Mire készülj? – Változókor idején így segíthet a jóga

2026. 09. 21. | Az én jógám, Életmód

Ötvenéves kor körül esedékes a klimax. Mi történik ilyenkor a testünkkel, fel lehet-e készülni rá, hogyan segít minket ebben az időszakban az ászanák gyakorlása és az ájurvéda? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következő két cikkben.

Hölgyeké az elsőbbség

Bár a változókor mindenkit érint, a menopauzáról általában többet beszélünk. Ennek egyik oka, hogy urak esetében ez az időszak időben sokkal jobban elhúzódik (akár 15-2O évig is eltart!), ezalatt fokozatosan történnek a változások, ezért könnyebben elviselhető, kevésbé intenzív időszak. Ettől függetlenül a tünetek hasonlóak – nagy vonalakban: ingerlékenység, hőhullámok, alvászavar, izomveszteség, a reproduktív szervek diszfunkciója, libidócsökkenés és testtömeg növekedés.

A hormontermelés viharában

A folyamat középpontjában mindkét nem esetében az ivarszervek állnak. Nemcsak azért, mert az ivaros időszak végét jelenti a változókor, de azért is, mert az ivarszerveknek a szaporodáson kívül a hormontermelésben is van szerepük. És idővel ezen a területen is visszaesik a teljesítményük. Mind a here, mind a petefészek termel tesztoszteront, ösztrogént és progeszteront is, bár férfiak és nők más-más arányban. Hölgyek esetében már a változókor előtt (perimenopauza) felborul a hormonháztartás, a változókor idejére pedig ezek mindegyikéből kevesebbet termel a test. Mivel egy-egy hormon önmagában is számos, eltérő folyamatot befolyásol a testben, ezért olyan különfélék a tünetek is.

És bár sok hasonlóság van a férfi és a női változókor között, a hormonális változások ismertetésekor mi most elsősorban a hölgyekre koncentrálunk.

Azok a bizonyos hormonok

Vannak csontépítő és csontbontó sejtek, ezek munkája kiegyensúlyozottan folyik – egy ideig. Aztán 40-45 éves kor körül a lebontó folyamat kerül túlsúlyba, mivel csökken az ösztrogén, ami a csontépítő sejtek munkáját serkenti. Ez éves szinten akár 3%-nyi csonttömegveszteséget jelenthet! Nem véletlen, hogy nőknél a csontritkulás kétszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál.

Az ösztrogén másik feladata a fehérjeszintézis támogatása, ami elengedhetetlen az izom építéséhez, fenntartáshoz. Menopauza idején ezért mind az izomtömeg, mind az izomerő csökken. Ez az izomveszteség nem látványos, ugyanis a kieső izomrost helyét kötő- és zsírszövet tölti ki, így a körfogat megmarad, csak a funkciója vész el: sokszor abból vesszük észre, hogy bizonyos hétköznapi mozdulatok nehézséget okoznak.

A kollagénépülésért is az ösztrogén felel. Nélküle rugalmatlanabbá, ridegebbé, sérülékenyebbé válnak az inak, az izmok, a kötőszövetek, a porcok és az erek. A hajszálerek nem tágulnak kellőképp, nem tud annyi vért szállítani, ezért romlik a szövetek, szervek oxigén és tápanyagellátása. Az érfalak rigidebbé válása miatt kialakulhatnak szív- és érrendszeri betegségek, stroke és infarktus is. Az izmok, inak, kötőszövetek rugalmatlansága következtében nehézkesebbé válik a mozgás, hamarabb elfáradunk, gyakoribbá válnak a sérülések, illetve megnő a porckopás esélye.

És ha mindez nem lenne elég, ösztrogén hiányában a sejtek veszítenek inzulinérzékenységükből, ezért hiába lesz tele a vér cukorral, nem jut be a sejtekbe. Ez a cukorbetegség melegágya.

A progeszteron szabályozza többek között az izomelernyedést, az alvást, és a fájdalmat, valamint gyulladáscsökkentő hatása van. Ha kevesebb termelődik belőle, akkor alvási nehézségek adódhatnak, feszesebbé válhat az izomzat, gyulladások léphetnek fel a szervezetben, és ingerlékenységet okozhat.

