A puszta lét is fárasztó ebben a hőségben. És nem csak a meleg a gond! De egy röpke, jóleső sopánkodás után törekszünk a problémák megoldására is.
A napirend
Egyszer azt hallottam, hogy ilyen össze-vissza (értsd: négy évszakos) időjárási feltételek között nem lehet tartani egy állandó napirendet, és ez a jógi fejlődését is visszavetheti. Az biztos, hogy nem ugyanazok a körülmények fogadnak nyáron hajnali fél ötkor, és télen, legalábbis ami a világosságot és a hőmérsékletet illeti.
Mire mérséklődik annyira a forróság, hogy az ember képes legyen bármit is csinálni, jószerivel vége a napnak. Éjjel alig lehet aludni a melegtől, így reggel nehéz az ébredés.
Ilyenkor kifejezetten praktikus hajnalban kelni! Hajnali 4 – fél 5 körül már világos van, de nincs forróság, minden csendes még. Az ájurvéda is ezt az időszakot ajánlja a mantrázásra, jógázásra, légzőgyakorlatok gyakorlására. Ráadásul mindezek után reggel lesz időd intézni a dolgaid, és talán könnyebben elalszol este.
A gyerek(ek)
A későn fekvésre van még egy mentség: nehéz megmagyarázni a gyereknek, hogy miért kéne aludni fél kilenckor, mikor a Nap még besüt az ablakon. Márpedig a szülő akkor tud csak lefekvéshez készülődni, ha a gyerek már ágyban van.
Mivel a gyerek nyáron nagyrészt otthon van, nehéz megtalálni az ideális időpontot és a megfelelő helyet a jógázáshoz: az udvaron megsülsz és valószínűleg utánad megy; vagy bezárkózol egy szobába, ahova többnyire behallatszódik minden, és biztos, hogy bekopogtat ötpercenként valamiért. És persze elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy egy-másfél óráig magára lehessen hagyni.
Más a helyzet, ha van otthon segítség. Bár ennek ellenére is megesik egy-két felesleges kopogtatás, bekiabálás, de ha kitartó vagy, egy idő után leszokik róla. A segítő is, és a gyerek is.
És még az is lehet, hogy profitálsz belőle: megtanulod befelé irányítani az elméd még ilyen nehezített külső körülmények között is. Egy astangás jógiról olvastam, hogy szépen haladt a jóga útján, mikor egy nap azt mondta neki a tanítója, hogy akkor most ugyanezt meg kéne próbálni egy nagyvárosban, mert könnyű az ásramában, a csendben és nyugalomban megtartani a belső békéd, uralni az érzelmeid és az elméd, de lássuk, megy-e ugyanez nehezített terepen, mondjuk New York közepén. Na, ez is valami hasonló.
Úgyhogy értékeld ezt úgy, mint egy lehetőséget a fejlődésre!
Az emésztés felborulása
És nem csak a külső, de a belső körülmények is megváltozhatnak a nagy meleg hatására. Az ájurvéda szerint egészségünk kulcsa az agni, vagyis az emésztés tüze, ami ideális esetben feldolgozza az élelmet, hogy a szervezet hasznosítani tudja a benne lévő tápanyagokat.
Nem annyira ideális esetben a gyenge agni miatt az emésztetlen salakanyag felhalmozódik a szervezetben, és akadályozhatja a sejtek, szervek működését, hosszú távon betegségekhez vezet. Annyi minden befolyásolja az agni működését, hogy szinte az a csoda, ha jó az emésztésünk. Az életmód, a stressz, az alvás minősége, az étkezési szokások és az időjárás is hatással van rá.
Az agni megzavarodása mutatkozhat puffadásban, fáradtságban, étvágytalanságban. Ilyenkor általában erősíteni kell. Nyáron viszont hirtelen felerősödhet, főleg pitta testalkatúaknál. Ilyenkor állandó éhség gyötörheti az embert, hasmenés és bélfájdalom is előfordulhat.
Bár az ájurvéda megadja a támpontokat, mégis az egész életünk elmehet arra, mire kitapasztaljuk, hogy saját, egyéni testalkatunk mire hogyan reagál, és megtanuljuk az agninkat egyensúlyban tartani.
Az allergia
Ami azért is fontos, mert az immunrendszer alapját képezi a jó emésztés, hisz – ahogy már említettük – a gyenge agni miatt felhalmozódó emésztetlen salakanyag (ámá) megterheli a szervezetet, gátolja a működését, megbetegít.
Nyáron megolvad, és az emésztőrendszerből kilépve elárasztja a testet, elzárja annak csatornáit, így a szervezet nem jut tápanyaghoz, és a méreganyagoktól sem tud megszabadulni. Ebben a „megolvadt” formájában (ekkor ámavisának hívják) sokkal reagensebb. Az allergia kialakulása annak köszönhető, hogy az ámavisa reakcióba lép az allergénekkel, és emellett megterheli az immunsejteket is, amik elvesztik az uralmat a helyzet felett.
A következő fűszerkeverék segítségével felveheted a harcot az allergia ellen:
3 rész kurkumát, 6 rész édesköményt, 6 rész koriandert, 1 rész feketeborsot és 1 rész gyömbért keverj össze, hogy mindig legyen kéznél. Főzéskor ebből pár kiskanálnyit ghín/vajon picit futtass meg, és keverd hozzá párolt zöldségekhez.
De a római kömény, a gyömbér és a fekete bors fogyasztása is segít.
A felhevülés és izzadás
Az agni az emésztés mellett hat a hőérzetünkre is. (Egy igazi pitta télen is egy szál ujjatlanban viszi ki a szemetet, és a szeme se rebben. A váta meg attól is fázik, hogy mindezt a házból nézi.) Erre is hatással van a külső hőmérséklet, így nyáron túlhevülhet az egész testünk.
Az ájurvéda nem tanácsolja a hideg étel/ital fogyasztását még nyáron se, mert az visszafogja az agnit. A test hűsítésében, segítenek a hűsítő légzőgyakorlatok (sítalí, szítkárí), valamint az uborka és a menta. Mindkettőt beletehetjük a vizünkbe. Az uborka hidratál is, a menta az elmét is „lehűti”, kitisztítja.
A legsokoldalúbb talán a kókuszvíz, ami hűsít, hidratál, és földel is. Ez utóbbi két hatása elsősorban a vátának áldásos. A kapha testalkatúak viszont csak keveset igyanak belőle, mert nagy mennyiségben fokozhatja a kapha tulajdonságokat: nehézkessé tesz, lassítja az emésztést és serkenti a nyálkatermelést.
Mindemellett a kókuszvíz nagyon hasznos, mert pótolja az izzadáskor vízzel együtt távozó ásványi anyagokat, főleg a nátriumot, a kálciumot és a magnéziumot. Ez fontos, mert ha sokat veszítünk belőlük, az szédülést, izomgörcsöt, fejfájást és fáradtságot okozhat.
Aki egy forró nyári napon elment már valaha bikram jógára, és nem ivott kókuszvizet vagy izotóniás italt utána, az tudja miről beszélek… Persze én is csak úgy hallottam mástól, hogy van ilyen…
Szóval kitartás, és próbálj minden nehezítő körülményt tanulási lehetőségnek tekinteni!
Forrás:
Csiha Gabriella (vināyoginī)
Tradicionális India
Fotók és borítókép: envato és ChatGPT









