Mostanában annyi változás történik kis világunkban, hogy már követni se tudom, csak azt érzem, hogy olyan, mintha minden a feje tetejére állt volna, és ráadásként elkezdett volna pörögni is. Ezen pedig az áprilisi időjárás kiszámíthatatlansága a hab a tortán… Úgyhogy úgy döntöttem, visszavágok. Ha a világ a fején áll, akkor én is azt teszem, így kiegyezhetünk egy döntetlenben. Amennyiben úgy érzed, kedves olvasóm, hogy osztozol az érzéseimben, javaslom neked is ezt a gyakorlatot. A következőkben átvezetlek ennek az āsanának a lépésein, hogy ezentúl mindig a zsebedben legyen ez a tudás.
Śīrṣāsana, a fejenállás – Hogyan csináld?
Ennek a testhelyzetnek a becsületes neve: Śīrṣāsana, fejenállás. Nem tartozik a legegyszerűbb yoga āsanák közé, de annál több előnye van.
Az egyszerűbb végrehajtás érdekében kezdjük azzal, hogy a jógamatracot egy falhoz közel helyezük el, plusz segítség lehet, ha egészen a sarokba tudunk ezzel húzódni. A fal majd abban lesz a szolgálatunkra, hogy megtámasszon így nem esünk hátra.
Akkor nézzük, hogy ha ez megvan, mik a kezdő lépések:
1. Üljünk le a sarkunkra térdeplő ülésben.
2. A két könyököt a térdek előtt fektessük a talajra, úgy hogy nagyjából vállszélességre legyenek egymástól. Ezek után összekulcsoljuk az ujjainkat olyan módon, hogy a tenyerünket nem zárjuk össze. (Mint amikor összekulcsolt kézzel az ember felfelé nyújtózkodik, csak itt magunk felé néznek a tenyerek.) Annak érdekében pedig, hogy a könyökök ne csússzannak szét, a kisujjakat egymás elé helyezzük, ezzel kényelmesen le tudjuk fektetni a talajra.
3. Ezután jön az érdekes rész: úgy kell belehelyezni a fejünket az összekulcsolt tenyerünkbe, hogy a fejtető a földre támaszkodjon, a fej hátsó része a tenyerekben nyugodjon és mindeközben a nyak MINDENKÉPPEN MERŐLEGESEN álljon a talajra. (Ez azért ennyire fontos, mert különben csúnyán meg lehet terhelni a nyakat, ami az erősen ellenjavallott, ha az ember egészéges életet és életminőséget szeretne fenntartani.) Egyébként érzi az ember, ha valami nem jól sikerült, ilyenkor pedig helyezkedjünk kicsit, nem kell rögtön fellendülni.
4. Ha az előző lépést sikeresen teljesítettük, akkor most nyújtsuk ki a térdeket, ezzel emeljük a csípőnket, és szép lassan, araszolva lépegessünk, egészen addig, a fejünk fölé, a vállainkkal egy tengelyre kerül a medencénk. Vagyis fejtől farig egy vonalba kerül minden, és az egész törzs teljesen merőleges a talajra. Tudom, hogy sokunknak (beleértem ezzel jómagamat is) nem bírja a térd hajlatunk ezt a testhelyzetet, ilyenkor jön majd képbe a fal a hátunk mögött…
5. Amire figyelni kell, hogy a karok és a fej ne mozduljon el ettől a ponttól kezdve. Az egész póz kitartása során a karokra és a könyökre fogunk támaszkodni, úgyhogy ez nagyon fontos.
6. Itt jön az a mozdulat, amikor fel kell emelnünk a lábunkat, ennek két fő módja van:
◦ A lábainkat elemeljük a földtől, és a térdeket behajlítva a mellkasunkhoz húzzuk őket. A combok eközben a mellkashoz, a sarkak az ülőgumókhoz közelítenek. Ezt különben zsugortartásnak hívja a szakirodalom. Aztán innen felnyújtjuk a lábunkat.
◦ Ha nem szeretnénk ezt a fejjel lefelé guggoló pózt alkalmazni, felemelhetjük a nyújtott lábainkat úgy is, hogy először elindítjuk az egyiket, ami aztán majd automatikusan maga után húzza a másikat is.
7. Addig emeljük a lábunkat, amíg a lábak, a törzs és fej mind egy vonalba nem kerül.
8. Amikor pedig úgy érezzük, hogy elég vért juttattunk az agyunkba, fordított sorrendben véghez víve a fent leírtak, bontjuk a testhelyzetet.
9. FONTOS! Nem állunk fel rögtön, mikor a térdeink újra a talajon vannak! Hagyjunk magunknak egy legalább 20-30 másodperc szünetet a földön és nagyon lassan emelkedünk fel. A megszédülést elkerülendő!
Jótékony hatásai és ellenjavallatok
Az oka annak, hogy ezt az āsanát szerettem volna egy kicsit előtérbe helyezni – főként a mai világban –, természetesen nemcsak a humor és az irónia volt. Valójában olyan sok és fontos jótékony hatása van, amik a mindennapi nehézségeinken sokat segíthetnek.
Ez a testhelyzet fokozza a vérkeringést az agyban, élénkebbé teszi a tudatot, javítja a memóriát – mert gondolkodni és emlékezni fontos. Erősíti a szív működését, jótékonyan hat az agyalapi-, a pajzs- és a tobozmirigyek működésére. De jól jön akkor is, ha emésztési panaszaink vannak, visszérrel, vagy aranyérrel küzdünk. Sőt még a látást is javítja, oldja a szorongást, és még annyi mindent, hogy szinte alig tudom sorolni.
Az egyetlen amire viszont oda kell figyelni mielőtt az ember beleveti magát, hogy szigorú ellenjavallatai is vannak: ha esetleg valakinek porckorongsérve van a gerinc bármely szakaszán, éppen menstruál, vagy magas vérnyomással küzd. Illetve, ha a fordított testhelyzet bármilyen más betegségből adódóan ellenjavallott.
Köszönöm a megtisztelő figyelemedet. Vérbőségben és élénk tudatban gazdag gyakorlást kívánok!
Forrás: Dr. Tóth Soma László, Képes Andrea, Medvegy Gergely, Kapisinszky Judit : Jóga tiszta forrásból
Fotók: envato Borítókép: pexels










