24 óra belénk írva – a természet órája benned is ketyeg

Amikor az ember felrúgta a nap járását követő napirendjét, nem a természetet cselezte ki, hanem saját magával szúrt ki. Kiderült, nem vonhatja ki magát a természet törvényei alól. Legalábbis a legújabb kutatások ezt állítják. Az ájurvéda meg több ezer éve ezt mondja. Megnézzük, melyikük mit mond ezzel kapcsolatban.

Rend a lelke mindennek

Azt, hogy a természetben egy finom rend, harmónia és ciklikusság uralkodik, nem lehet nem észrevenni. A fényviszonyok és a hőmérséklet, vagyis a nap járása hatással van a Földön lévő minden élőlényre.

Már az ókori Görögországban Androszthenész is megfigyelte, hogy a tamarinduszfa leveleinek mozgása követi a nap járását. Hasonló megfigyelést tett az 1700-as években egy francia tudós a szemérmes mimózával kapcsolatban. A napirend meglétét állatoknál J. S. Szymanski 1918-ban mutatta ki. Megfigyelték, hogy az állatok képesek alkalmazkodni a nappalok és éjszakák hosszához téli alvással, migrációval, párzásuk idejének megválasztásával.

És már neve is lett a jelenségnek: cirkadián ritmus, ami egy 24 órás belső biológiai óra, mely összehangolja az élőlény emésztését, hőmérsékletét, alvását-ébrenlétet a környezet fény- és hőmérsékletviszonyaival.

1990-ben az űrhajósok egészsége érdekében már úgy állították be a fény és hőmérséklet viszonyokat az űrhajón, hogy az nagyban hasonlítson a földi viszonyokhoz. Merthogy kiderült, hogy mindez az emberre is vonatkozik.

Nyugati tudomány  

A nyugati kutatók elsősorban a fény által keltett biokémiai működések alapján magyarázzák a cirkadián ritmust.

Azt találták, hogy az emlősök cirkadián központja a hipotalamuszban található SCN (szuprakiazmatikus) mag, mely a szemen keresztül beérkező fényviszonyok alapján irányítja a tobozmirigy melatonin termelését: minél sötétebb van, annál több melatonin termelődik. Ez a hormon ellazítja az izmokat, lassítja a szívverést, és ő felel a pihentető, mély alvásért.

fotó: pexels

Emellett a test kortizol szintje is változik a nap során, valószínűleg ez is a fény- és hőmérséklet viszonyokat követve. Stresszhormonnak is nevezik, de az aktivitásunkért is felel. Hajnalban a legmagasabb a szintje, érdemes ilyenkor kelni, tevékenykedni. Ahogy közeledünk az estéhez, egyre kevesebb termelődik belőle. Vagyis ezek szerint hormonális szinten hajnalban, kora reggel vagyunk a legaktívabbak, és közeledve az estéhez, egyre lassulunk, lazulunk le, nyugszunk meg.

Még az emésztésünk is napi rutin szerint működik. A szervezetnek van egy perifériás cirkadián órája a májban a zsírszövetekben, a bélrendszerben és a hasnyálmirigyben, így ezek is különféle intenzitással működnek, attól függően, hogy milyen napszak van.

A hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei például reggel és este kevésbé érzékenyek az inzulinszintre. Ilyenkor ne együnk magas szénhidráttartalmú ételeket. Este se sok cukrot, se sok alkoholt ne fogyasszunk, mert ezek csökkentik a melatoninszintet, így nehezebben alszunk el. Illetve ilyenkor már nagyban lelassul az egész rendszer, elteszi magát holnapra – nem érdemes leterhelni.

De egészen sejt szinten is kódolva van ez a napi „program”: az állatok sejtjei elektromos jelzéseket bocsátanak ki, amik befolyásolják a belső elválasztású mirigyek hormontermelését. Vagyis az egyszerűbb felépítésű élőlények is megoldják a fényérzékelést.

Mindez a fénytől?

Mindennek némiképp ellentmond az, hogy azok az állatok is egy meghatározott rend szerint élik a mindennapjaikat, amelyek természetes úton vannak elzárva a fénytől, mert például a föld alatt vagy a tenger mélyén élnek. Sőt: vizsgálatok szerint egyes növények akkor is követik természetes ritmusukat, ha elzárják őket a fény- és hőmérséklet viszonyoktól.

Mintha ez egy kódolt program lenne, aminek akaratlanul is engedelmeskedik az élőlény. Náluk ez nem választás kérdése. Talán az is számít, hogy nincs olyan fejlett tudatuk, hogy ennek ellenszegüljenek.

Az embernek viszont van. Pedig testi szinten akarva-akaratlanul ő is ezt a beépített programot követi. Ha mégsem, annak súlyos ára van.

Kétszer ad, aki jókor ad

Mindennek megvan az ideje.

Hogy mennyire ki vagyunk mi is téve ennek az univerzális napirendnek, akkor érzékeljük, ha felborul. Ott van például a jetlag jelensége, vagy gondoljunk arra, milyen megterhelő az éjszakai munka. És hogy mennyire nem tudjuk kipihenni magunkat nappali alvással – akkor sem, ha 7-9 órát alszunk. Csak a mélyalvás pihentet. Az pedig csak éjszaka lehetséges, mert akkor termelődik a hozzá szükséges a melatonin.

Éjszaka egész máshogy működik a szervezetünk: testi, lelki és kognitív szinten is feldolgozza a napi történéseket. Testi szinten a máj méregtelenít, a sejtek regenerálódnak, az immunrendszer erősödik. Finomabb szinten az érzelmek, a nap eseményeinek feldolgozása történik, kognitív szinten pedig a tanultak leülepednek, meggyökeresedik a tudás. Mindez elsősorban este 10 és éjszaka 2 között történik, ezért ha tehetjük, ilyenkor aludjunk, hogy végbe tudjanak menni ezek a folyamatok.

A táplálkozás és a cirkadián ritmus között is szoros kapcsolat van: az étvágyat és az anyagcsere alaposságát, sebességét is meghatározza, hogy mikor fogyasztjuk az ételt. Ha akkor eszünk, amikor a test még vagy már nincs erre felkészülve, akkor az a legkisebb gond, hogy elhízunk, de kialakulhat 2-es típusú cukorbetegség, metabolikus zavarok, veseelégtelenség is. Akkor is, ha egészségesen étkezünk.

fotó: pexels

Zavarok

Számtalan más betegséghez is vezethet a nem megfelelő napirend.

Okozhat depressziót, bipoláris zavart, károsítja az agyat, és hosszú távon az éjszakai műszak rákot is okozhat. Kibellenés esetén több kortizol termelődik a szervezetben, kialakulhat magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség is.

És mindenféle alvászavar. Elsősorban a miatt, hogy este erős fénynek tesszük ki a szemünket. A tévé, a számítógép, a mobiltelefon kék fénye, vagy a nagyvárosok nagyfokú fényszennyezettsége például megzavarhatja a cirkadián ritmust.

Kibillentheti még az éjszakai munka/tanulás, a sok stressz, a rendszertelen, nem megfelelő időben végzett táplálkozás és a naptól való egész napos elzártság is.

A folyamaton, magyarázaton még akad kidolgozni való, de az már most biztosnak tűnik, hogy a napszakok váltakozása erősen befolyásolja a test működését.

És vajon mit mond minderről az ájurvéda?

Hamarosan erről is olvaszhatsz…

Forrás:
Wikipédia
AI
webbeteg.hu
symprove.hu
gasztroklinika.hu
endokrinkozpont.hu
hazipatika.com

Borítókép: pexels