Nyári jógaórák a Hopp Múzeum kertjében – kipróbálod?

Te ismersz egy gondoktól mentes helyet?

Az Andrássy úton van egy ilyen hely: Hopp Ferenc villája és kertje, amit ma a róla elnevezett ázsiai művészeti múzeumként találsz meg. Hopp Ferenc a 19. és a 20. század fordulóján ötször körbeutazta a Földet. Délkelet-ázsiai útja során Jáván is járt, akkor látogatott el az ott található botanikus kertbe. Erről a kertről nevezte el saját otthonát gondűző-laknak (Buitenzorg-lak).

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kertje a mai napig őrzi eredeti tulajdonosának szándékaival összhangban a keleties hangulatot: nem csak a kertben található kínai, indiai és japán műtárgyak gondoskodnak erről, hanem az ott élő növényvilág is: a páfrányfenyő, a bambusz vagy a japán juhar. Az Andrássy út forgalmában kis oázis ez a villa mögött megbúvó kert.

A múzeum kertjében időszaki kiállításként látogatható a Bhakti-jógaösvény című installáció, amelynek állomásai meditációs gondolatokat és jógatesttartásokat tartalmaznak. Segítségükkel a kertbe látogatók megismerhetik a jóga mélyebb jelentését és a Bhagavad-gítá minden korban időszerű és kultúrkörtől függetlenül érvényes gondolatait. Az orientalizáló kertbe lépő látogató az ösvényen végighaladva megismerheti a gondoktól való megszabadulás e keleti módszerét.

A bhakti-jóga mélyebb jelentése

Bár a jóga sokak számára elsősorban különféle testtartásokat, fizikai gyakorlatokat jelent, az eredeti szanszkrit szó jelentéstartalma jóval bővebb: a csapongó elme fegyelmezésére utal, amely révén a gyakorló kapcsolatot teremthet az Örökkévalóval. Ez a kapcsolat többféle úton elérhető, és ezeket az utakat a Bhagavad-gítá sorra is veszi, de abban szinte minden fordító és elemző egyet ért, hogy az utak közül egyet kiemel: a bhakti útjának különleges jelentőséget tulajdonít.

Ezen az úton a gyakorló szeretettel és önátadással fordul a Legfelsőbb felé, előtérbe helyezve Isten személyes arculatát, közvetlenül megközelíthető és szerethető alakjában. Baktay Ervin, a Hopp Ferenc Múzeum indiai gyűjteményének egykori kurátora, és az ind bölcselet 20. századi legnagyobb magyar népszerűsítője ezt így fogalmazza meg:

„A személyesség, Istennek emberileg felfogható és átélhető megjelenése egyedül teszi lehetővé, hogy a szeretet hasson és munkáljon. Személytelen, felfoghatatlan Tény nem áraszthat szeretetet, és nem ébreszthet szeretetet…”

Istennek ez az emberileg felfogható megjelenése a Bhagavad-gítá lapjain Krisna személye. A Bhagavad-gítá egy 700 versszakból álló filozófiai párbeszéd a két szereplő, Krisna és Ardzsuna között. Krisna és Ardzsuna eredetileg rokoni, sőt baráti viszonyban állnak egymással, de a beszélgetés során az egyikből tanító, a másikból tanítvány lesz.

Ez a transzformáció jól megmagyarázható a beszélgetést kiváltó körülménnyel: a Bhagavad-gítá párbeszéde egy testvérháború kitörése előtti utolsó pillanatban hangzik el, ahol az egyik fél kiemelkedő katonája, Ardzsuna szembesül a háborúhoz kapcsolódó elkerülhetetlen veszteség tényével. Amikor az ellenfél sorai között saját rokonait pillantja meg, szembesül a múlandósággal és erkölcsi dilemmába kerül. Ardzsuna az élet célját firtató kérdéseit ebben, a csatát megelőző feszült pillanatban Krisnának teszi fel.

