Jógatradíciók – Himalájai Jóga Meditáció Tradíció

A jóga világa – mondjuk úgy – ma rendkívül sokszínű, ezért különösen fontos, hogy a számtalan irányzat között megtaláljuk azokat a hiteles tradíciókat, amelyek valódi, évszázadokon át megőrzött tanításokra épülnek. Cikksorozatunkban Magyarországon is jelen lévő jógaiskolák mutatkoznak be, hogy saját történetükön, gyakorlataikon és szemléletükön keresztül segítsenek eligazodni, és közelebb kerülni ahhoz az úthoz, amely számodra a leginkább vonzó lehet. Ma a Himalájai Jóga Meditáció Tradíciót ismerheted meg egy kicsit közelebbről.

Himalájai Jóga Meditáció Tradíció – Egy meditációközpontú hagyomány, amelyben az ászana a belső csend előkészítése.

„Az igaz szeretet megnyilvánulása az emberiség önzetlen szolgálata. Erre kell tehát törekednünk, erre kell fordítanunk az elménk, a cselekedeteink és a szavaink erejét.” – Srí Szvámí Ráma

Mi a tradíciótok lényege, és miben más, mint amit a legtöbben a „jóga” alatt elképzelnek?

A Himalájai Jóga Meditáció Tradícióban a jóga elsődlegesen nem testgyakorlat, hanem meditációs út. Az ászana (testhelyzet) gyakorlása nem önmagáért történik, hanem azért, hogy a test stabil, nyugodt és érzékeny eszközzé váljon a figyelem számára. A gyakorlás középpontjában a légzés finomítása, az elme lecsendesítése és az önreflexió áll.

A tradíció a Himalája mestereinek szóbeli és személyes átadására épülő tanításait őrzi, ezért a hangsúly nem egy módszer gyors elsajátításán, hanem a fokozatos belső átalakuláson van. Aki először találkozik ezzel a rendszerrel, általában azt tapasztalja meg, hogy a gyakorlás kevésbé teljesítményorientált, inkább befelé vezető és meditatív.

Ki hozta be ezt a rendszert Magyarországra, és mi az, ami miatt máig életképes maradt itt is?

A tradíció gyökerei a Himalája barlangkolostoraiban és vándorló jógijainak világában keresendők, egészen a védikus korig visszanyúlva. Szerzetesi ága az Adi Shankaracharya által alapított Bháratí rendhez kapcsolódik. A nyugati világ számára Srí Szvámí Ráma tette hozzáférhetővé ezt a hagyományt, amikor 1969-ben mestere, Bengáli Baba útmutatására az Egyesült Államokba utazott, és megalapította az első nyugati központot.

Magyarországra a tradíció 2005-ben érkezett meg Srí Mahámandalésvara Szvámí Véda Bháratí látogatásával. Szvámí Véda Bhárati Srí Szvámí Ráma közvetlen tanítványa volt, és jelentős szerepet vállalt abban, hogy a Himalájai Tradíció Európában is élő közösséggé váljon. Az ő inspirációjára alakult meg a Himalájai Jóga Meditáció Közhasznú Egyesület, amely azóta is a hazai közösség központja.

A tradíció magyarországi jelenléte azért maradt életképes, mert nem csupán órarendet vagy gyakorlatsort kínál, hanem hosszú távú tanulási és gyakorlási lehetőséget. A gyakorlók közül sokan rendszeresen utaznak az indiai Rishikeshben működő Szvámí Ráma Szádhaka Gráma ásramba, ahol intenzív meditációs és jógafilozófiai képzéseken vesznek részt.

Az ászanagyakorlásotok miben tér el más stílusoktól?

A Himalájai Tradíció gyakorlása általában egy úgynevezett „ízületek és mirigyek gyakorlatsorral” kezdődik. Ez a finom, tudatos mozgássor előkészíti a testet az ászanákra, miközben fokozatosan kialakítja a mozgás és a légzés összehangolását.

Az első alkalommal érkező gyakorló valószínűleg azt tapasztalja, hogy az órák lassabbak és csendesebbek annál, mint amit a modern jógastílusoktól várna. A hangsúly nem a pózok látványosságán vagy intenzitásán van, hanem azon, hogyan változik a légzés, az idegrendszer állapota és a figyelem minősége egy-egy testhelyzetben.