A tesztoszteron termelés visszaesésével az izom- és csonttömeg építése hanyatlik, valamint a libidó látja kárát.

Ki mint vet, úgy arat 

Lássuk be, ez így elég lelombozó. Mielőtt már az elején feladnád a harcot, azt azért megemlíteném, hogy mindezen tünetek megjelenése nem törvényszerű. A természeti népek hölgy (és férfi) tagjai például általában nem lesznek cukorbetegek, nem híznak el, nem lehetetlenedik el a mozgásuk (nagy baj lenne!) és nem érrendszeri betegségben halnak meg idő előtt. Bizonyára vannak tüneteik, de azok inkább kis kellemetlenségek. Vajon mi a titkuk?

Bármilyen edzettségi, egészségi állapotban is vagy, az a klimax során romlani fog. Ezért nem mindegy, hogy mennyiből veszítesz, honnan indulsz!

Az emberi test mozgásra lett teremtve, és csak akkor marad egészséges, ha mozogsz.

Ráadássul az ülő életmód nagyon hasonló változásokat indít el a testben, mint a menopauza, életkortól és nemtől függetlenül: az izomzat elsorvad, ami marad, az is befeszül, emiatt beszűkül a mozgástartomány, a befeszült izomzat feszíti egymásnak az ízesülő csontokat, ezáltal roncsolja a porcokat, a fascia rigiddé, keménnyé válik, ami miatt szintén darabossá, nehézkessé válik a mozgás, a belső szervek körül lerakódott zsigeri zsír gyulladást okoz a testben, érelzáródáshoz vezethet.

Tehát: a mozgásszegény életmód miatt kialakult testi elváltozásokat a menopauza tovább rontja.

Ne nehezítsd meg a saját dolgod

Ha menopauza idején kapsz csak észbe, hogy fogyni, erősödni, mozogni kéne, nagyban megnehezíted a saját dolgod, mivel ekkor már a hormonokra sem nagyon számíthatsz: tesztoszteron nélkül kínkeserves lesz az izomépítés, a kollagénhiányos, befeszült tested nehezebben mozog, könnyebben sérül.

A változókor egy természetes folyamat, aminek nem kellene nagy szenvedéssel járnia. A természeti népek egészségesen, jó kondiban érnek el a változókorhoz. Ennek titka szokásaikban, életmódjukban keresendő: alvásuk megfelelő minőségű és mennyiségű, nem esznek ultrafeldolgozott ételeket és – minket most ez érdekel a leginkább – rengeteget és változatosan mozognak.

Ilyen adottságokra lehet építeni, el lehet kezdeni erősíteni, edzeni – márpedig (spoiler!) a változókor idején ez lesz az egyik legfontosabb! És ez a férfiakra is vonatkozik.

“Őrült beszéd, de van benne rendszer” 

Felvetődhet a kérdés, hogy a test, aminek felépítése és működése műszaki pontossággal lett megtervezve, miért romlik el idő előtt? Avagy: mire jó a változókor?

Az evolúción és a paleolit elgondolásokon szocializálódott nyugati szemlélet szerint a természet ezáltal akadályozza meg a kései utódok születését. Ez egész védhető álláspont, tekintve, hogy mindkét nemnél a kor előrehaladtával egyre kevesebb az egészséges ivarsejt, illetve egy gyerek felnevelése olyan sokáig tart, hogy érdemes minél korábban elkezdeni, hogy a végére érjünk. Nem mellesleg így később az unokák körüli besegítésre is marad idő, ami növeli a faj fennmaradásának esélyét.

Pragmatikus, ésszerű szempontok. Az ájurvédikus magyarázat ennél jóval elvontabb, de egyben logikusabb is… De hagyjunk valamit legközelebbre is!

 

 

Forrás:
Iványi Orsolya
Almássy Csilla
Feövenyessy Krisztina
Fotók: envato.com
Borítókép: pexels.com

 

 

 

 

 

 

 

Ajánlott cikkek

Ajánlott tanfolyamok

Kiadványok