A szöveg maga Krisnát Bhagavánnak hívja, amit a magyar nyelvben a leggyakrabban Magasztosnak szoktak fordítani. A Bhagavad-gítá cím jelentése ezért a Magasztos Szózata. Az ind kommentátorok tovább részletezik a Bhagaván szó jelentését: a Magasztos az, aki tudás, szépség, erő, gazdagság, hírnév és lemondás kimeríthetetlen birtokosa, azaz Isten maga.

A Bhagavad-gítában tehát Krisna Istennek a személyes vonásokkal rendelkező és közvetlenül megközelíthető arculata. Ez a közvetlenül megközelíthetőség olyannyira jellemző rá, hogy a csatában nem egy nagy hadvezér szerepét játssza, hanem egyszerűen Ardzsuna kocsihajtójává válik. A Bhagavad-gítá tehát Ardzsuna harci szekerén hangzik el, a kocsihajtó és a harcos, azaz a mester és tanítványa között. Krisna kocsihajtó szerepe nagyon jól kifejezi, hogy vele kapcsolatban a hívő nem az erőt, a hatalmat keresi, sokkal fontosabb számára a személyes útmutatás.

A belső béke útja

Krisna a döntő csata előtt az élet célját firtató Ardzsunának többféle utat is felvázol tehát. A bhakti útját azonban kiemeli a többi közül. Ezt a kiemelt helyzetet mutatja a téma költeményen belüli elhelyezkedése is, pont a közepén van szó róla a legrészletesebben. Királyi tudásnak és királyi titoknak nevezi ezt az utat itt a szöveg, amelyet a gyakorló mégis könnyen, sőt örömmel tud végezni. A bhakti-jóga az az út, amely során a gyakorló elmélyíti az Isten iránti igaz szeretetét és tökéletesíti az önátadását.

„Azok, akik szellemüket állhatatos hódolattal,
lángoló, nagy, buzgó hittel mindig Reám irányítják,
mind közt a legszilárdabban gyökereznek a jógában!”
(Baktay-fordítás, 12.2, 163. old.)

Ez az állapot a bhakti-jógát tökéletesen gyakorló állapota. Ebben az állapotban a gyakorló eléri a belső békét. Ez a belső béke Baktay Ervin fordításában így hangzik:

„Az, aki a világot már nem bántja és nem zavarja,
s akit a világ sem bánthat, nem zavarhat nyugalmában,
aki végleg megszabadult örömtől és irigységtől,
félelmtől, aggódástól – az ily ember kedves Nékem.”
(Baktay-fordítás, 12.15, 164. old.)

Ezt az állapotot ígéri a Bhagavad-gítá, és ennek a belső békének az elérése nem csak az indiai jógikat inspirálta gyakorlásra, hanem például a 20. század elején a teozófia iránt érdeklődőket is. Ennek a szövegnek a mélységeibe nyitnak kis ablakokat a Bhakti-ösvény kiállítás tablói. A Hopp-kert tökéletes helyet biztosít az elmélyedésre, a jógapózok a test fegyelmezésével segítik az elme koncentrációját.

Kipróbálnád a Hopp-kertben a jógázást?

A nyár folyamán lehetőség nyílik arra is, hogy e különleges kertben a jógaösvény állomásainak bejárása után a látogatók a jóga gyakorlatait is kipróbálják. Kéthetente csütörtökön Dr. Jeney Rita régész-indológus tart vezetett sétát. A jóga mélyebb jelentéséről szóló elméleti bevezető után a résztvevők egy hatvan perces gyakorlati jógaórán vehetnek részt Képes Andrea és Gaál-Kovács Júlia, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jógaoktatóinak vezetésével.

Időpontok:

2026. július 2. 17:00-18:30. A 60 perces jógaórát Képes Andrea vezeti.
2026. július 16. 17:00-18:30. A 60 perces jógaórát Képes Andrea vezeti.
2026. július 30. 17:00-18:30. A 60 perces jógaórát Gaál-Kovács Júlia vezeti.
2026. augusztus 13. 17:00-18:30 A 60 perces jógaórát Képes Andrea vezeti.

További információ és jegyvásárlás IDE kattintva elérhető.

Fotók: Dr. Jeney Rita