Az ászanákat hosszabb kitartással, tudatos légzéssel és belső érzékeléssel gyakorolják. A cél nem az, hogy a test minél többre legyen képes, hanem hogy a gyakorló egyre finomabban érzékelje saját testi és mentális folyamatait. A relaxáció, finomtesti gyakorlatok ezért nem különálló „levezetés”, hanem a gyakorlás szerves része. A mély relaxációs technikák és a jóga-nidrá (jógikus alvás) segítenek abban, hogy a gyakorló megtapasztalja a tudatos ellazulás állapotát, amely felkészíti a meditációra.

Milyen légzőgyakorlatokat és meditációs technikákat használtok?

A légzésfigyelés és a pránájáma (légzésszabályozás) már kezdő szinten is megjelenik. A gyakorlók először a természetes hasi légzés tudatosításával dolgoznak, majd fokozatosan tanulják meg a finomabb légzőtechnikákat. Egy tipikus gyakorlás során az ászanákat relaxáció majd légzőgyakorlat követi, amelyet rövidebb vagy hosszabb meditáció zár.

A meditációra felkészítő technikák között szerepel a légzés megfigyelése, a belső csend gyakorlása, a mantra meditáció és különböző koncentrációs módszerek. A tradícióban a mantra-beavatásnak különösen fontos szerepe van: a gyakorló személyes mantrát kap, amely hosszú távon a meditáció központi eszközévé válhat, illetve a Tradíció gyakorlatai ezáltal válnak élővé és igazán hatásossá.

Kinek való ez a tradíció – milyen embernek, milyen élethelyzetben, milyen kereséssel?

A Himalájai Jóga Meditáció Tradíció elsősorban azoknak szól, akik nemcsak mozgásformát keresnek, hanem mélyebb önismereti vagy meditációs utat is. Gyakran találják meg ezt a rendszert olyan keresők, akik mentálisan túlterheltek, szétszórtnak érzik magukat, vagy hosszabb ideje keresnek hiteles belső gyakorlatot. Azok számára is vonzó lehet, akik szeretnének lassítani, rendszerességet vinni a mindennapjaikba, és olyan módszert keresnek, amely hosszú távon is fenntartható. A tradíció nem gyors eredményeket ígér, hanem fokozatos elmélyülést.

A közösség életében ma is fontos szerepet kapnak a rendszeres meditációk, csendgyakorlatok és a jóga fontos iratainak tanulmányozása. Magyarországon jelenleg heti rendszerességű ászana-, relaxációs- és meditációs órák működnek, emellett többnapos elvonulásokat és hároméves tanárképző programot is szerveznek. A képzésben nemzetközi nagy tapasztalatú tanítók, valamint a magyarországi közösség tapasztalt oktatói vesznek részt.

Mi az a felismerés vagy élmény, amit a gyakorlók leggyakrabban magukkal visznek?

A gyakorlók visszajelzéseiben gyakran nem látványos élmények jelennek meg, hanem egyszerű, mégis meghatározó felismerések. Sokan arról számolnak be, hogy először tapasztalták meg, milyen valóban csendben ülni anélkül, hogy azonnal reagálniuk kellene a gondolataikra. Mások azt emelik ki, hogy a légzésük megváltozásával a mindennapi életük ritmusa is nyugodtabbá vált. A tradíció szemlélete szerint ezek a finom belső változások jelentik a jóga valódi alapját: amikor a gyakorlás nem külön tevékenység többé, hanem lassan áthatja azt is, ahogyan az ember figyel, beszél vagy jelen van a saját életében.

Ha felkeltette érdeklődésed… hasznos információk

Irányzat neve: Himalájai Jóga Meditáció Tradíció
Gyökértradíció: Himalájai meditációs tradíció, Patandzsali Jóga-szútrái és a tantrikus hagyomány integrált rendszere
Magyarországi jelenlét: 2005 óta
Központ helyszíne: Himalájai Jóga Tradíció Központ – 1081 Budapest, Kiss József u. 4. III/16. – és több vidéki helyszín
Weboldal: https://himalajaijoga.hu/