Porckorongsérv: a modern élet ára

Most gondolhatod, hogy ez téged nem érint, sose voltál jobb formában. Isten adja, hogy így is maradjon. Mert a statisztikák nem kecsegtetnek semmi biztatóval…

Népbetegség

Jobb félni, mint megijedni. Az esetek többségében ugyanis semmi nem utal arra, hogy baj van. Még az MRI felvétel sem mindig segít: az elváltozások nagy része mozgás közben mutatkozik csak meg.

És hát meg is mutatkozik: manapság minden második húszéves, és minden harmadik harmincas éveiben járó érintett. Az elmúlt harminc évben 270%-kal nőtt a porckorongsérvesek száma. Az első gerincsérv műtétet az 1930-as években végezték. Annyira nem voltak ismertek a sérv tünetei, hogy műtét előtt daganatra gyanakodtak az orvosok. Pedig az emberi test úgy lett „tervezve”, hogy az elhasználódásból fakadó kellemetlenségek nagyjából nyolcvan éves korunkra jelentkezzenek.

„A gép mozog, az alkotó pihen”

Mint egy tökéletes gép, a legapróbb részletekig ki lett dolgozva a gerinc.

A csigolyák közti porckorong teszi mobilissá, valamint távol tartja egymástól a csigolyákat, hogy ne kopjanak, és lengéscsillapítóként is szolgál. Belül egy magas víztartalmú, ezért összenyomhatatlan, sűrű, kocsonyás mag van, kívül pedig rugalmas, vastag gyűrűkbe rendeződve kollagénrostok fogják körbe. A szomszédos gyűrűkben máshogy futnak a rostok, csak hogy bármelyik irányba is mozdulna a gerinc, bírja a megpróbáltatásokat. A gerinc kettős S alakzata lengéscsillapító hatás miatt lett kialakítva.

Homokszem a gépezetben

Elvileg. Ehhez képest ma már szinte mindenkinek valamilyen mértékben eldeformálódott a gerince.
A porckorongsérv degeneratív, azaz kopásos betegség. Ami (elsősorban) a mozgásszegény életmód miatt alakul ki.

Ez elsőre ellentmondásnak tűnik, de nem az: a test nem gép. Akkor marad egészséges, ha mozgásban van. Ha nagyrészt ülünk, az izmok elkezdenek sorvadni. Kompenzálásként az idegrendszer a maradék izmokat folyamatosan befeszítve tartja. Ha még stressz is ér minket, még jobban megfeszülnek az izmok, összenyomják az ízesülő csontokat. Megnő az esélye a kopásnak.

Főleg, ha a porcok nem jutnak tápanyaghoz és meggyengülnek. Márpedig csak akkor jutnak, ha a mozgás hatására létrejött nyomáskülönbséget kihasználva felszívják azt a környezetükből. Vagyis, ha nem mozgunk, éhen maradnak, mivel nincs vérellátásuk. Akkor se jutnak hozzá a megfelelő tápanyagokhoz, ha rossz minőségű ételt eszünk. Legtöbbször megfelelő mennyiségű folyadékot sem fogyasztunk. Az ízületekben ezáltal kevesebb lesz a szinoviális folyadék, aminek szintén az a következménye, hogy közelebb kerülnek egymáshoz az ízesülő csontok.

A gerinc is sok kis ízesülés összessége, ahol a csigolyák a csontok, és a porc pedig korong alakú. A vízhiány miatt összetöppednek, ellaposodnak a porckorongok, így közelebb kerülnek egymáshoz a csigolyák. A túlfeszített izmok, no meg a stressz miatt megnövekedett nyomás még jobban nyomja őket össze. Emiatt kopnak az ízületek, elmozdulhatnak a csigolyák.

A sérv

Ha a nap nagy részében ülünk, sokat stresszelünk és silány minőségű ételeken élünk, akkor a deformitás elkerülhetetlen.

A sok üléstől idővel egy nagy C betűre kezd hasonlítani a gerinc: a fej előreesik, ezt kompenzálandó a medence szintén elmozdul. A csigolyák elülső része közelebb kerül egymáshoz, a hátsó rész távolodik, így a porckorongokat folyamatosan hátrafelé préseli. A porckorong rostos gyűrűi egy idő után nem bírják a folyamatos nyomást, kiszakadnak, és hagyják, hogy a belső, kocsonyás mag kiboltosuljon hátra.

