A teknős titkai – Kúrmászana

Sok évvel korábban itt a magazinban futott egy sorozat, aminek az volt a címe, hogy állati jó ászanák. Ebben olyan jógagyakorlatokat hoztunk el, amelyek az állatvilágból merítik inspirációjukat. Számos ászana az állatok természetes mozgásaira és testtartásaira, vagyis a természetből vett példákra vezethető vissza. Ezen pozíciók gyakorlásával kiválthatók azok a jótékony hatások, amelyek az állatokat arra késztetik, hogy ösztönösen felvegyék az adott testhelyzetet.

Szóval, arra gondoltam, feleleveníthetnénk ezeket az „állati jó” ászanákat és, a múltkori sasánkászana, matszjászana,   szimhászana  és ustrászana után ezúttal a teknős póz titkai után kutatunk. 

Nádas Linda korábbi írása következik.

Kūrmāsana (kúrmászana) – teknős póz

„Aki képes úgy visszavonni érzékeit az érzékszervek tárgyaitól, mint ahogyan a teknősbéka húzza be páncéljába végtagjait, az rendíthetetlenül megállapodott a tökéletes tudatban.” (Bhagavad-gítá 2.58)

A kúrma jelentés teknős. A kúrmászana a világegyetemet fenntartó Visnu teknős alakjában történő megtestesülésének, Kúrmának állít emléket. Története a következő:

Egy, az egész világra kiterjedő özönvíz alkalmával számos isteni kincs veszendőbe ment, köztük az amrita (a halhatatlanság nektárja) is, amelynek segítségével a félistenek megőrizhették fiatalságukat. Az elveszett kincsek visszaszerzése érdekében a félistenek szövetségre léptek a démonokkal, és együttes erővel hozzáláttak kiköpülni a világóceánt. Visnu átváltozott egy hatalmas teknősbékává, és lemerült az óceán fenekére. Hátára vette a Mandara hegyet, hogy ezt használják köpülőrúdként, kötélként pedig rátekeredett a hegyre Vászuki, a kígyóisten. A félistenek és a démonok azután együttes erővel kiköpülték az óceánt, amelyből kicsapódott az amrita, valamint különféle egyéb kincsek is – köztük Laksmí, a jólét és a szépség istennője is.

fotó: dollsofindia.com

A kúrmászanának több variációja is van. A pozíció, amellett, hogy Kúrmának állít emléket, felkészít a jóga gyakorlásának ötödik szintjére, a pratjáhárára, az érzékek visszavonására, amelyet a teknős szimbolizál. Ahogyan a fent olvasható Bhagavad-gítá idézet is írja, a jógi, vagyis az önmegvalósítást elért lélek ismertetője, hogy saját akaratának megfelelően képes uralkodni az érzékszervein. De sajnos legtöbben inkább szolgái, mint irányítói vagyunk saját érzékeinknek. A teknős bármelyik pillanatban képes visszahúzni az érzékeit, hogy aztán bármikor kiengedje, ha szükség van rá. A kúrmászana gyakorlásával finom szinten fejleszthetjük az érzékeink feletti irányítás képességét.

Amikor kúrmászanát gyakorlunk érdemes beleképzelni magukat a teknős bőrébe: meditálni nyugodt, lassú mozgásán és egyenletes, mély légzésén. Próbáld átérezni a teknős-létet, és ezáltal közelebb kerülni a teknős lelkéhez, akinek személyében bölcs tanítóra lelhetsz. Arra nevel, hogy bármi is történik veled, a békés viselkedést ne add fel; kiegyensúlyozottan, a saját ritmusodban haladj utadon.

Felhasznált irodalom:
A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada: A Bhagavad-gítá úgy, ahogy van
Swami Satyananda Saraswati: Ászana Pránájáma Mudrá Bandha
B.K.S. Iyengar: Jóga új megvilágításban
Fotó és borítókép: envato