sok esetben az életben – ahogy ebben a helyzetben is – a kimondatlan irigységre utal, s ezt érdemes magunkban észrevenni. Ha azonban törekszünk az örömöt kifejleszteni az erényes személyek és viselkedés iránt, azzal valójában magunkat is előmozdítjuk ugyanabba az irányba. Mi is szeretnénk majd erényes életet élni. S tapasztalatból hallottam, hogy az ilyen élet sokkal örömtelibb, mint az, ami elkerüli ezt.

Az erkölcstelenséggel szembeni kiegyensúlyozottság

Az erkölcstelenséggel szembeni viselkedésre tett javaslata Patañjalinak a bölcsesség és megfontoltság hangjait szólaltatja meg. Arra int bennünket, hogy ilyen körülmények esetén maradjunk kiegyensúlyozottak. De mit is kell ezalatt érteni? Ez egy figyelmeztetés, hogy ha dühbe is hoz minket az adott helyzet, vagy kritikával illetnénk az adott erkölcstelen dolgot, jó észben tartani, hogy amit mondunk, annál fontos a nemártás elvét érvényesíteni.

Nem javasolt az indulatokat se teljes mértékben szabadjára engedni, mert az végső soron csak még több konfliktust, problémát szül, de elfojtani sem. Észre kell venni és tenni is az erkölcstelenség ellen, ám fontos felmérni a körülményeket. Felismerni, hogy vagyunk-e abban a pozícióban, hogy helyre tegyük a helyzetet, és ha igen, akkor azt hogyan tudjuk úgy kifejezni, hogy az építően hasson.

(Én személy szerint, ha ilyesmivel találkozom, de nem érzem magam arra alkalmas személynek, hogy a másik embert kiigazítsam, olyankor egy nálam magasabb pozícióban álló személyhez fordulok, akiben bízom, és az ő segítségét kérem.)

fotó: freepik.com

Mindannyiunk jólétéért

A yoga-hagyományokban úgy tartják, hogy mivel az erkölcsi értékek megőrzése és fenntartása az egész emberiség felemelkedését szolgálja, ezért egy yogi köteles kiállni ezen elvek mellett. Viszont nem feltétlen kell yoginak lenni ahhoz, hogy mi is felismerjük ennek az álláspontnak az értelmét. Bárki kiállhat az erényesség és az erkölcs mellett, hiszen mindannyiunk javát szolgálják.

Ezek az elvek egy egyetemes szintet mutatnak be, illetve egy olyan állapotba invitálnak minket, amely közelít ahhoz a védikus irodalomban leírt háborítatlan elméhez, amely nélkül a meditáció szinte lehetetlen. Érdemes próbát tenni velük, és rácsodálkozni, hogy valóban mennyire működnek.

Köszönöm szépen a kitartó figyelmed, kiegyensúlyozottságban és fejlődésben gazdag gyakorlást kívánok!

Forrás: Tóth-Soma László: Patañjali – Yoga-sūtra, Első rész
Borítókép: envato.com