Ez a sérv. És bár így leírva/elképzelve drasztikusan hangzik, ha nem ér hozzá a gerincből kilépő idegekhez, mindebből nem érzünk semmit. A fájdalom oka emellett még lehet pszichés eredetű, vagy utalhat túlerőltetés miatt kialakult gyulladásra, ami viszont súlyosan károsíthatja a szöveteket.

Ugyanaz a tett, mégis más eredmény?

 „Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.”
(Albert Einstein)

Mozgásszervi betegséget mozgással lehet gyógyítani legtöbbször, főleg, ha a nem mozgás miatt alakult ki. Változatos mozgással, mivel a gerinc nem szereti, ha egyoldalúan van terhelve, történjen az sport (tenisz) vagy munka (pl. masszőr előregörnyed egész nap) által.

Az esetek 66%-ban a porckorongsérv magától javul, de ne erre építsd a stratégiád. Tehát: életmódváltás kell stresszkezeléssel, minőségi ételek fogyasztásával, és eleinte szakember segítségével, később önállóan rendszeres és változatos mozgással.

Ne hagyd, hogy átverjenek mindenféle könnyű megoldásokkal: gyógyszerekkel, masszázzsal, különleges székekkel, hátmerevítőkkel. Ezek vagy csak tüneteket kezelnek, vagy önmagukban nem elegendők.

Hogyan mozogj?

Mivel a legtöbben sokat ülünk és stresszelünk, kezeld úgy magad, mintha potenciálisan sérvgyanús lennél, és ennek megfelelően jógázz!

A legfőbb alapelv: amilyen mozgásra csak képes a test, azt gyakorolni kell! Még sérvvel is (persze nem az akut szakaszban).

◦ Először is mindenképp melegíts be. Átmozgatáskor vidd el a mozdulatokat mozgáshatárig, hogy megmaradjon/visszaálljon a természetes mozgásterjedelem (főleg karok, lábak esetében). Ha ugyanis beszűkül, akkor deréktájéki szakasznál próbálunk kompenzálni, hogy mégis létrejöjjön a mozdulat, ami ezáltal túl lesz terhelve.

◦ Végezz nyugodtan fejkörzést és mély guggolást is!

◦ Erősíts, főleg azokat az izmokat, amik hajlamosak visszafejlődni (farizom, hasizom, csípő körüli izmok). A far- és a coreizom például nagy szerepet vállal a gerinc stabilizálásában!

◦ Az átmozgatásnál nagyon fontos a gerinc bemelegítése is: nyújtózás, domborítás, homorítás, oldalra hajlás, csavarás. És mindig előzze meg mindegyiket nyújtózás, hogy tehermentesüljenek a csigolyák.

◦ A csavarással csak óvatosan: főleg a hajlítással, oldalra hajlással vegyített csavarás rizikós. Kihagyni viszont nem ér, mert az átlósan futó szöveteket csak ezzel tudod karban tartani.

◦ Bár nem feltétlenül jellemző jógaórákon, de nagyon jót tesz a ugrálás, szökdelés. Az ez által létrejött finom pumpálásnak segítségével megetethetjük a porckorongokat.

◦ Az előrehajlással is óvatosan! Akut időszakban tilos (mondjuk úgyse tudnád). Erre a mozdulatra alkalmassá kell tenned a tested. Először ki kell küszöbölni a deformitásokat, mert addig nem lesz jótékony, illetve nyújtani kell a hátsó szöveteket, hogy képes legyél rá.

◦ A sokak által jolly jokernek tartott hátizom erősítés kifejezetten káros tud lenni, ha épp a túlfeszült hátizmok okozzák a problémát. Ilyenkor inkább többet ér a nyújtás, lazítás.

Amúgy sincs csodagyakorlat, ami mindenkinek jó. Személyre szabott terápiával lehet csak gyógyulni. Idővel. Az is időbe telt, mire egy ilyen tökéletes rendszert, mint a gerinc, elrontottunk. Úgyhogy türelem, kitartás, és hajrá!

Forrás:
Almássy Csilla: A boldog gerinc
Bene Máté (www.porckorong.hu)
Feövenyessy Krisztina (www.fmfa.hu)
Fotók, borítókép: envato