Hogyan húz ki a bajból a dhanurászana?

Ugyan a nyár a pihenés és vakációzás ideje, belegondolva, hogy ez magyar társadalmunkban mit szokott általában jelenteni, némi aggodalom merült fel bennem. Tudva, hogy ebben az időszakban mennyire teret nyernek a strandos ételek (nem is említve irgalmatlan zsírtartalmukat), illetve az etilalkohol alapú italok, amelyek fogyasztásában lakosságunk aggasztó egészségügyi statisztikákat mutat, nem tudtam nem gondolkozóba esni.

Mindamellett, hogy ezen életmód űzését nem támogathatjuk tiszta szívvel, annyit megtehetünk, hogy nyújtunk némi segítő kezet. A következő āsanát kifejezetten azon jótékony hatása miatt szeretném a kedves olvasó figyelmébe ajánlani, amit az emésztőszervrendszerre, a vesékre, májra stb. gyakorol.

A dhanurāsana (íjállás) kivitelezése

Mai témánk tehát a dhanurāsana lesz, amit magyarul íjállásnak nevezünk. Alapállása nagyon egyszerű, hason fekvő hullapózból, śavāsanából indulunk:

1. Tehát hason fekszünk, karok a törzs mellett, lábak nyújtva a földön, a fej oldalt fordulva pihen. Első lépésként tehát a fejet fogjuk középső helyzetbe emelni, és megtámasztani a homlokon vagy az állon.

2. Második lépésben pedig hajlítsuk be a térdünket és hátra nyúlva kapaszkodjunk bele a bokánkba. A lábfejet próbáljuk meg visszafeszíteni, és pipálni, ha esetleg ez viszont nehézségnek érződik, akkor a spiccben lévő lábfejbe kapaszkodjunk bele.

3. Ezek után emeljük fel a vállat a talajról, a cél pedig az, hogy lefelé – hátrafelé tartsunk velük, a lapocka pedig egészen simuljon bele a hátba.

4. Ekkor jön az a pont, amikor belégzésre elemeljük a fejet és a mellkast a talajtól. Mindezt úgy tesszük, hogy a lábszárakon keresztül hátrafelé húzzuk a nyújtott karokat, ezzel segítve a mellkas emelését. Mindeközben sarkunkkal (spiccben lábujjakkal) az ég felé törekedve emeljük el a talajtól a combjainkat. A gerincünkkel igyekezzünk homorítani, a fejünket oly módon emeljük, hogy a tekintetünk előre nézzen. A testsúlyunkat igyekezzünk a törzs alsó részére, a szeméremcsont környékére helyezni. A könyökeink legyenek nyújtva amennyire lehetséges.

5. Amennyiben bontani szeretnénk az āsanát, kilégzéssel kezdjük el lassan leengedni a lábakat, a mellkast és a fejet. Térjünk vissza hasi śavāsanába és ott pihenjünk meg.

Ahogy azt az āsana neve is sugallja, a cél a testhelyzetben egy megfeszített íjhoz hasonló forma felvétele. A kitartást lehet a légzés ütemében is csinálni, a fent leírt módon, vagy több légzés erejéig fenntartani a pózt, de semmi esetre se erőltessük meg magunkat benne.

Segédeszköz? Ezt próbáld

Persze lehet, hogy néhány részlet nehézséget jelenthet, például, ha nem érjük el a lábszárat vagy lábfejet, akkor érdemes megpróbálni szíjat használni. Azt yoga órákon hevedernek hívják, de természetesen nem elvárható, hogy ilyen csak úgy teremjen az ember otthonában, úgyhogy bármi hasonló is jó lehet. A szíjat a bokára akasztva (ügyelve, hogy a vérkeringésünket ne szorítsuk el – érdemes jól megválasztani az eszközt), a kezünkkel a másik végébe kapaszkodva tudjuk segíteni a helyzetünket. Ha esetleg nem tudjuk megemelni a combjainkat, mert a térdfeszítő izmaink feszesek, merevek, akkor támasszuk alá a térdeket pléddel.

Jótékony hatások

Bár már néhány pozitív hatást már említettem, vétek lenne nem felhívni a figyelmet a többire, amelyek lehet még vonzóbbá teszik majd ezt a testhelyzetet. Mindamellett tehát, hogy a belek és gyomor masszírozása által serkenti az emésztést, energiával tölti fel a veséket és a májat, ezáltal javítja a kiválasztást és méregtelenítést a szervezetben.

Továbbá a hasnyálmirigy masszírozása által kedvezően befolyásolja a cukorbetegséget (természetesen ez hosszú távú gyakorlás esetén értendő), sőt, a nemi mirigyek serkentésén keresztül a menstruációs rendellenességekre is jó hatást tud gyakorolni. S ha még mindez nem lenne elég, javítja a vérkeringést, a légzést és még karcsúsít is (jó sok mindennapos gyakorlás által természetesen).

Ne végezd a dhanurāsanát, ha…

Mielőtt azonban belelkesülve a sok pozitív hatáson belevetné magát a kedves olvasó a gyakorlásba, bizonyosodjunk meg arról, hogy nincs semmi olyan betegség és egyéb rendelleneség, ami miatt tartózkodnunk kellene ezen āsana végzésétől.

Abban az esetben, ha valaki tüdőtágulatban szenved, fekélyei vannak, bélgörcsei, vékony vagy vastagbél gyulladása, lágyéksérve, csigolyacsúszása, csigolya ízületi gyulladása, térdszalag szakadása, vagy esetleg hasűri műtéten esett át a közelmúltban, akkor javasolt nem végezni az āsanát!

Amennyiben úgy adódna, jusson eszedbe

Minden egyéb esetben csak a saját korlátokon belül, de nyugodtan bele lehet vetni magunkat a gyakorlásba. Természetesen az āsana nem jelenti, hogy akkor innentől kezdve össze vissza ehetünk és ihatunk bármit, ilyet eszünk ágában sincs állítani.

De, ha mégis úgy adódna, hogy egy kicsit meredekebbre sikerül a hétvége, ami még a legjobbakkal is előfordul (ismétlem, mi természetesen mindezt nem tudjuk tiszta szívvel támogatni, viszont mindenki szabad akarat szerint cselekedhet az életben, és ezt mi is valljuk), akkor reméljük eszükbe jut majd a dhanurāsana, és megfelelő időben (nem közvetlenül evés vagy ivás után természetesen) alkalmazásba is veszik a helyzet oldására.

Pihenésben és tudatos üdülésben gazdag nyarat és jó gyakorlást kívánok!

Forrás: Dr. Tóth Soma László, Képes Andrea, Medvegy Gergely, Kapisinszky Judit : Jóga tiszta forrásból
Fotó és borítókép: envato